Német kutatók egy 80 éves ember vérsejtjeiből olyan őssejteket hoztak létre, amelyek molekuláris életkora 20 év alatti. A sejtek megfiatalítása új lehetőségeket nyithat az öregedés és az Alzheimer-kór kutatásában.
A Bonni Egyetem és a Bonni Egyetemi Klinika szakemberei éretlen vörösvérsejteket programoztak át idegi őssejtekké, amelyekből később idegrendszeri sejtek fejlődhetnek. A sejtek megfiatalítása során az öregedéshez kapcsolódó molekuláris jelzők egy jóval fiatalabb állapotra álltak vissza. A kutatók ezzel laboratóriumi körülmények között, a sejtek szintjén több mint 60 évvel pörgették vissza az idő kerekét. Az eredményeket az Aging Cell című tudományos folyóiratban publikálták.
Hogyan sikerült visszafordítani a sejtek öregedését?
Az emberi szervezet sejtjei alapvetően ugyanazt a genetikai információt hordozzák, mégis különböző feladatokat látnak el. A kutatók ma már képesek bizonyos sejtek működését átprogramozni, így azok más sejttípusokká alakulhatnak. Ehhez olyan fehérjéket, úgynevezett transzkripciós faktorokat használnak, amelyek szabályozzák a gének aktivitását.
A bonni kutatók az átprogramozott sejtek biológiai életkorát az úgynevezett epigenetikai órák segítségével határozták meg. Ezek a DNS azon kémiai módosulásait vizsgálják, amelyek az életkor előrehaladtával változnak, de magát a genetikai kódot nem módosítják.
Az elemzések szerint a 80 éves személytől származó sejtek az átprogramozás után egy 20 év alatti ember sejtjeire jellemző molekuláris tulajdonságokat mutattak.
Több mint 100 napon keresztül követték a sejtek megfiatalodását
A korábbi módszerek során a kutatók először pluripotens őssejteket hoztak létre, amelyekből számos különböző sejttípus fejlődhet. A bonni szakemberek azonban kihagyták ezt a köztes állapotot, és a vérsejteket közvetlenül idegi őssejtekké alakították.
A megfiatalodás fokozatosan zajlott, így a kutatók több mint 100 napon keresztül követhették a változásokat.
Már 50 nap elteltével körülbelül 60 évvel csökkent a sejtek molekuláris életkora.
A lassabb folyamat lehetővé teszi annak vizsgálatát is, hogy mely molekuláris mechanizmusok felelősek a megfiatalodásért.
Az Alzheimer-kór kutatásában is hasznos lehet az eredmény
A módszer segítségével a szakemberek azt is tanulmányozhatják, hogy bizonyos hatóanyagok miként gyorsítják vagy lassítják a sejtek megfiatalodását.
Ez különösen fontos lehet az idegrendszeri betegségek kutatásában, hiszen az életkor az Alzheimer-kór egyik legfontosabb kockázati tényezője.
A kutatás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az emberi szervezet öregedését is sikerült visszafordítani. Az eredmények egyelőre laboratóriumi sejtkísérletekre korlátozódnak, de hozzájárulhatnak az öregedés biológiai folyamatainak és az időskori betegségek kialakulásának alaposabb megértéséhez.
Címlapkép: depositphotos.com