A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatai szerint a harmadik negyedévben, vagyis a július és szeptember közötti három hónapban éves összevetésben mindössze 1,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig csupán 0,1 százalékkal bővült a GDP. Mindkét mutató elmaradt az elemzői várakozásoktól, ráadásul az idei év eddigi leggyengébb növekedési teljesítményét jelenti.
A vártnál rosszabb adatok érkeztek a hazai gazdaság harmadik negyedévi teljesítményéről péntek reggel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel közölt gyorsjelentése szerint a bruttó hazai termék, azaz a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,1 százalékkal emelkedett.
A második negyedévben 1,7 százalékos volt az éves, és 0,6 százalékos a háromhavi bővülés, így a mostani 1,5, illetve 0,1 százalékos adat ismét fékezést jelez a magyar gazdaság növekedésében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit éppen úgy, mint az első két negyedévben és az első félévben.
A KSH közlése szerint a GDP harmadik negyedévi növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt.
A mai adat elsősorban negyedéves alapon okozott csalódást, hiszen a második negyedévi 0,6 százalékos bővülést követően a gazdaság érezhetően veszített lendületéből. A GDP növekedési üteme ezzel a várakozásunknál gyengébben alakult – írták kommentárjukban az MBH Bank elemzői. Úgy látszik, hogy a mezőgazdaság még a vártnál is gyengébb volt, amit a jó ipar nem tudott annyira ellensúlyozni, mint gondoltuk – fogalmazott Árokszállási Zoltán és Rodic Ádám.
Szerintük a következő negyedévekben továbbra is a fogyasztás maradhat a növekedés legfontosabb motorja. A reáljövedelmek emelkedése támogatja a belső keresletet, miközben a vállalati beruházásoknál továbbra is jelentős a kivárás. A vállalatok egyelőre azt mérik fel, hogy a kormányzat részéről pontosan milyen beruházásösztönző intézkedések várhatók a következő időszakban, azonban az elmúlt években tapasztalt eredményességromlás és a mérsékelten emelkedő adóterhek visszafoghatják a beruházási hajlandóságot.
Az ipar esetében ugyan a fő termelési számok jelentős gyorsulást mutatnak, de még nem beszélhetünk szélesebb bázisú fellendülésről, ugyanis az ipari termelést néhány, az elmúlt években felépült és idén átadott kapacitás termőre fordulása támogatja – jelezték.
A jövő évre vonatkozóan az MBH elemzői 2,5 százalékos gazdasági növekedést várnak.
Az EU-források várhatóan intenzívebb lehívása, az európai és különösen a német konjunktúra fokozatos javulása, valamint az elmúlt években kiépült ipari kapacitások termelésnövekedése segítheti a növekedést, míg a kormány élénkítő lépései hozzájárulhatnak a fogyasztás erősen maradásához. A beruházásoknál jövőre már nem várunk visszaesést, de a növekedés elmaradhat a kormányzat várakozásaitól
– írták.
Stagnálás közeli állapotnak nevezte Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a hazai gazdaság teljesítményét. A megelőző negyedévekben jóval dinamikusabb volt a bővülés. A lendület elvesztésének oka minden bizonnyal a mezőgazdaság vártnál nagyobb visszaesése volt a nyári súlyos aszály miatt – közölte. Szerinte a negyedik negyedévben – amennyiben az ipar lendülete megmarad – várhatóan gyorsul a növekedés. Az év végén érkező EU-s pénzek hatása a későbbiekben tovább segítheti a magyar gazdaságot a beruházások várt növekedésén keresztül. A globális kockázatok, a magas energiaárak miatt azonban továbbra is indokolt az óvatosság.
Bár az adatközlés előtt az idei év egészére vonatkozó 1,7 százalékos előrejelzésünk enyhén pesszimistának tűnhetett, a harmadik negyedéves lassulás miatt nem tűnik indokoltnak a felfelé korrekció – tette hozzá.
Visszafogta magát a magyar gazdaság, emiatt a jövő évben is lassabb lehet a tempó – kommentálta a friss adatot Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.
A pénteken közölt tényadatok csalódást okoztak a piaci várakozásokhoz képest. Mi negyedéves szinten 0,3, éves összevetésben pedig 1,8 százalékos többlettel számoltunk” – fogalmazott az elemző.
A második negyedéves adatokhoz képest jelentősnek mondható szerinte a tempóvesztés, ugyanis április eleje és június vége között éves szinten 1,7, negyedéves szinten pedig 0,6 százalékos volt a növekedés.
A részletes adatokra még várni kell, de a korábban megjelent, ágazatokra vonatkozó adatok alapján látszott, hogy a harmadik negyedévben az ipar felfelé húzta a gazdaságot, a nyári hónapokban ugyanis jól teljesített az ágazat, valamint a szolgáltatások is hozzájárultak a bővüléshez. Szintén segítette a növekedést a lakossági fogyasztás. Ugyanakkor a mezőgazdaság elsősorban a kedvezőtlen, száraz időjárás miatt visszafogta a növekedés dinamikáját.
A szakember szerint a negyedik negyedévben a harmadiknál jobb teljesítmény várható: negyedéves szinten 0,3, éves alapon pedig 1,7 százalékos lehet a növekedés. Így az idén összességében 1,7 százalékos pluszt hozhat össze a magyar gazdaság.
Bár korábban 2027-re 2,4 százalékos növekedés prognosztizáltunk, a mostani gyenge adat miatt inkább 2,2 százalékos éves bővülés látszik reálisnak
– jelezte.
A bruttó hazai termék harmadik negyedévi részletes adatAait december 1-jén közli második becslésében a KSH.
Borítókép: Pexels