Egy titokzatos „Zsolti bácsi”, egy démonokról prédikáló férfi, egy nemzetbiztonsági szakértőként alkalmazott publicista, egy intézetis fogvatartott, és egy közel százmilliós adománygyűjtés. A kegyelmi botrány farvizén felépített, kitalációkra alapozott ügy komoly károkat okozott a konzervatív oldalnak. Az ügyészség nyomozása az egyik legfontosabb vádpontot elporlasztotta, a koronatanú szavahihetősége megdőlt. De miként jutott idáig az ügy, kik alakították a nyilvánosságban? Az alábbi összeállításból kiderül.
2024 elején kiderült, milyen ereje lehet egy gyermekvédelmi botránynak. A kegyelmi ügy Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezetett, és hosszú időre a közéleti viták középpontjába állította a gyermekek védelmének kérdését és a politikusok erkölcsi hitelességét. Ebben a légkörben robbant be 2025 őszén a „Zsolti bácsi-ügy”.
A budapesti Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója, Juhász Péter Pál ellen ekkor már súlyos bűncselekmények gyanúja miatt folyt eljárás. A történet azonban hamar túllépett az intézmény falain.
Előbb egy korábbi gyermekvédelmi vezető számolt be arról, hogy szakmai körökben magas rangú politikusok érintettségéről terjednek híresztelések. Egy publicista már Semjén Zsolt nevét is megemlítette. Majd feltűnt egy internetes prédikátor, aki egy állítólagos, évekkel korábbi gyermekotthoni történetben „Zsolti bácsinak” nevezett politikusról beszélt.
A három megszólalás különböző forrásokból és különböző történetekből származott. A közvéleményben mégis egyetlen, politikusokat érintő szexuális bűnügy képzete kezdett kialakulni.
A Demokratikus Koalíció, valamint a baloldali sajtó folyamatosan napirenden tartotta a témát, Semjén Zsoltnak pedig már a parlamentben kellett visszautasítania a személyét érintő célzásokat.
A botrány egyik sajátossága az volt, hogy a rendkívül súlyos állításokhoz nem társultak bizonyítékok.
A választás előtti hónapokban mindez mégis meghatározó közéleti témává vált. A gyermekvédelmi visszaélésekről szóló újabb történetek különösen erős érzelmi reakciókat váltottak ki.
A 2026-os országgyűlési választás után a történet új szakaszba lépett.
Április 24-én Bangó Sándor, a Szőlő utcai javítóintézet korábbi fogvatartottja a Kontrollnak, vagyis a Tisza házimédiájának adott interjút. Azt állította, az intézet korábbi igazgatója és egy „Zsolti bácsinak” nevezett politikus is szexuálisan bántalmazta.
Ekkortájt egyébként Bangó Sándor a környezetéből származó beszámolók szerint jelentősebb pénzhez jutott, noha korábban rendszeres anyagi nehézségekkel küzdött.
Bangó az interjú után az ügyészségen is vallomást tett, majd júliusban közösségi oldalán Semjén Zsoltot nevezte meg „Zsolti bácsiként”. A politikus és a Fidesz–KDNP ezt rágalomnak minősítette.
A hosszú nyomozás egyik lényeges eredménye a napokban került a vezető hírek közé.
Az ügyészség ugyanis megszüntette a Juhász Péter Pál ellen Bangó Sándor sérelmére feltételezett szexuális visszaélés és gyermekprostitúció kihasználása miatt folytatott eljárásrészt.
A határozat szerint a két férfi között nem történt szexuális cselekmény.
Ez a döntés nem zárta le a Szőlő utcai intézet korábbi vezetőjének többi büntetőügyét. A politikai történet szempontjából mégis súlyos fordulatot jelentett: a nagy nyilvánosságot kapott vádak egyik központi eleméről a hatóság megállapította, hogy az állított cselekmény nem történt meg.
