Nem az emberek jólétének növelése, hanem az euró bevezetésének előkészítése állhat a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának középpontjában – figyelmeztetett az Origónak adott interjújában Kiszelly Zoltán. A politikai elemző szerint a 2027-es költségvetés megszorításokra és átcsoportosításokra épül, amelyeknek elsősorban a középosztály és a hazai vállalkozások fizethetik meg az árát.
„Megszorítások az euróért” – így foglalta össze Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a Tisza-kormány 2027-es költségvetésének legfontosabb üzenetét az Origónak adott interjújában. A szakértő szerint a kormány a jelentős kiadáscsökkentésekkel és az adóemelésekkel elsősorban az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésére törekszik, miközben a lakosság életszínvonalának javítása és a korábban beígért béremelések háttérbe szorulhatnak. Úgy véli, a tervezet nem új források bevonására, hanem a meglévő pénzek átcsoportosítására épül, ami számos társadalmi csoport számára csalódást okozhat.
Kiszelly Zoltán: A költségvetés az euró bevezetésének nyit ajtót
A szakértő szerint a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb, ám kevésbé hangsúlyozott célja lehet, hogy Magyarország 2030 környékére közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez. Kiszelly úgy látja, a 2027-es költségvetésben szereplő jelentős kiadáscsökkentések ezt a célt is szolgálhatják.
„A fő gondolat az, hogy »megszorítások az euróért.« Tehát ez a költségvetés nyitva hagyja az euró bevezetésének az ajtaját”
– fogalmazott.
A Tisza-kormány 2027-es költségvetésében összesen 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentési csomag szerepel. A tervek alapján a kabinet a GDP-arányos költségvetési hiányt az idei 7,5 százalékról jövőre 4,9 százalékra mérsékelné. Kiszelly szerint ezek a lépések nem függetleníthetők az euróbevezetés feltételeitől, amelyek között a költségvetési hiány és az államadósság alakulása is meghatározó szerepet játszik.
A kormány 2027 és 2030 közötti gazdasági programjában már szerepel, hogy Magyarország legkésőbb 2030-ig teljesítené az euró bevezetésének valamennyi feltételét. Ez ugyanakkor önmagában nem jelent meghatározott bevezetési időpontot. Az elemző szerint éppen ezért lenne szükség nyílt vitára arról, hogy a kormány milyen menetrenddel számol, és milyen áldozatokat várna el a társadalomtól a közös európai fizetőeszköz bevezetése érdekében.
Kiszelly úgy véli, a kabinet azért sem helyezi a nyilvános politikai kommunikáció középpontjába az euró kérdését, mert a megszorításokkal összekapcsolt bevezetés jelentős ellenállást válthatna ki.
„Nem akarják, hogy erről szó legyen, mert a társadalom többsége nem fogadná el az eurót, ha ezért megszorításokat kell elviselniük”
– hangsúlyozta.
Az átcsoportosítások költségvetése
Kiszelly Zoltán szerint a 2027-es büdzsé másik meghatározó sajátossága, hogy a kormány nem elsősorban új forrásokat biztosít a különböző társadalmi csoportoknak, hanem a meglévő költségvetési pénzeket osztja újra.
„Ez az átcsoportosítások költségvetése. Tehát nem pluszpénzt raknak bele, ugye kivontak 1500 milliárdot, és a maradék pénzt meg átcsoportosítják”
– fogalmazott a szakértő.
Példaként a nyugdíjrendszer és a családtámogatások átalakítását említette. A Tisza-kormány a 14. havi nyugdíj korábban tervezett további bővítése helyett elsősorban az alacsonyabb ellátásban részesülők támogatását helyezné előtérbe. A 2026-ban bevezetett egyheti juttatás 2027-ben sem emelkedne kétheti összegre, miközben a legalacsonyabb nyugdíjakat megemelnék. Hasonló változás figyelhető meg a családtámogatásoknál is. Miközben a kormány a családi pótlék megduplázására készül, elmaradna a kétgyermekes anyák szja-mentességének korábban tervezett kiterjesztése a 40–49 éves korosztályra.
Kiszelly szerint mindez azt eredményezheti, hogy egyes társadalmi csoportok többlettámogatáshoz jutnak, mások viszont elveszítenek meglévő vagy korábban beígért kedvezményeket.
Az elemző úgy látja, ez a gazdaságpolitika a társadalmi csoportokat is egymással szembeállíthatja, miközben a választási kampányban megfogalmazott ígéretek egy része nem teljesül.
Hozzátette, sok választó érezheti majd úgy, hogy a kormányváltástól remélt anyagi előnyök elmaradnak.
