Több súlyos állítást is cáfolt Magyar Péter korábbi kijelentéseiből Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője az Országgyűlés vizsgálóbizottsága előtt. A volt főügyész Varga Juditról, Rogán Antalról és munkatársairól is beszélt, valamint, korábban megpróbálhatták leállíttatni a Völner elleni eljárást.
Több, a Schadl–Völner-üggyel kapcsolatos politikai állítást is cáfolt Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője. Az Országgyűlés vizsgálóbizottsága előtt kijelentette, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter nem tudott a végrehajtói visszaélésekről, Rogán Antal és munkatársai pedig nem jártak be az ügyészségre iratokat eltüntetni. A volt főügyész ugyanakkor súlyos állítást is tett: szerinte korábban politikai nyomás nehezedett a Völner-ügyben eljáró hatóságokra, hogy állítsák le a vizsgálatot – írja a Világgazdaság.
Fürcht Pált szerdán hallgatta meg az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korábbi vezetője több olyan kérdésre is válaszolt, amelyek az elmúlt években komoly politikai vitákat váltottak ki, és amelyek miatt Magyar Péter miniszterelnök korábban élesen bírálta őt.
A volt főügyész szerint az ügyészség már 2007-2008 környékén értesült a végrehajtói karban tapasztalható visszaélésekről. Akkoriban többek között ingatlanárverések manipulálásáról, egymással rivalizáló végrehajtói csoportokról és bíróságokra gyakorolt nyomásról szereztek információkat. Fürcht szerint amikor évekkel később megkezdődött a Schadl–Völner-ügy feltárása, a nyomozók számos hasonló jelenséggel találkoztak.
Varga Judit nem tudott a visszaélésekről
A meghallgatás egyik legfontosabb kijelentése Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterre vonatkozott: Fürcht Pál elmondása szerint a nyomozás során arra jutottak, hogy Varga Judit nem tudott a végrehajtói karban zajló visszaélésekről, mivel az érintett szakterület irányítását teljes egészében másra bízta. Ez azért fontos, mert Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként dolgozott, és a végrehajtói kar ügyeivel is foglalkozott.
A volt főügyész a Rogán Antal környezetével kapcsolatos egyik legsúlyosabb állítást is visszautasította. Magyar Péter korábban kifogásolta, hogy a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagának egyes, Rogán környezetét érintő részeit külön eljárásokba helyezték át, amelyek közül több végül vádemelés nélkül zárult le.
Fürcht most azt állította, hogy
sem Rogán Antal, sem a munkatársai nem jártak be az ügyészségre azért, hogy iratokat távolítsanak el az ügyből.
A volt főügyész közölte, hogy állításának igazolására akár hazugságvizsgálatnak is hajlandó lenne alávetni magát. Hangsúlyozta továbbá, hogy főügyészként politikusokkal csak akkor találkozott, ha tanúként idézte be őket, és személyesen nem tapasztalt olyat, hogy egy politikus megjelent volna nála, majd utasította volna valamelyik eljárás irányának megváltoztatására.
Mégis érkezett utasítás a Völner-ügy leállítására?
A meghallgatás egyik legsúlyosabb részlete éppen arról szólt, hogy Fürcht szerint a Völner Pál elleni eljárást korábban megpróbálták leállítani. A volt főügyész elmondta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkori vezetője, Tomin Szilvia arról tájékoztatta:
olyan utasítást kapott, amely szerint a Völner-ügyből nem lehet büntetőeljárás, ezért le kell zárni a vizsgálatot.
Fürcht szerint azonban mindketten úgy döntöttek, hogy ezt nem fogadják el, és végül ügyészi feljelentés alapján megindult a nyomozás. Arra a kérdésre, hogy pontosan ki adta az állítólagos utasítást, a volt főügyész nem tudott nevet mondani. Közölte, hogy akkor nem kérdezett rá az utasítás forrására, mert elsősorban az eljárás folytatására összpontosított.
A volt főügyész azt is hangsúlyozta, hogy a Schadl–Völner-ügyben az ügyészség ténylegesen eljárt, és a felelősnek tartott személyeket bíróság elé állították.
Magyar Péter korábban súlyos vádakat fogalmazott meg
Magyar Péter október 11-én egy Facebook-bejegyzésben politikai indíttatású eljárással vádolta Fürcht Pált. A miniszterelnök azt állította, hogy a volt főügyész 2024-ben politikai célból minősíttette át az Ötkertben történt telefonos incidens ügyét rongálásról lopássá, hogy elősegítse mentelmi jogának felfüggesztését.
A volt főügyész helyzete időközben jelentősen megváltozott: júniusban lemondott a KNYF vezetéséről az ukrán aranykonvoj nyomozása körüli szakmai nézeteltérések miatt, október 15-én pedig ügyészi állásából is felfüggesztették, és újabb fegyelmi eljárást indítottak ellene. A döntést azzal indokolták, hogy Fürcht egy folyamatban lévő büntetőügyről tett nyilvános kijelentéseivel megsértette az ügyészség szervezeti érdekeit és jó hírnevét.