„Célzottabbá tételnek” nevezi a megszorításokat a Pénzügyminisztérium.

Gazdaságpolitikai rendszerváltást, 2030-ra 3 százalék alatti költségvetési hiányt és az euróbevezetés feltételeinek teljesítését ígéri a Pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott, 2027 és 2030 közötti időszakra szóló középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési program. A 35 oldalas tervezet fő számai megerősítik Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter elmúlt két hétben tett bejelentéseit: a kormány az idei, 7,5 százalékra megemelt államháztartási hiányt jövőre 4,9 százalékra, 2028-ban 4,0 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, az évtized végére pedig 2,8 százalékra akarja leszorítani.

A feszített tempójú kiigazítás mögött azonban súlyos lakossági és vállalati elvonások, valamint a korábban megszerzett támogatások leépítése húzódik meg.

Bár a pénzügyi tárca a dokumentumban végig arra hivatkozik, hogy a hiánycsökkentést elsősorban az állam működési kiadásainak 1465 milliárd forintos visszafogására és a túlárazott beszerzések felszámolására építi, a részletes adatokból kiderül, hogy a lakosság és a vállalkozások fizetik meg az egyensúlyjavítás árát. Az elmúlt hetek kormányzati sajtótájékoztatóin már kiderült, hogy

a kabinet egy bruttó 929 milliárd forintos adóemelési csomaggal készül,

amely még a minimálbér kétszereséig járó adójóváírással együtt is nettó 665 milliárd forintos többletterhet ró a gazdaságra.

Hiányok a bejelentésekhez képest

A most megjelent program a 20 pontos tehernövelő listából csupán a vagyonadót, a nagyvállalati adó és a társaságiadó-kedvezmények szigorítását, valamint a dohány- és alkoholtermékek novemberi és jövő év eleji jövedékiadó-emelését nevezi meg nyíltan, a többi tételt – köztük a kiskereskedelmi különadó, a cégautóadó, a bányajáradék, a tranzakciós illeték és a népegészségügyi termékadó emelését – „arányosabb teherviselésként” és a „kiskapuk megszüntetéseként” csomagolja be. A táblázatok ugyanakkor leleplezik az elvonást:

a termelési és importadók GDP-arányos szintje az idei 16,6 százalékról 2027-ben 17 százalékra ugrik, és új soron jelenik meg a GDP 0,2 százalékát kitevő vagyonadó is.

Különösen árulkodó, ahogyan a dokumentum a családokat, a fiatalokat és a közszolgálati dolgozókat érintő megszorításokat tálalja.

A program egyszerűen „egyszeri, átmeneti tételek kieséseként” számolja el a közszolgálati otthontámogatás és a Vidéki Otthonfelújítási Program megszüntetését, amivel több tízezer közszolga veszít el évi egymillió forintos lakhatási segítséget, a vidéki családok pedig fontos felújítási forrástól esnek el.

Hasonló hivatali eufemizmussal, a „személyijövedelemadó-rendszer célzottabbá tételeként” szerepel a szövegben az a már bejelentett szigorítás, amely megfosztja a negyven év feletti kétgyermekes édesanyákat az szja-mentességtől, és valamennyi érintett édesanya esetében havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárhoz köti a kedvezményt.

A kamattámogatások felülvizsgálata címszó alatt pedig a fiatalok lakáshoz jutását segítő korábbi konstrukciók szűkítése és drágítása jelenik meg.

Ellentmondás a nyugdíjak kapcsán

A nyugdíjasok esetében a kormányzati dokumentum saját magával is ellentmondásba keveredik. A Pénzügyminisztérium előrejelzése elismeri, hogy a dezinfláció véget ért: az árrésstop kivezetése, az élelmiszerárak emelkedése és a kormány által végrehajtott jövedékiadó-emelések miatt az éves átlagos infláció az idei 1,7 százalékról 2027-ben 3 százalékra emelkedik, majd a jövő év közepén azt is meghaladja.

Ennek nyomán a januári, háromszázalékos nyugdíjemelés csupán az áremelkedést kompenzálja, reálértékben nem hoz javulást az idősek túlnyomó többségének.

Ráadásul a program rögzíti, hogy a 14. havi nyugdíjnak csak az eddig bevezetett egyheti részét őrzik meg, a második heti részlet készpénzes kifizetése helyett pedig a jóval korlátozottabban felhasználható SZÉP-kártyás juttatást vezetik be.

Annyi a béremeléseknek

A költségvetési szigor a munkavállalók pénztárcáján és a gazdaság egészén is azonnal megmutatkozik. A program függelékében szereplő makrogazdasági táblázat szerint a versenyszféra bérdinamikája jövőre hat százalékra lassul, az egész nemzetgazdaságban pedig a bruttó átlagkereset növekedési üteme az idei 9,2 százalékról 5,6 százalékra esik vissza.

Még drasztikusabb a fékezés a nettó reálbéreknél: az idei 9,5 százalékos emelkedés után 2027-ben már csak 3,1 százalékos, 2028-ban pedig mindössze 2,5 százalékos reálbér-növekedéssel számol a kormány.

