Az alkohol nemcsak az idegsejtek működésére hat, hanem az agy immunsejtjein keresztül a sejtek közötti támasztószövetet is károsíthatja – derült ki egy friss kutatásból. Az alkohol hatását vizsgáló tudósok egérkísérletekben azt figyelték meg, hogy a mikroglia nevű immunsejtek már az alkoholfogyasztást követő egy órán belül megváltoztak, és olyan folyamatot indítottak el, amely az idegsejtek közötti kapcsolatok elvesztéséhez vezethet.
A Cleveland Clinic kutatócsoportja a Immunity című tudományos folyóiratban publikálta eredményeit. A vizsgálat arra kereste a választ, hogy az alkohol milyen sejtszintű folyamatokon keresztül károsíthatja az agyat, különösen nagy mennyiségű vagy ismételt alkoholfogyasztás esetén.
A kutatók a mikroglia nevű sejteket vizsgálták: ezek az agy saját immunsejtjei, amelyek normál esetben felügyelik az idegszövet állapotát, eltávolítják a károsodott sejtalkotókat, és részt vesznek az idegsejtek közötti kapcsolatok szabályozásában.
Az egereken végzett kísérletek során az alkohol beadása után körülbelül egy órával már jelentős változásokat észleltek a mikroglia alakjában és működésében.
A sejtek nyúlványai megrövidültek, és kisebb területet figyeltek meg, miközben egyre aktívabban bontották le az idegsejteket körülvevő extracelluláris mátrixot.
Ez a sejtek közötti támasztóhálózat fontos szerepet játszik az agyszövet szerkezetének fenntartásában, és abban is, hogy az idegsejtek megfelelően kommunikáljanak egymással. Ha ez a rendszer sérül, az idegsejtek közötti kapcsolatok is károsodhatnak – írja a Science Alert.
Az ismételt alkoholfogyasztás súlyosbíthatja a károsodást
A vizsgálat alapján a mikroglia működésének megváltozása nem csupán átmeneti jelenség lehet: az ismételt alkoholexpozícióval a kedvezőtlen folyamatok még kifejezettebbé váltak. A kutatók az idegsejtek közötti kapcsolatok csökkenését és az idegsejtek működésének romlását is megfigyelték.
A tudósok genetikailag módosított egerekkel is kísérleteztek. Ezekben az állatokban kikapcsoltak egy, a mikroglia immunválaszában fontos szerepet játszó fehérjét, a MyD88-at. Az ilyen egereknél az alkoholfogyasztás után kisebb mértékű idegsejtkárosodást és gyengébb mikroglia-reakciót tapasztaltak.
A mozgáskoordinációs zavarok és az alkohol okozta bódultság is mérsékeltebb volt.
A kutatók emberi agyszövetmintákat is megvizsgáltak: hat, alkoholfogyasztási zavarral érintett elhunyt ember mintáiban az extracelluláris mátrix károsodásának jeleit találták az összehasonlító mintákhoz képest. Ez arra utal, hogy a megfigyelt mechanizmus emberekben is szerepet játszhat, de a kis mintaszám miatt további vizsgálatok szükségesek.
Új kezelések felé vezethet a felfedezés
A kutatócsoport szerint a mikroglia működésének és a MyD88 fehérjének a célzott befolyásolása a jövőben új lehetőségeket teremthet az alkoholhoz köthető agykárosodás mérséklésére. A szakemberek azt is vizsgálják, hogy hasonló folyamatok más, az idegrendszert károsító anyagok vagy betegségek esetében is szerepet játszhatnak-e.
Fotó: Pixabay.com