A botrány teljes történetét a legfontosabb szereplők kilétén, illetve cselekedetein keresztül lehet megérteni.
1. Kuslits Gábor
Kuslits Gábor gyermekvédelmi szakember, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat korábbi igazgatója volt. A „Zsolti bácsi-ügy” egyik első fontos megszólalójaként került a figyelem középpontjába.
2025 szeptemberében a Válasz Online-nak adott interjújában a gyermekvédelmi rendszer problémáiról, a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetőjéről és az intézmény körül terjedő szóbeszédekről nyilatkozott. A legnagyobb visszhangot az a kijelentése váltotta ki, amely szerint gyermekvédelmi körökben két magas rangú politikust emlegettek. Állítása szerint egyikükhöz fiúkat, másikukhoz lányokat vihettek szexuális célból.
Konkrét neveket nem mondott. A nyilatkozat azonban elegendő volt ahhoz, hogy a Szőlő utcai büntetőügy mellé egy újabb, politikai természetű történet épüljön.
Kuslitsot később az ügyészség tanúként hallgatta ki.
Az igazságügyi minisztérium által közzétett jelentés szerint a politikusokra vonatkozó állításait nem közvetlen tapasztalatokra, hanem szóbeszédre alapozta, és nem tudott bizonyítékot bemutatni.
2. Káncz Csaba
Káncz Csaba geopolitikai elemző, külpolitikai publicista, aki korábban a brit nagykövetség gazdasági tanácsosaként, majd üzleti és politikai tanácsadóként is dolgozott. 2015 és 2017 között megszakításokkal a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, Molnár Zsolt mellett is ellátott tanácsadói feladatokat. Rendszeresen részt vett a testület zárt ülésein. A Privátbankáron és az Mforon elsősorban nemzetközi konfliktusokról és nagyhatalmi politikáról publikált. Pályafutása 2025 szeptemberében került új megvilágításba, amikor a Szőlő utcai botrány kapcsán Semjén Zsoltot is megnevezte egy Facebook-bejegyzésben.
Ezzel a korábban név nélküli politikai gyanúsítgatás új szakaszba lépett.
Káncz nem mutatott be olyan, nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékokat, amelyek a súlyos állításokat alátámasztották volna. Később tanúként hallgatták ki. A kormányzati jelentés szerint egy befolyásos politikuscsalád meg nem nevezett tagjára hivatkozott információforrásként.
2026 januárjában rágalmazás miatt vádat emeltek ellene.
3. Látó János
Látó János a beszámíthatóság határán tántorgó prédikátor, aki korábban a Hit Gyülekezetéhez is kötődött, később pedig önállóan folytatott térítőtevékenységet. Internetes megszólalásaiban démoni befolyásról, nyelveken szólásról és csodás gyógyulásokról is beszélt. Országosan 2025 szeptemberében vált ismertté, amikor Juhász Péter videójában elmondta: évekkel korábban két, Ózd környéki gyermekotthonban élő fiútól hallott egy magas rangú politikus állítólagos szexuális visszaéléseiről. A fiúk elmondása szerint a férfit „Zsolt bácsinak” nevezték.
Látó később a Kossuth téren is felszólalt a gyermekvédelem ügyében. Az ügyészség tanúként hallgatta ki, de
a történet szereplőinek azonosításához szükséges konkrét adatokat nem tudott szolgáltatni, és az Ózd környékén végzett vizsgálatok sem támasztották alá a beszámolóját.
4. Juhász Péter
Juhász Péter az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) mozgalom egyik alapítója és meghatározó alakja. Később, 2013-tól a Bajnai Gordon volt miniszterelnök nevével fémjelzett Együtt politikusa, társelnöke, majd elnöke lett. A jelenleg influenszerként ténykedő Juhász adott országos nyilvánosságot Látó János „Zsolti bácsiról” szóló történetének. A videóban a prédikátor még a nevének említése nélkül szerepelt.