Álmodozásnak tűnik a növekedési cél

Mindezek fényében rendkívül kockázatosnak tűnik a kabinet növekedési várakozása, amelyet korábban már független elemzők és hitelminősítők is megkérdőjeleztek. A Pénzügyminisztérium maga is kénytelen elismerni a szövegben, hogy a 2029-re és 2030-ra felvázolt három százalék feletti GDP-bővülés nem megalapozott előrejelzés, hanem csupán „gazdaságpolitikai aspiráció”, amely meghaladja a piaci konszenzust.

A kormány úgy remél beruházási fordulatot és gyorsuló növekedést, hogy közben 169,5 milliárd forinttal vágja vissza a hazai költségvetési vállalati támogatásokat, adóemelésekkel terheli a termelőszektort, a kieső hazai forrásokat pedig teljes egészében a politikai feltételekhez és strukturális mérföldkövekhez kötött brüsszeli pénzekből és uniós hitelekből akarja pótolni.

Eltérések és lényeges különbségek találhatók az elmúlt két hét bejelentései és a véglegesített dokumentum között:

1. Elhallgatott konkrét adóemelések és elvonási összegek: Míg Magyar Péter és Kármán András az október 19–20-i bejelentéseken és sajtótájékoztatókon tételesen ismertették a 929 milliárd forintos bevételnövelő csomag (például 240 milliárd forint társasági adó és innovációs járulék, 200 milliárd vagyonadó, 90 milliárd dohány-jövedékiadó, 79 milliárd környezetvédelmi és cégautóadó, 54 milliárd kiskereskedelmi, biztosítási és reklámadó, 45 milliárd az anyák szja-kedvezményének megvágása, 40 milliárd tranzakciós illeték, 37 milliárd bányajáradék, 35 milliárd rehabilitációs hozzájárulás, 20 milliárd népegészségügyi termékadó) és az 1465 milliárdos kiadáscsökkentés konkrét forintos számait, a végleges PDF-dokumentumból a konkrét részösszegek teljesen kimaradtak. Csak az 1465 milliárdos főösszeg szerepel a 2. oldalon, az adóemelések többségét pedig általánosító kifejezések („indokolatlan kedvezmények és kiskapuk megszüntetése”, „célzottabb szja-mentességek”) mögé rejtették.

2. Beismerés a GDP-növekedési pályáról (nem előrejelzés, hanem „aspiráció”): A nyilvános politikai bejelentésekben kész tényként és várható eredményként szerepelt, hogy 2029–2030-ra 3 százalék fölé (3,0 és 3,1 százalékra) gyorsul a magyar gazdaság növekedése. A végleges dokumentum 12. oldalán viszont a Pénzügyminisztérium szakmai önkritikát gyakorolva leírja, hogy a 2029-re és 2030-ra megadott számok nem előrejelzések, hanem csupán „célpályák”, amelyek „gazdaságpolitikai aspirációnak tekinthetők”, és meghaladják a piaci elemzői konszenzust (a FocusEconomics októberi konszenzusa 2,7 százalékot vár ezekre az évekre).

3. Beismerés a kormányzati lépések inflációnövelő hatásáról: A politikai kommunikációban az alacsony inflációt és a kamatcsökkenést hangsúlyozták. A dokumentum 18. oldala ezzel szemben feketén-fehéren rögzíti, hogy a dezinfláció véget ért, és „az infláció 2026 végétől érdemben gyorsul” (az éves átlag 1,7 százalékról 3,0 százalékra nő 2027-ben). Ráadásul a szöveg elismeri, hogy az áremelkedést közvetlenül a kormány intézkedései – az árrésstop kivezetése, valamint a 2026. novemberi és 2027. év eleji jövedékiadó-emelések – is fűtik.

4. Hirtelen bérfékezés és reálbér-zuhanás a számokban: A kormányzati bejelentések a 600 ezer állami alkalmazott bérének emelését (677 milliárd forint értékben) és az adójóváírás jövedelemnövelő hatását emelték ki. A dokumentum 34. oldalán lévő függelék táblázata azonban megmutatja a teljes képet: a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset növekedése 9,2 százalékról 5,6 százalékra, a kedvezményekkel számolt nettó reálbér-növekedés pedig az idei 9,5 százalékról jövőre 3,1 százalékra (2028-tól pedig 2,5–2,6 százalékra) zuhan.

5. Az október 27-i Wekerle Plusz lakásprogram még nem szerepel név szerint a szövegben: Bár tegnap Magyar Péter, Kármán András és Kapitány István közösen jelentette be az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz lakásprogramot, a ma publikált PDF-ben a „Wekerle” név egyszer sem fordul elő (a 14. oldalon csak a Demján Sándor Programot, a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Programot, a GINOP Pluszt, a DIMOP Pluszt és a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet nevezik meg). A dokumentum csupán a „lakossági és vállalati kamattámogatások felülvizsgálatáról és célzottabbá tételéről”, valamint a közszolgálati otthontámogatás és a Vidéki Otthonfelújítási Program kifutásáról ír.

Magyar Nemzet

Kármán András pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a 2027-es költségvetésrõl a Pénzügyminisztériumban 2026. október 20-án – 
MTI/Hegedüs Róbert