Magyar Péter utasítására távol maradtak a Tisza Párt országgyűlési képviselői a Nemzetbiztonsági Bizottság hétfő reggeli ülésétől. A tanácskozáson így mindössze három képviselő vett részt, a Tisza Párt egyetlen politikusa sem jelent meg.
Nem jelentek meg a Tisza Párt országgyűlési képviselői az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfő reggeli ülésén. A távolmaradás Magyar Péter pártelnök utasításának megfelelően történt, így a bizottság munkájában a Tisza politikusai nem vettek részt – írja a Magyar Nemzet.
Az ülésen mindössze három képviselő jelent meg: Apáti István, a Mi Hazánk politikusa, a bizottság elnöke, valamint Hegedűs Barbara és Horváth László, a Fidesz képviselői.
A Tisza Párt részéről egyetlen országgyűlési képviselő sem volt jelen.
Az ülésen megjelent Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója is. A bizottsági ülés berekesztését követően a megjelent képviselők kérdéseire válaszolva az ABTL főigazgatója kiemelte, a kollégái emberfeletti munkát végeztek az elmúlt hónapokban a lista összeállításakor.
Legjobb tudomásunk szerint egyetlen olyan esetben sem történt hiba, amikor a 6-os karton és a B napló adatait tettük közzé, ugyanis ebben az esetben elég idő állt rendelkezésre a dokumentumok ellenőrzésére
– jelentette ki a főigazgató. Elárulta, a mágnesszalagok esetében ugyanakkor már nem volt mód az adatok ellenőrzésére, ugyanis az utolsó ilyen adathordozót csak október 3-án kapták meg a levéltár munkatársai. A főigazgató kiemelte, a levéltár egy hónnappal a határidő lejárta előtt kapott egy 60 ezer nevet tartalmazó, ömlesztett névsort.
Cseh Gergő Bendegúz elmondta, a feladatok elvégzéséhez a levéltár extra forrásokat is kapott a magyar államtól. A főigazgató az ülést követően elnézést kért az ügynökbotrány minden érintettjétől.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, az ülésen elmondta, a botrány komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, amely kapcsán a HAIH eljárást indít, és
a levéltár mellett több szervezet érintettségét is vizsgálni fogják.
Apáti István az esemény után tartott sajtótájékoztatóján élesen bírálta Magyar Pétert a tiszás képviselők távolmaradása miatt. A Mi Hazánk politikusa szerint nem elsősorban a bizottság kormánypárti tagjait kell felelősségre vonni, hanem a miniszterelnököt, aki korábban a következmények nélküli ország megszüntetését ígérte.
Apáti úgy fogalmazott:
a Tisza képviselőinek távolmaradása közvetett bizonyítéka lehet annak, hogy Magyar Péternek van rejtegetnivalója az ügyben.
Külön kiemelte: szerinte sokkal tisztább helyzetet teremtett volna, ha a tiszás képviselők megjelennek az ülésen, hiszen akinek nincs takargatnivalója, annak nincs oka távol maradni a bizottsági meghallgatástól. A politikus elmondta, Magyar Péter ezen döntésével ismét azt bizonyította, hogy a Tisza Párt képviselői inkább kólásdobozok, mint önálló politikai szereplők.
A Fidesz–KDNP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának körülményei kapcsán Hegedűs Barbara elmondta, a Tisza Párt előkészítés és megfelelő értelmezési keretek nélkül hozta nyilvánosságra az adatokat, ezzel pedig tovább erősítette a társadalmi megosztottságot és az emberek közötti bizalmatlanságot.
A politikus kifogásolta, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója több kérdésre sem adott teljes körű választ, különösen a feltételezett politikai nyomásgyakorlással és a kormányzati kapcsolattartással kapcsolatban. Hangsúlyozta,
a levéltár október 5-én kapta meg a feladatot, így rendkívül kevés idő állt rendelkezésére az ellenőrzések elvégzésére.
Hegedűs szerint a sietség vezetett ahhoz a felháborító helyzethez, hogy az áldozatokat összemosták az elkövetőkkel. Úgy fogalmazott, a több mint 160 érintett ember megérdemli a tisztességes eljárást és azt, hogy feltárják az ügy politikai felelőseit. A kezdeményezett vizsgálóbizottság feladata ezért a döntések, a határidők és a politikai felelősség körülményeinek tisztázása lenne.
A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Hegedűs elmondta, minannyiunk közös érdeke, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatala megfelelő körülmények között legyen végrehajtva, azonban a Tisza-kormány képtelen volt eme feladat teljesítésére.
Mint ismert, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát jelentős várakozás előzte meg, a november 4-én elindított adatbázis azonban már az első napokban komoly vitákat váltott ki. Kiderült ugyanis, hogy a nyilvántartásban tévesen olyan személyek nevei is megjelentek, akiket annak idején nem beszervezett hálózati személyként, hanem megfigyeltként tartottak számon.
A hibás adatközlés egyik legismertebb érintettje Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke, akinek neve szintén tévesen került az adatbázisba. Az ügyben Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója elismerte az informatikai hibát, és bocsánatot kért az érintettektől. A főigazgató pedig nem sokkal később arról beszélt, hogy a mágnesszalagok adatait az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapták meg, majd a különböző információkat tartalmazó adatbázist a levéltár munkatársainak kellett feldolgozniuk. A hibás adatfeldolgozás következtében olyan személyek nevei is bekerültek a nyilvános felületre, akiknek nem lett volna szabad ott szerepelniük.
Cseh Gergő Bendegúz tájékoztatása szerint
Lezsák Sándoron kívül további 163 megfigyelt neve is tévesen jelenhetett meg a nyilvános adatbázisban. A hibás adatokat azóta eltávolították.
Az ügy politikai következményei is egyre jelentősebbek. A történtek után Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosan kért bocsánatot Lezsák Sándortól, miközben több politikus is felelősségre vonást követelt. Az ÁBTL főigazgatója korábban a lemondását sem zárta ki, ugyanakkor jelezte, hogy a kérdésre az adatbázis kijavítása után térnek vissza.