Egy mindössze néhány száz méter magas dunántúli hegy most olyan természeti óriások társaságába került, mint a japán Fuji, az argentínai Aconcagua vagy a norvég fjordvidék. A Celldömölk mellett magasodó Ság hegy felkerült a világ kiemelkedő földtani örökségi helyszíneinek listájára. A nemzetközi elismerés mögött egy különleges vulkán története és a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, Eötvös Loránd áll.
A Nemzetközi Geológiai Tudományos Unió (IUGS) a Ság hegyet is beválasztotta a világ kiemelkedő földtani örökségi helyszíneit bemutató, úgynevezett „Harmadik 100” listájára. Az újonnan elismert száz helyszín 47 országban található, közöttük a Fuji-hegy, a Szent András-törésvonal és a Fülöp-szigeteki Csokoládé-hegyek is szerepelnek.
A Ság hegy természetesen nem méreteivel versenyez ezekkel a világhírű helyszínekkel.
Különleges jelentőségét annak köszönheti, hogy 1891-ben itt próbálták ki terepen a magyar tudomány egyik legjelentősebb találmányát, az Eötvös-ingát.
Egy magyar tudós, aki képes volt „belátni” a föld alá
Képzeljük el a Ság hegyet 1891 nyarán. A táj egészen más képet mutatott, mint napjainkban: a vulkáni hegynek még megvolt a későbbi bányászat által nagyrészt eltüntetett, csonkakúp alakú csúcsa.
Ezen a magaslaton dolgozott Eötvös Loránd fizikus és kutatócsoportja egy különös műszerrel. Az Eötvös-féle torziós mérleg, közismertebb nevén az Eötvös-inga olyan apró gravitációs eltéréseket is érzékelt, amelyeket más módszerekkel rendkívül nehéz lett volna kimutatni.
A műszer segítségével a kutatók a felszín alatti kőzetek eltérő sűrűségéből adódó gravitációs különbségeket vizsgálhatták. Vagyis
a magyar tudós olyan eszközt alkotott, amellyel anélkül lehetett információt szerezni a föld mélyéről, hogy fel kellett volna ásni azt. A találmány később a kőolajkutatás egyik úttörő eszközévé vált, és világszerte hozzájárult a geofizikai kutatások fejlődéséhez.
A nevezetes 1891-es mérésről fénykép is fennmaradt. A felvételen Eötvös Loránd széken ülve, távcsőbe tekintve dolgozik, körülötte munkatársai. A tudománytörténeti dokumentum eredetijét ma az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény őrzi.
Egy ötmillió éves vulkán, amelynek eltűnt a teteje
A Ság hegy története azonban jóval Eötvös Loránd előtt kezdődött. Körülbelül öt és fél millió évvel ezelőtt a mai Kisalföld területén vulkáni működés zajlott. A felszín felé törő magma talajvízzel találkozott, ami heves robbanásokat idézett elő. Később láva töltötte fel a vulkáni képződmény belsejét, a lassan kihűlő bazaltban pedig kialakultak a jellegzetes bazaltorgonák.
Az évmilliók során a környező puhább kőzetek lepusztultak, a kemény bazalt azonban ellenállt az eróziónak. Így maradt fenn a tájból kiemelkedő tanúhegy, amelynek mai formáját később az ember is jelentősen átalakította.
A Ság hegyen 1911-ben indult meg a nagyüzemi bazaltbányászat. Az út- és vasútépítésekhez használt kő kitermelése során a hegy eredeti csúcsának jelentős része eltűnt. A bánya végül 1957-ben bezárt.
A pusztításnak azonban volt egy különös következménye: a hegy belseje szinte nyitott könyvvé vált a geológusok számára. A hatalmas bányafalakban ma is jól megfigyelhetők az egykori kitörések nyomai, a különböző vulkáni rétegek és a megszilárdult láva szerkezete.
Egy listán a Fuji-heggyel
A Nemzetközi Geológiai Tudományos Unió 2022-ben indított kezdeményezésének célja, hogy bemutassa a Föld tudományos szempontból legjelentősebb földtani helyszíneit. Az első száz helyszínt 2022-ben, a második százat 2024-ben választották ki.
A korábbi listákon olyan világhírű természeti képződmények is szerepelnek, mint a Grand Canyon, a Mount Everest, a Kilimandzsáró vagy a Namíb-sivatag. Magyarországról korábban a Bakony–Balaton-felvidék is bekerült a válogatásba.
A Ság hegy felterjesztését a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kezdeményezte, a jelölésben pedig meghatározó szerepet vállalt Németh Károly vulkanológus. Az elismerés jelentőségét a portugáliai Geoheritage 2026 konferencián Szarka László Csaba akadémikus mutatta be.
Forrás: epss.hun-ren.hu
Címlapkép: Ság hegy – Fotó: kemenesvulkanpark.hu