A modern nemzetközi labdarúgásban az erőviszonyokat a legtöbb esetben hűen tükrözik a játékoskeretek becsült piaci értékei. A gazdagabb bajnokságok csapatai minőségibb állománnyal dolgoznak, ami hosszú távon megmutatkozik az eredményekben is. Ha az Európa-liga 36 csapatos főtábláját kizárólag a Transfermarkt adatai alapján rangsorolnánk, a Ferencvárosnak a mezőny utolsó harmadában kellene helyet foglalnia, ehhez képest egyértelmű bravúr, hogy a zöld-fehérek jelenleg négyből négy nyert meccsel a tabella harmadik helyén állnak, és csupán a minimálisan rosszabb gólkülönbség miatt nem az élen.
A magyar bajnok teljes játékoskeretét nagyjából 38 millió euróra taksálja a piac, ami a 28. helyre elegendő a sorozatban a többi klub keretértékét is vizsgálva. A közvetlen mezőnyben szereplő nyugat-európai gárdák többsége ennek a többszöröséből gazdálkodik, a legmagasabban jegyzett csapatok keretértéke pedig meghaladja a 600 millió eurót is.
Ehhez a papírformához képest a Ferencváros jelenleg a tabella közvetlen élmezőnyében áll.
A csapat az eddigi fordulókban szerzett pontjaival felülírta a keretértékek alapján felállított várakozásokat, és ezt a formát fenntartva komoly esélye van arra, hogy közvetlenül kvalifikálja magát az egyenes kieséses szakaszba.
A pályán mutatott teljesítmény nem a véletlen műve: a zöld-fehérek taktikai fegyelemmel és rendkívül magas helyzetkihasználási aránnyal kompenzálják az anyagi különbségeket a jóval magasabbra értékelt ellenfelekkel szemben.
A leginkább beszédes adatot mégis az UEFA hivatalos koefficiens-statisztikája szolgáltatja. A jelenlegi európai kupaszezonban a Ferencváros gyűjtötte a legtöbb koefficiens-pontot a nemzeti szövetségének a kontinens összes klubja közül.
Ez a mutató nem csupán a megszerzett győzelmeket számszerűsíti, hanem a teljesítmény hatékonyságát is. A mezőny egyik legszerényebb költségvetésű csapata jelenleg a leghatékonyabban pontszerző együttes egész Európában.
A statisztika az európai futball legfontosabb hivatalos értékmérője, ami nem egy elméleti ranglista. A rendszer két párhuzamos ágon fut: egyrészt méri a klubok saját, ötéves teljesítményét, ami a sorsolási kalapok beosztását határozza meg, másrészt számolja az országi együtthatót, amely eldönti, hogy egy nemzet hány csapatot indíthat a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában vagy a Konferencia-ligában.
A pontgyűjtés logikája szigorú szabályokra épül. A nyári selejtezőkben egy győzelem egy pontot, a döntetlen fél pontot ér. A ligaszakaszban, a főtáblán már két pont jár a győzelemért, egy a döntetlenért, a vereségért pedig semmi. Az így megszerzett pontokat az országos rangsorhoz el kell osztani a nyáron elindított hazai csapatok számával, ami Magyarország esetében négy (a Fradi megszerzett 15 pontját kell elosztani a négy magyar indulóval, így jön ki, hogy 3,75 századot hoz a csapat, ami a hivatalos El-számításban 3,750, mert három tizedesjegyet írnak – a szerk.).
Mivel a többi magyar induló már a selejtezők során kiesett,a teljes nemzeti szorzó növelésének terhe egyedül a zöld-fehérekre hárul.
Hogy vezethet mégis egy 38 millió eurós keret egy ilyen ranglistát a Real Madrid vagy a Bayern München előtt? A magyarázat a versenynaptárban és a hibátlan mérlegben rejlik. A közvetlenül főtáblára jutó nyugat-európai elitklubok nem játszanak nyári selejtezőket, így ők csak az őszi meccsekkel kezdhették meg a pontgyűjtést. A Ferencváros ezzel szemben már a nyári körökben is sorra szállította a győzelmeket, majd ezt a formát átmentette a főtáblára is, ahol egymás után gyűjtötte be a maximális, kétpontos tételeket.
Érdemes hozzátenni, hogy az erőviszonyok felmérésére a játékosok becsült piaci értékénél még pontosabb támpontot adna a klubok bérköltsége, hiszen a nemzetközi szakirodalom szerint a bérkeret mérete korrelál a legszorosabban az elért eredményekkel. Mivel azonban ezek a fizetési adatok a legtöbb európai klubnál nem nyilvánosak, továbbra is a piaci értékek maradnak a leginkább kézzelfogható, összehasonlítható viszonyítási alapok.
A Ferencváros őszi szereplése rávilágít arra, hogy a tudatos csapatépítés és a megfelelő meccsterv még a modern futballban is képes ellensúlyozni a jelentős gazdasági hátrányt. Az eddig felmutatott eredmények alapján már most kijelenthető, hogy a klub az európai porond leginkább túlteljesítő csapata lett.
Borítókép: Facebook/Ferencvárosi Torna Club