Csányi Péter szerint indokolt, hogy a tehetősebbek nagyobb részt vállaljanak a közterhekből, a tervezett vagyonadó azonban nem megfelelő eszköz erre. Az OTP Bank vezérigazgatója úgy véli, az intézkedés elsősorban a magyar tulajdonú vállalkozásokat hozhatja hátrányos helyzetbe, visszafoghatja a beruházásokat, és hosszabb távon akár a költségvetésnek is veszteséget okozhat.
A jelenlegi adórendszer átalakítását szükségesnek tartja Csányi Péter, ám a vagyonadó bevezetésével nem ért egyet. Az OTP Bank 2025 óta hivatalban lévő vezérigazgatója a Forbesnak adott interjújában arról beszélt, hogy a tervezett adó igazságtalanul kezeli azonos módon a különböző vállalkozásokat, és éppen azokat büntetheti, amelyek nyereségüket fejlesztésekre fordították, saját tőkéből finanszírozták beruházásaikat, munkahelyeket teremtettek, és jelentős mértékben járultak hozzá a gazdaság teljesítményéhez – írja a Magyar Nemzet.
Szerinte az intézkedés különösen a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások versenyhelyzetét ronthatja a külföldi konkurensekkel szemben. A vagyonadóból várt évi 200 milliárd forintos bevétel a teljes költségvetésnek mindössze mintegy fél százalékát teszi ki, ami álláspontja szerint nincs arányban a lehetséges gazdasági károkkal.
A vállalkozások ugyanis a többletterhet áremeléssel vagy beruházásaik visszafogásával ellensúlyozhatják. Ráadásul az adó nem minden tulajdonosi struktúrát érintene egyformán: egyes cégek átszervezéssel akár ki is kerülhetnének a hatálya alól.
A fejlesztésektől vonhat el forrásokat az új adó
Csányi Péter a beruházásokra gyakorolt lehetséges hatást a Bonafarm csoport példáján keresztül is érzékeltette. A vállalatcsoport 2009-es megszervezése óta mintegy 200 milliárd forint saját forrást fordított stratégiai fejlesztésekre, köztük a mohácsi vágóhídra és a Pick új szalámigyárára.
A megtermelt eredményt teljes egészében visszaforgatták a beruházásokba, a következő tíz-tizenöt évben pedig legalább ugyanekkora tőkebefektetésre lenne szükség.
A vagyonadó ugyanakkor az ilyen, saját forrásból megvalósított fejlesztések megtérülését is ronthatná.
Az OTP vezérigazgatója arra is figyelmeztetett, hogy a befektetők türelme nem korlátlan. Egy regionálisan több országban jelen lévő bankcsoport esetében előbb-utóbb felmerülhet, meddig indokolható a részvényesek előtt egy olyan piacon való működés, amely nem biztosítja az elvárható hozamot.
A költségvetés is rosszabbul járhat
Csányi szerint a tervezett adó hosszabb távú költségvetési hatása is kérdéses. A törvénytervezethez mellékelt hatástanulmány a teljes ciklusra 800 milliárd forintos bevétellel számol, ám véleménye szerint nem veszi figyelembe a beruházások és a gazdasági aktivitás esetleges visszaeséséből származó adóbevétel-kiesést.
A javaslattal kapcsolatban legalább tíz érdekképviseleti szervezet fogalmazott meg észrevételeket. A Bankszövetség külön is jelezte, hogy az újabb likviditási teher a hitelezési aktivitást is visszafoghatja, hiszen a vállalkozások pénzügyi helyzetének romlása a banki hitelbírálatok során is jelentőséggel bírhat.
A vagyonadóval kapcsolatban korábban Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke is fenntartásokat fogalmazott meg. Mint mondta, kész lenne több adót fizetni, de nem tartaná igazságosnak, ha az elmúlt évtizedekben felépített vagyona után kellene különadót lerónia. Azt is furcsállta, hogy egyes magyar milliárdosok már a részletszabályok ismerete nélkül üdvözölték a vagyonadó tervét.