Már az idén elérkezhet az FGSZ Földgázszállító egy olyan projekt első mérföldkövéhez, amely révén 2028 harmadik vagy utolsó negyedévében a mostaninál sokkal több, oroszországitól eltérő forrású földgáz érkezhet Magyarországra. Mindazonáltal a gázberuházásban partner szomszédos országban is van még tennivaló.

Jelentős fordulatot hozhat Magyarország gázellátásában, ha importmixéből kikerül az oroszországi eredetű szénhidrogén az uniós REPowerEU terv elvárásaihoz igazodva 2027. október 1-től. Ekkortól az ország egy nagytételes, stabil szállítóról vált több kisebbre. A stabilitás előnyeivel az egyoldalú kitettség csökkenése és a diverzifikáció előnyei állnak szemben. A majdani árakról importárakat egyelőre csak találgatni lehet. Az orosz földgázról – amelynek nagy tételben történő vásárlására Magyarországnak 2037-ig van megállapodása – gyakran hallható annak olcsósága. Ám Magyarországot Oroszország barátságtalan országnak tekinti, mert Magyarország megszavazta az ukrajnai háborút indított Oroszország elleni uniós szankciókat. Magyarország most olyan áron kapja az orosz gázt, amilyen egy barátságtalan országnak jár.

Importkapacitásból sosem elég

Hat szomszédos országgal létrehozott gázvezetéki összeköttetéseinek, már meglévő és formálódó beszerzési megállapodásainak köszönhetően Magyarország már kiszolgálható orosztól eltérő forrású importgázzal. Ám nem mindegy, hogy mikor, mely irányból és mekkora mennyiséget kell fogadnia a hazai gázhálózatnak. Az FGSZ ezért ütemesen bővíti, fejleszti importkapacitásait a kereskedői igényekhez igazodva, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jóváhagyásával.

A társaság most egy ilyen célú projekt, a csanádpalotai nemzetközi mérőállomás kapacitásbővítésének aktuális helyzetéről adott hírt. A beruházás révén 340 ezer köbméterről 500 ezer köbméterre nőhetne a Románia felől óránként érkező földgáz mennyisége. (Vagyis évi 2,98 milliárd köbméterről évi 4,38 milliárd köbméterre.) A projekt része a társaság tízéves gördülő fejlesztési tervének, amelyet a MEKH ez év júniusában, feladatok előírásával hagyott jóvá.

Az FGSZ tájékoztatta a rendszerhasználókat, hogy megkezdte e kötelezettségek teljesítését. Az energiahivatali határozatban szereplő dátumok alapján a teljes, óránként 500 ezer köbméteres importkapacitás legkorábban 2028 őszén (a jóváhagyás utáni 23. hónapban) várható.

A munka első, nagy lépése során az FGSZ a meglévő két csanádpalotai kompresszor mellé egy harmadikat telepít, még az idén. Bár az importkapacitás az új kompresszor üzembe helyezése után is csak a mostani, 340 ezer köbméteres lesz óránként, de nagyobb szállítási biztonságot ad, mert

• lehetővé teszi a zavartalan szállítást a háromból egy kompresszor esetleges kiesése idejére is,
• stabilabbá teszi a kétirányú szállítást,
• kisebb kereskedői igény esetén pedig hatékonyabb egy kompresszort leállítani, mint hármat működtetni rosszabb kihasználtsággal.

Erre a plusz kompresszorra van szükség az óránként 500 ezer köbméteres szállítás eléréséhez is, mert így lehet majd csak érdemben megnövelni a nyomást a vezetékben. Az 500 ezer köbméterhez szükség lesz egy további fejlesztésre is: meg kell növelni a határon lévő mérőállomás kapacitását. Pont ez a munka folyik most.

Kettőn áll a vásár

Csanádpalotán át romániai és Románián keresztül szállított földgáz is érkezhet Magyarországra. Bármi is a forrás, a magyar import növelése fejlesztéseket feltételez a romániai oldalon is. E téren azonban lehet gyorsítanivaló annak alapján, hogy az FGSZ jelezte:

a célzott kapacitásbővítéshez továbbra is szükség van a román szállítórendszeren kilátásba helyezett fejlesztésekre.

A magyar-román fejlesztésre az európai Vertikális Gázfolyosó kezdeményezés részeként kerül sor. A folyosón át például más országokból vezetéken, vagy görögországi cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó terminálokról érkező alternatív gáz juthat el Magyarországra és Közép-Európába.

A magyar piac erősen számít a romániai fekete-tengeri Neptun Deep mező gázára is. A lelőhely évi mintegy 16 milliárd köbméter földgázt ígér, ebből átlagosan mintegy 11 milliárd köbméteres lesz a felhasználás Arisztotelész Jude, a Romgaz igazgatósági tagja szerint. A vezető a Focus Energetic konferencián beszélt a projektről az Agerpres tudósítása szerint.

Úgy számol, hogy a Neptun Deepről, miután a fúrások elérik a tervezett mélységet, évente körülbelül 8 milliárd köbméter gáz származik. Körülbelül ugyanennyi gázt termelnek jelenleg a romániai vállalatok a szárazföldi mezőkből.

A projekt üzemeltetője, az OMV Petrom azt közölte, hogy már 2027 első felében megjelenhet a fekete-tengeri gáz a román gázszállító rendszerben. A termelés ekkortól fokozatosan nő. A tervezett szintet 2027 harmadik negyedévének végére érheti el.

A projekt 50-50 százalékos tulajdonosa az OMV Petrom és a Romgaz. A Neptun Deep kitermelhető gázkincsét körülbelül 100 milliárd köbméterre becsülik, a fejlesztési költségeket pedig 4 milliárd euróra. Már telepítettek egy tengeri platformot, lefektettek egy gázvezetéket a partra, és tízből nyolc kút fúrását befejezték.

Kinek jut a Neptun Deep gázából?

Jude szerint a Romgaz a gázt részben eladná, részben áramtermelésre, illetve ipari alapanyagnak szánja. Elsősorban az Azomures komplexum üzembe helyezését készíti elő, ahol a gázra ammónia és műtrágyák gyártásához van szükség.

A Neptun Deepből származó gáz egy részére már leszerződött Moldova. Az ExPro beszámolója szerint 2025 májusában az OMV Petrom hároméves szerződést írt alá a moldovai állami tulajdonú Energocom vállalattal. A gázt egy virtuális kereskedelmi pontra szállítják Romániában.

Magyarország még nem szerződött le a Neptun Deep gázára, bár a lelőhely a stratégiai célpontjai között szerepel. Az MVM korábban már tett ajánlatot egy jelentős tétel több éven át történő lekötésére, de a lehetőséget végül a román állam kötötte le, állítólag az MVM által kínált feltételekkel.

Világgazdaság

Címlapkép: depositphotos.com