A középosztály és a hazai vállalkozások járhatnak a legrosszabbul
A megszorítások legnagyobb vesztese a magyar középosztály, valamint a hazai kis- és középvállalkozások köre lehet. A szakértő úgy látja, hogy az átcsoportosítások következtében elsősorban az alacsonyabb jövedelműek egy része részesülhet többletjuttatásokban, miközben a középosztály számára az adóterhek és az elmaradó kedvezmények jelenthetnek problémát.
„Ez a 2010 előtti időkre emlékeztet minket, amikor a szegényekre hivatkozva kopasztották meg a középosztályt és a hazai kis- és közepes vállalkozókat”
– fogalmazott.
A 2027-es költségvetéshez kapcsolódó adócsomag több adóemelést és új közterhet tartalmaz. A kormány egyebek mellett a legnagyobb vállalatok társasági adójának emelését, a reklámadó újbóli bevezetését és egyes jövedéki adók növelését tervezi. Az elemző szerint a gazdasági terhek emelkedése és a támogatások átalakítása a hazai vállalkozások mozgásterét is szűkítheti, miközben a középosztály számára sem feltétlenül lesz érzékelhető a választási kampányban ígért életszínvonal-emelkedés.
Kiszelly a közszférában dolgozók helyzetét is kiemelte. Szerinte
különösen a rendvédelmi dolgozók és az egészségügyi szakdolgozók körében alakulhat ki csalódottság, mert a tervezett béremelések elmaradhatnak a korábbi várakozásoktól.
A rendvédelmi szakszervezetek már korábban is kifogásolták a bejelentett, átlagosan 15 százalékos béremelés mértékét, valamint az egymillió forintos közszolgálati otthontámogatás megszüntetését. Az egészségügyben eközben a kormány mintegy 510 milliárd forintos többletforrást tervez, Kiszelly azonban úgy véli, ez az ágazat szükségleteihez képest kevés. Hasonló aggályokat fogalmazott meg az Origónak korábban nyilatkozó Magyar Orvosok Szakszervezete is, szerintük a pluszforrás önmagában nem oldja meg az egészségügy rendszerszintű problémáit.
Kiszelly szerint a kormány gazdaságpolitikájának valódi prioritásait éppen az mutatja meg, hogy milyen célokra biztosít forrásokat, és mely területeken fogja vissza a kiadásokat. Úgy véli, amennyiben az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági feltételek teljesítése kerül előtérbe, az további korlátokat szabhat a bérek felzárkóztatásának és a lakossági támogatások bővítésének.
Kiszelly szerint a kormány eltereli a figyelmet a választási ígéretekről
A politikai elemző szerint a 2027-es költségvetés körüli vita egyik legfontosabb kérdése az, hogy a Tisza-kormány mennyiben képes teljesíteni a választási kampányban megfogalmazott gazdasági vállalásait. Emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter a választások előtt nemcsak politikai változást, hanem az emberek anyagi helyzetének javulását is ígérte. A kampányban fontos szerepet kapott az uniós források hazahozatala, valamint a korrupció visszaszorításából remélt többletforrások társadalmi célokra fordítása.
A szakértő szerint azonban a költségvetésben egyelőre nem látszik az a széles körű többletjuttatás, amelyet a választók az ígéretek alapján várhattak. Kiszelly úgy látja, a kormány jelenleg elsősorban a korábbi politikai rendszer bírálatával és a múlt ügyeinek napirenden tartásával igyekszik háttérbe szorítani a gazdaságpolitikai kérdéseket.
Ez különösen azért fontos, mert sokan nem feltétlenül a Tisza Párt gazdasági programjának támogatása miatt szavaztak Magyar Péterre, hanem az Orbán-kormány leváltását szerették volna elérni. A gazdasági ígéretek ugyanakkor megkönnyítették számukra a kormányváltás melletti döntést. A szakértő a helyzetet a 2002-es választásokhoz hasonlította, amikor szerinte szintén meghatározó szerepet játszott az az ígéret, hogy a kormányváltással az emberek nem járnak majd rosszabbul.
Kiszelly szerint a választóknak most azzal kell szembesülniük, hogy az új kormány gazdasági mozgástere korlátozottabb lehet a kampányban bemutatottnál. Úgy véli, a következő időszak egyik legfontosabb politikai kérdése az lesz, hogy a társadalom mikor és milyen mértékben érzékeli a megszorítások következményeit, illetve mennyire kéri majd számon a Tisza-kormányon a választások előtt megfogalmazott ígéreteket.
Címlapkép: Kármán András pénzügyminiszter, Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter (b-j) a jövõ évi költségvetés részleteirõl tartott sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztériumban 2026. október 27-én – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert