Az Európai Bizottság következő évre vonatkozó, kiszivárgott munkaprogram-tervezete aggasztó képet fest a blokk évtized végi védelmi ambícióival kapcsolatban. A rekordméretű védelmi kiadásokat azzal indokolják, hogy Európának 2030-ra katonailag felkészültnek kell lennie, de ez a törekvés veszélyben van a példátlan politikai akarat és a védelmi kiadások megugrása ellenére.
„Külső határaink, kritikus infrastruktúránk és az európai utunkat alátámasztó értékek egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve” – áll a tanulmányban, amit az Európai Bizottság adott ki, és a Euro News hírügynökség szerzett meg, példaként a hibrid fenyegetéseket említve. A nyolcoldalas dokumentumban a védelem az egyik legnagyobb kihívásként jelenik meg, és rekordméretű védelmi kiadásokról ír.
A figyelmeztetés az Európai Védelmi Ügynökség első éves védelmi felkészültségi jelentését visszhangozza, amely kiemelte az európai katonai képességekben fennálló tartós hiányosságokat.
Miközben Európa milliárdokat fektet be katonai képességeibe – 418 milliárd eurót 2025-ben –, és a hidegháború óta legkockázatosabb a biztonsági környezete, a jelentés figyelmeztet, hogy az önvédelmi ambíciói még nem öltöttek testet bevethető, fenntartható és együttműködési képességgel bíró erőkké.
A Bizottság munkaprogramja kiemeli a kihívást. „Ezért többet kell tennünk e célok elérése, valamint a válságokra vagy rosszabbra való gyors reagálás képességének megerősítése érdekében” – áll a programban.
Európa védelmi kihívásait súlyosbította Donald Trump amerikai elnök döntése is, miszerint a haderő-felülvizsgálat részeként csökkenti az amerikai katonai jelenlétet Európában, ami magában foglalja a stratégiai erők kivonását is.
Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa hangsúlyozta, hogy a blokknak ki kell fejlesztenie saját stratégiai tényezőit – kritikus infrastruktúrát és képességeket, amelyek lehetővé teszik a harci erők hatékony telepítését és működtetését – a hiányosságok pótlása érdekében. Ez azonban 500 milliárd euróba kerülhet.
Brüsszel számos javaslatot vázolt fel a 27 uniós tagállam 2030-ig tartó újrafegyverkezési erőfeszítéseinek támogatására. Ezt a határidőt különböző hírszerző szolgálatok olyan lehetséges pontként azonosították, amikor Oroszország próbára teheti a NATO-t.
„Létrehozunk egy új Európai Stratégiai Eszközt, amely a kritikus támogató eszközöket és az erőmultiplikátorokat támogatja, a stratégiai szállítástól és a légi utántöltéstől kezdve az űr- és kibervédelemig, a tagállamokkal együttműködve”
– írják.
Ukrajna itt is prioritás
Ukrajna és védelmi prioritásainak további támogatása szintén kiemelt helyen szerepel a Bizottság munkaprogramjának napirendjén.
„Továbbra is beruházunk védelmi képességeinkbe, és növeljük azokat, nevezetesen a lég- és rakétavédelem, a drón- és drónellenes rendszerek, valamint a lőszerek területén”
– áll a munkaprogramban.
Eszerint Ukrajna a 90 milliárd eurós ukrán támogatási hiteléből akár 1 milliárd eurót is átcsoportosítana egy olyan uniós programba, amelynek célja, hogy védelmi iparát közelebb hozza az európai partnereihez, különös tekintettel a lég- és rakétavédelemre, a drónokra, a drónellenes rendszerekre és a lőszerekre.
Európának 2030-ra katonailag felkészültnek kell lennie, de ez a törekvés veszélyben van a példátlan politikai akarat és a védelmi kiadások megugrása ellenére – Fotó: depositphotos.com