Juhász hitelesnek nevezte a forrását, noha a történet részleteit illetően semmit nem ellenőrzött.
A videó természetesen hatalmas visszhangot váltott ki. Néhány nappal később már az Országgyűlésben is „Zsolti bácsi” személyét firtatták.
Juhásznál 2025 októberében az ügyészség házkutatást tartott, és adathordozókat foglalt le a Szőlő utcai nyomozással összefüggésben.
Az influenszer szerepe azonban nem ért véget Látó történetének nyilvánosságra hozatalával, folyamatosan napirenden tartotta a témát.
2026 áprilisában adománygyűjtést is szervezett, hogy a gyermekvédelmi visszaélésekről állításuk szerint bizonyítékokkal rendelkező, kiszolgáltatott helyzetű fiatal felnőttek anyagi biztonságot kaphassanak. A gyűjtésről szóló április végi beszámolók szerint már közel 90 millió forintnak megfelelő összeg gyűlt össze. Juhász azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a lehetséges tanúk nagyobb biztonságban érezhetik magukat, ha nem kell anyagi megtorlástól tartaniuk. Azt mondta, az összegből azok részesülhetnek, akik felhasználható bizonyítékokkal állnak elő, több jelentkező esetén pedig a pénzt megosztanák közöttük. Ha nem érkezne megfelelő bizonyíték, a pénzt gyermekvédelemmel foglalkozó alapítványoknak ajánlanák fel.
A kezdeményezés önmagában is érzékeny kérdéseket vetett fel: miként lehet úgy anyagi segítséget nyújtani a lehetséges tanúknak, hogy a támogatás ne eredményezzen hamis, torz vallomásokat?
5. Arató Gergely
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselőjeként 2025. szeptember 22-én a parlamentben arról kérdezte Semjén Zsoltot, hogy ki az a „Zsolti bácsi”. A felszólalás fontos szerepet játszott abban, hogy a botrány pártpolitikai kérdéssé vált. A DK ezt követően is folyamatosan napirenden tartotta a gyermekvédelmi visszaélések és a politikai felelősség témáját.
6. Bangó Sándor
Bangó Sándor a budapesti Szőlő utcai javítóintézet egykori fogvatartottja, aki 2025 novemberében két alkalommal is vallomást tett az ügyészségen a volt intézetvezetővel kapcsolatos eljárásban. Ekkor még nem beszélt a később „Zsolti bácsiként” emlegetett személyről. A Dobrev Klára által készített, személyazonosságának elrejtésével közzétett interjúban sem említette ezt a nevet.
Bangó egy saját TikTok-videójában arról számolt be, hogy korábban Dubajban prostitúcióból is élt. Anyagi helyzete később szintén a nyilvánosság érdeklődésének középpontjába került: a környezetéből származó beszámolók szerint 2026. tavaszán látványos költekezésbe kezdett.
A Kontroll április 24-én közzétett interjújában Bangó már névvel és arccal szerepelt. Azt állította, hogy Juhász Péter Pál, a javítóintézet korábbi igazgatója rendszeresen szexuálisan bántalmazta, egy alkalommal pedig egy másik férfihoz vitte, aki szintén visszaélt vele. Ezt a személyt „Zsolti bácsiként” emlegette, és politikusként azonosította.
Az interjú után Bangó előbb jelezte, hogy kiegészíti korábbi vallomását, majd bizonyítékok hiányára és az őt érő nyomásra hivatkozva visszakozott. Röviddel később ismét megváltoztatta álláspontját, és megjelent az ügyészségen. Saját közlése szerint a hatóság előtt megnevezte az állítólagos elkövetőt. Július 28-án egy nyilvános bejegyzésében Semjén Zsolt nevét is összekapcsolta az üggyel.
Az ügyészség szeptemberben megszüntette a Juhász Péter Pál és Bangó közötti feltételezett szexuális cselekményekre vonatkozó eljárásrészt. A hatóság megállapítása szerint a két férfi között nem történt szexuális kapcsolat.
A döntés nyomán Bangó Sándor komoly slamasztikába kerülhet, hiszen felmerülhet a hamis vád büntetőjogi kérdése is.
7. Litresits András
Litresits András ügyvéd, aki 2010-től az MSZP delegáltjaként előbb az Országos Választási Bizottságban, majd 2013-tól a Nemzeti Választási Bizottságban is tevékenykedett. Korábban a szocialista országgyűlési frakciónak is adott jogi tanácsokat, de kiváló kapcsolatot ápol a DK vezető politikusaival is. A „Zsolti bácsi-ügyben” Bangó Sándor jogi képviselőjeként került a figyelem középpontjába. Jelen volt az egykori fogvatartott ügyészségi meghallgatásain.
Pócs János és Panyi Miklós fideszes politikusok 2026 júliusában azt állították, hogy közreműködhetett Bangó és a Kontroll tulajdonosa, Magyar Márton közötti kapcsolat kialakításában. Litresits visszautasította az ellene megfogalmazott vádakat. Az ügyvéd rágalmazás miatt jogi eljárást kezdeményezett, amelynek nyomán szeptemberben három fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát is felfüggesztették.
8. Dobrev Klára
Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció akkori elnöke már a Kontroll-interjú előtt nyilvánosságot adott Bangó Sándor történetének. A fiatalember akkor még anonim módon, kitakart arccal beszélt az intézetben szerzett állítólagos tapasztalatairól. Lényeges körülmény, hogy a később „Zsolti bácsiként” emlegetett politikus ebben a megszólalásban szóba sem került.
Dobrev szerepe azért fontos, mert a botrány első politikai szakaszában elsősorban a Demokratikus Koalíció tartotta napirenden az ügyet.
9. Magyar Márton
Magyar Márton újságíró és médiavállalkozó, a Tisza Pártot vezető Magyar Péter miniszterelnök öccse. Korábban a Hír TV-nél, a Volánbusznál, kommunikációs cégeknél és az Indamedia érdekeltségébe tartozó Economxnél is dolgozott. 2024-ben testvére választási kampányát is segítette, majd októberben megalapította a Tisza házi médiumának számító Kontroll.hu hírportált.
A felület a „Zsolti bácsi-ügy” egyik központi alakítójává vált azután, hogy a választásokat követően interjút közölt Bangó Sándorral.
A beszélgetés legnagyobb visszhangot kiváltó részében Bangó azt állította, Juhász Péter Pál egyszer egy alagsori helyiségbe vitte, ahol egy másik férfi is szexuálisan bántalmazta. A férfit a korábban már emlegetett „Zsolti bácsival” azonosította, és azt mondta, hogy egy politikusról van szó. A Kontroll szerkesztősége a megnevezett személy nevét nem hozta nyilvánosságra. Az interjút követően megszólalt a Szőlő utcai javítóintézet egykori nevelője Kiss Márió, aki több ponton kétségbe vonta Bangó beszámolóját.
10. A baloldali sajtó
A baloldali sajtó az úgynevezett Zsolti bácsi-ügyről hozzávetőlegesen 1500 cikket közölt. Az írások publikálásából jócskán kivette a részét a Telex, a 444, a HVG, a 24.hu és az Index is. Az említett médiumok a választások előtt lényegében folyamatosan napirenden tartották az ügyet. A baloldalhoz kötődő influenszereknél is állandó beszédtéma volt a gyermekvédelem és a titokzatos, gyermekeket molesztáló politikus.
11. ?
A stáblista egyelőre nem teljes, hiányzik a gyomorforgató történet kitalálója, vagyis az értelmi szerző, a rendező.
Bangó Sándor a közösségi oldalán osztotta meg a Dubajban készült képeit – Fotó: instagram.com