Február elsejéig meghosszabbította Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, valamint korábbi államtitkára, Varga-Bajusz Veronika letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája. A döntést tárgyalás nélkül, az iratok alapján hozták meg, így a volt minisztert ezúttal nem szállították a bíróságra, emiatt olyan felvételek sem készülhettek, mint október elsején.
A járásbíróság a hónap első napján hallgatta meg a minisztert és rendelte el letartóztatását, a sajtót pedig bejárták azok a videók és fényképek, amelyek azt mutatták, hogy a papírdobozt cipelő politikust a bíróság épületének folyosóján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legalább fél tucat, mellényben és maszkban lévő fegyverese kísérgeti. Bizonyos felvételeken kilenc egyenruhás látszott, s nem egyképes beszámoló alapján úgy tűnt, hogy a NAV-osok nagy létszáma miatt szinte lépni is alig lehetett a tárgyalóig vezető szakaszon.
Mi miért történt?
A volt miniszter őrizetbe vétele kapcsán két levélben is megkereste a Magyar Nemzet az adóhivatalt. Elsőként arról érdeklődtek, miért volt maszk a hatóság emberein már az óbudai NAV-irodánál is, ahová Hankó Balázst beidézték. A hatóságnál erre azt közölték, hogy vezetői engedéllyel viseltek az egyenruhások orrot és szájat eltakaró nyaksálat vagy Covid-maszkot, amikor az ellenzéki képviselő ott megjelent. A pénzügyőrök arcának eltakarására a NAV szerint biztonsági kockázat miatt volt szükség, a viseletet személyiségi jogi és adatvédelmi okok indokolták.
Vagyis az eljáró pénzügyőröket védték ezzel, nehogy felismerhessék őket.
Érdeklődtek arról is, miért kellett – a felvételek tanúsága szerint – kereken hat, mellényes, fegyveres pénzügyőrt rendelni már a kecskeméti bíróság épületében a papírdobozt cipelő és egyébként a tudósítások szerint megbilincselt Hankó Balázs mellé. Esetleg attól tartott a NAV, hogy a politikus megtámadja a bírót vagy az egyenruhásokat?
Válaszolt a NAV
Második válaszában a hatóság kifejtette, hogy az október elsejei tárgyalásra kíséréskor a pénzügyőrök eljárását, intézkedéseit a NAV-ról szóló 2010-es törvény, valamint az ehhez kapcsolódó 2018-as pénzügyminiszteri rendelet határozta meg. A kísérést és a kényszerítőeszközök alkalmazását is e jogszabályok alapján hajtották végre. Annyit tettek még hozzá, hogy „a pénzügyőrök a jogszabályi feltételek alapján, azt betartva, jogszerűen és szakszerűen jártak el, ami garantálta – az érintett számára is – a biztonságos kísérés végrehajtását”.
Az adóhivatal ugyanakkor szó nélkül hagyta utolsó kérdésüket, amely arról szólt:
nem tart-e az adóhivatal attól, hogy a politikusokat is érintő eljárásokban tanúsított magatartása miatt a társadalomban az a kép alakul ki, hogy a NAV a hatalom elnyomásának szervezete lett, fellépése pedig alkalmas a kormánnyal egyet nem értők megfélemlítésére?
Pedig a lap felvetése messze több egyszerű publicisztikai szófüzérnél, az úgynevezett elszámoltatás témája ugyanis – részben éppen a NAV módszerei miatt – nagyon is szerepel a magyar közbeszéd napirendjén. Jól mutatja ezt, hogy Schiffer András volt országgyűlési képviselő csütörtökön nyílt levelet osztott meg, amelyet több közéleti személyiség és jogász, köztük ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke is aláírt. Ebben leszögezték például, hogy
- a törvényi szabályozás szerint bilincset csak szökésveszély, támadásveszély, önkárosítás veszélye, vagy ellenszegülés esetén lehet alkalmazni,
- a kényszerintézkedés nem lehet megalázó, megfélemlítő politikai látványosság, és
- az ártatlanság vélelme megköveteli, hogy a gyanúsítottakat ne talpig vasban állítsák a hatóságok elé, ha nincsen konkrét biztonsági kockázat.
Ifj. Lomnici Zoltán: Sérült a törvény előtti egyenlőség, sérült az ártatlanság vélelme + VIDEÓ
A nyílt levél tíz pontjából csak hármat emeltünk ki, de ezek mindegyike felmerül Hankó Balázs esete kapcsán.
Borítókép: Magyar Nemzet/Ladóczki Balázs