Az energetikai hálózatfejlesztési pályázatok után a kiskereskedelmi adószabályok átírásával és az árrésstop eltörlésével is a külföldi nagyvállalatok kerülnek helyzetbe a hazai szereplők rovására.
Jelentős és részletes kritikával illette a 2027-es állami költségvetés tervezetét szerdai sajtótájékoztatóján Palóc André, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus által elmondottakról a civilek.info is beszámolt, ám kitért egy gondolat erejéig a külföldi multik hazai térnyerésére is, amiről érdemes bővebben értekezni.
Palóc André a Magyar Nemzet e témát firtató kérésére felidézte azt az esetet, amikor a 486 milliárd forintos energetikai infrastruktúra-fejlesztési pályázatból kizárták az egyetlen magyar pályázót, tekintet nélkül arra, hogy ezáltal kimaradtak a beruházásból olyan nagyvárosok lakói is, mint például Debrecen. Az E.ON megkapta a lehetőséget, a magyar tulajdonú vállalkozást kizárták.
Az első fecske az Opus Titász kizárása
A képviselő az Opus Titász ügyére utalt, amely az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi eszközéből (RRF) finanszírozott, összesen 486 milliárd forintos keretösszegű villamosenergia-hálózati és okosmérési program két kiírásán indult el. A tiszántúli elosztótársaság összesen 76 milliárd forintnyi támogatásra pályázott – ebből 70 milliárd forintot a hálózatfejlesztésre, 6 milliárdot pedig több mint 108 ezer okosmérő 2030-ig történő felszerelésére fordított volna –, az elnyert összegből pedig 65 milliárd forint uniós forrást hívhatott volna le.
Noha a vállalat a jogosultsági és szakmai bírálaton megfelelt, és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2026. augusztus 6-án még a pozitív döntésről, valamint a szerződéskötéshez szükséges dokumentumok bekéréséről értesítette a céget, négy nappal később, augusztus 10-én az állami bank igazgatósága átláthatósági kifogásokra hivatkozva utólag visszavonta a döntést, és kizárta a magyar szolgáltatót.
Augusztus 22-én a kormány bejelentette a támogatási szerződések aláírását a többi szereplővel, így a német hátterű E.ON csoport érdekeltségeivel, amivel Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több száz településének fogyasztóit zárták ki az uniós fejlesztésekből.
A kiskereskedelmet és a béreket is megnyúzzák
De ha a kiskereskedelmet nézzük – folytatta a gondolatmenetet Palóc André –, akkor is az derül ki, hogy tisztítják a terepet a multik előtt. Ebből két dolog következik: magyar munkahelyek kerülnek veszélybe és a magyar fizetések emelkedése reked meg. – Ezt nem én mondom, hanem a kabinet a saját költségvetési törvénytervezetének mellékletében foglalt táblázatában maga is elismeri: 9,2 százalékról 5,6-ra mérséklődik a várható bruttó béremelkedés üteme.
Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy az október 30-án benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó, 2027 és 2030 közötti időszakra szóló középtávú költségvetési program adatai alapján
tizenegy éve nem látott szintre lassul a fizetések emelkedése Magyarországon.
A nettó reálbéreknél még drasztikusabb a fékezés: az idei 9,5 százalékos bővülés után 2027-ben már csak 3,1 százalékos, 2028-ban pedig mindössze 2,5 százalékos reálbér-emelkedéssel számol a kabinet. A bérnövekedés megtorpanását az is súlyosbítja, hogy a költségvetés bruttó 929 milliárd – az adójóváírásokkal korrigálva is nettó 665 milliárd – forintos adóemelési csomaggal terheli meg a gazdaságot, a kiskereskedelmi különadó sávhatárainak célzott megháromszorozása és a tervezett vagyonadó pedig a vidéki, közepes méretű magyar üzletláncok nyereségének közel harmadát elvonja, közvetlenül elapasztva a több száz főt foglalkoztató regionális hálózatok béremelési és munkahelymegtartó képességét.
A nemzetközi üzletláncok piaci pozícióit erősíti az árrésstop 2027-es költségvetésben rögzített kivezetése.
A 2025 márciusában egyes alapvető termékekre bevezetett tízszázalékos árréskorlát hatására az érintett alapvető élelmiszerek ára átlagosan 16–19,6 százalékkal, a drogériai termékeké pedig 26,9 százalékkal csökkent, ami rávilágított a korábbi jelentős túlárazásra, az intézkedés révén pedig az idei év elejétől már árcsökkenést mértek az élelmiszerszektorban.
Bár Kapitány István gazdasági miniszter a korlátozás eltörlését a más termékekre átterhelt keresztfinanszírozással indokolta, ezt az érvelést éppen a kormány által hangoztatott 1,6 százalékos szeptemberi inflációs adat cáfolta meg, ráadásul a tízszázalékos garantált haszonkulcs a kereskedők számára sem termelt veszteséget. A fék eltörlése valójában a multinacionális láncok korábbi alkupozícióját és extraprofit-rátáját állítja vissza a magyar élelmiszer-feldolgozókkal és termelőkkel szemben: szabad utat enged az áremeléseknek, ami évente átlagosan 360 ezer forintot vehet ki a magyar családok zsebéből, a célzott különadóemeléssel együtt pedig végzetes versenyhátrányba szorítja a hazai üzletláncokat – például a Coop-csoport regionális vállalatait – a tőkeerős külföldi óriáscégekkel szemben.
Az építőipart is új vágányra terelik
A közlekedési és vasútfejlesztési ágazatban is hasonló folyamat zajlik:
a kormányzat a közpénzek védelmére hivatkozva szorítja ki a hazai tulajdonú kivitelezőket a stratégiai jelentőségű beruházásokból, miközben a nemzetközi konszernek pozícióit erősíti.
Jól mutatja ezt a V-Híd Építő Zrt. eltávolítása a Déli körvasút fejlesztéséből, amely egyetlen lépésben sodorja veszélybe a hazai vasútépítő kapacitásokat és a magyar alvállalkozói láncok megrendeléseit.
A gyorsforgalmi úthálózaton az M6-os és az M8-as autópálya egyes szakaszainak üzemeltetését a magyar koncesszor helyett további tizenegy évre, 44 milliárd forintért egyebek mellett az osztrák Strabag, a Swietelsky, valamint a francia Egis és Colas érdekeltségébe tartozó külföldi hátterű konzorciumnak játszották át. A külföldi tőke előretörése a vasúti járműgyártásban is kézzelfogható, ahol az állami támogatások megvonásával és a megrendelések átcsoportosításával a hazai iparági szereplők helyett ismét a nyugat-európai és nemzetközi járműipari multik előtt nyílik meg a magyar piac.
Címlapkép: Az M49-es gyorsforgalmi út újonnan elkészült szakasza Mátészalkánál 2026. október 27-én – Fotó: MTI/Derencsényi István