Az új parlament megalakulása óta több olyan ügyben is vizsgálóbizottságot állítottak fel, amelyek a Tisza Párt számára politikai haszonnal kecsegtetnek. Azonban a kormány eddigi legnagyobb botrányát, az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körüli káoszt már nem akarja feltárni Magyar Péter.
Úgy tűnik, hogy Magyar Péter csak a számára kedves ügyekben támogatja, hogy a parlament abszolút filmszínházzá alakuljon. A tiszás botrányok esetén már ódzkodik attól a miniszterelnök, hogy az Országgyűlésben is tárgyalják az ügyet. Mint ismert, nagy port kavart az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, ami Magyar Péter egyik legfőbb kampányígérete volt. Kiderült ugyanis, hogy a nyilvántartásban tévesen olyan személyek nevei is megjelentek, akiket annak idején nem beszervezett hálózati személyként, hanem megfigyeltként tartottak számon. A hibás adatközlés egyik legismertebb érintettje Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke, akinek neve szintén tévesen került az adatbázisba.
Emiatt Apáti István hétfőre összehívta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a rendkívüli ülését. A Mi Hazánk politikusa bejelentette, hogy a testület nyílt ülésén egyetlen napirendi pontként az állambiztonsági iratokkal kapcsolatban felmerült aggályokat és ellentmondásokat tekintik át. A bizottság elnöke közölte: az ülésen meg kell jelenniük az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) vezetőinek is, hogy tájékoztatást adjanak a nyilvánosságra hozott adatbázis körül kialakult problémákról.
Ám Magyar Péter sietett leszögezni, hogy a bizottság tiszás tagjai nem vesznek részt az ügynökakták körüli botrány miatt összehívott ülésen, amit nemzetbiztonsági bohóckodásnak titulált. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik az ügyben. Bár erre még nem érkezett hivatalos reakció a Tisza részéről, de vélhetően leszavazzák az ellenzéki politikus javaslatát.
Eddig szívesen vizsgálódott a Tisza
Azonban a Tisza Párt és a kormány számára politikai haszonnal kecsegtető ügyekben már rögtön az új parlament megalakulása után öt vizsgálóbizottságot hívtak életre:
- a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság
- az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság
- a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság
- a kegyelmi ügy felelőseit feltáró vizsgálóbizottság
- illetve a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság.
Majd ősszel egy újabb vizsgálóbizottságot hívtak életre, ami a felzárkóztatási források visszaéléseit hivatott feltárni. A tavasszal életre hívott öt vizsgálóbizottságnak eredetileg december 31-ig szólt a megbízatása. Azonban a héten a parlament tiszás többsége megszavazta, hogy a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottságon kívül mindegyik testületnek 2027. június 15-ig meghosszabbították a jelentéstételi határidejét.
Nehéz nem észrevenni a döntés mögött meghúzódó politikai szándékot, miután az eddigi hónapok során a vizsgálóbizottságok semmilyen érdemi eredményt nem tudtak felmutatni. Ebben vélhetően az is közrejátszott, hogy a tiszás vezetésű testületek nyáron szinte egyáltalán nem üléseztek.
A tiszás képviselők azzal indokolják a hosszabbítást, hogy az érintett ügyek tárgyi és időbeli terjedelme jelentős, a vizsgált folyamatok pedig összetettek. Emellett szerintük még nagy mennyiségű információ, adat, irat, nyilatkozat és meghallgatási anyag vár feldolgozásra. Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy egyetlen ellenzéki vezetésű vizsgálóbizottság működik most az Országgyűlésben, Toroczkai László (Mi Hazánk) irányítása alatt, és történetesen éppen ez az a testület, amelynek jelentéstételi határidejét – egyedüliként – nem hosszabbították meg.
Drákói szigor a bizottságokban
Az Országgyűlés júniusban szavazta meg a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételéről szóló tiszás javaslatot, aminek értelmében a politikai testületek már-már bíróságként működnének. A büntető törvénykönyv módosítása értelmében, aki szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, és ezzel akadályozza egy parlamenti bizottság munkáját, vétséget követne el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
Ugyanez vonatkozna arra is, aki nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz. Ha ezzel bűncselekmény elkövetését szolgálja vagy annak leplezésére irányul, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lenne.
A tervezet pénzbírságot is bevezet azokkal szemben, akik önhibájukból nem jelennek meg a vizsgálóbizottság előtt. Az első mulasztás után százezer forintot, a második után egymillió forintot kellene fizetni, harmadik alkalommal pedig az egymilliós bírság mellett a bizottság elnöke az érintett elővezetését is elrendelhetné.
Ifj. Lomnici Zoltán: Bíróság dönthet az ügynökaktákról, sérelemdíjat is követelhetnek a meghurcoltak
Visszafelé sülne el a Tisza fegyvere
Emiatt nem meglepő, hogy a tiszások vonakodnak attól, hogy a saját botrányukat a parlamentben vizsgálják, hiszen a rendkívül széles jogkörökkel felruházott, kifejezetten az ellenzék vegzálására megalkotott jogszabályok most visszafelé sülnének el. Ugyanis a vizsgálóbizottságoknak adott erős jogköröket ebben az esetben arra lehetne felhasználni, hogy a kormánypárt egyik legnagyobb botrányát feltárhassák.
Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök napirend elõtti felszólalásra reagál az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2026. június 23-án – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt