A parlamenti demokrácia lényege, hogy a hatalmon lévőket is lehessen kérdezni, bírálni és számon kérni. Vagy mégsem?
A Fidesz országgyűlési képviselője szerint szükségtelen a parlamenti házszabály módosítása, amely elsősorban az ellenzéki képviselők felszólalási lehetőségeit szűkíti. Szűcs Gábor arról beszélt, hogy a változtatásokkal a Tisza Párt politikai ellenfeleit akarja ellehetetleníteni, miközben a miniszterelnöki felszólalások időkerete továbbra is korlátlan maradna.
Szűcs Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője szükségtelennek tartja a parlamenti házszabály tervezett módosítását. A politikus a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmazott: a változtatások iránya egyértelmű, hiszen miközben bizonyos ellenzéki felszólalási lehetőségeket korlátoznának, Magyar Péter miniszterelnökként továbbra is korlátlan időben szólalhatna fel napirend előtt.
A képviselő különösen aggályosnak nevezte, hogy a módosítás a vezérszónoki felszólalások időtartamát is lerövidítené, emellett a személyes érintettségre hivatkozó felszólalások lehetőségét is szűkítené. Utóbbi kapcsán saját parlamenti tapasztalatát is felidézte. Mint mondta, egy korábbi vitában Magyar Péter őt „ócska gyenge ripacsnak” nevezte, amire személyes érintettség címén reagált. Szűcs szerint ugyanazt a minősítést alkalmazta a miniszterelnökre, amelyet előzőleg ő kapott, ennek ellenére tőle megvonták a szót arra hivatkozva, hogy személyeskedett.
A fideszes politikus szerint az eset jól példázza a parlamenti ülések vezetésében tapasztalható kettős mércét. Úgy véli, a házelnök és az ellenzéki alelnökök részrehajlóan vezetik az üléseket, miközben Magyar Péterrel szemben jóval engedékenyebbek.
Egy hónapra is elnémíthatják a teljes frakciót
Szűcs Gábor szerint a módosítás egyik legproblematikusabb eleme a kollektív felelősség bevezetése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új szabályozás alapján, ha egy ülésen három vagy több képviselővel szemben alkalmaznak figyelmeztetést a felszólalási szabályok megsértése miatt, akár egy hónapra is megvonhatják a teljes frakciótól a személyes érintettség címén történő felszólalás lehetőségét.
A politikus ezt teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hiszen szerinte így egyetlen képviselő magatartása miatt a frakció valamennyi tagja elveszítheti a védekezés lehetőségét.
„Ha egy ilyen megtörténik, utána egy hónapig Magyar Péter bármilyen gyalázkodást elkövethet a parlamentben, hiszen nincs személyes érintettség”
– fogalmazott. A képviselő szerint a változtatás a demokratikus parlamenti működés kereteit is gyengíti, és úgy véli, ilyen jellegű korlátozásnak nincs helye egy jogállamban.
A házbizottság működéséhez sem nyúlna hozzá
A beszélgetésben szóba került a házbizottság működésének átalakítása is. A tervezett változtatások a házelnök jogköreit is bővítenék, egyes esetekben pedig lehetővé tennék, hogy a bizottság személyes ülés összehívása helyett írásban nyilvánítson véleményt.
Szűcs Gábor szerint erre sincs szükség, hiszen a jelenlegi rendszer hosszú éveken keresztül megfelelően működött. Hozzátette: inkább azt tartaná indokoltnak, hogy a miniszterelnöki felszólalásokra is vonatkozzon valamilyen időkorlát, ne fordulhasson elő, hogy a kormányfő akár két és fél órán keresztül beszéljen megszakítás nélkül.
A politikus a módosításokat a Tisza Párt politikai stratégiájának részeként értelmezte. Párhuzamot vont a parlamenti szabályok átalakítása és az Állami Vagyonvédelmi Hivatal (ÁVH) létrehozása, illetve működtetése között, és azt állította, hogy a cél a politikai ellenfelek ellehetetlenítése.
Szűcs szerint a Tisza Párt arra készülhet, hogy a későbbiekben, amennyiben a választók elégedetlenné válnak a kormányzati ígéretek elmaradása miatt, ne legyen olyan ellenzéki politikai erő, amelyhez fordulhatnának.
Kommunikációval tiltakoznának a változtatások ellen
A Fidesz képviselője arról is beszélt, milyen eszközökkel tudnak fellépni a tervezett módosítások ellen. Elismerte, hogy a parlamenti erőviszonyok miatt a jogalkotás folyamatát érdemben nem tudják megakadályozni, hiszen a kormánypárti többség nélkülük is keresztülviheti a változtatásokat.
Mint fogalmazott, a feladatuk az, hogy minél több helyen és minél többször felhívják a figyelmet a szabályozás szerinte demokratikus kereteket lebontó következményeire. Szűcs Gábor közölte, hogy saját közösségi oldalán már közzétett egy bejegyzést és egy videót az ügyről, a továbbiakban pedig kommunikációs eszközökkel kívánják felhívni a figyelmet a problémákra.
A képviselő szerint a parlamenti ellenzéknek jelenleg nincs olyan jogi eszköze, amellyel megakadályozhatná a módosítás elfogadását, ezért a nyilvánosság erejére támaszkodhatnak.
A parlamenti munka hatékonyabbá és demokratikusabbá tételére hivatkozva kezdeményezte a házszabály több ponton történő módosítását a Tisza Párt frakciója. A benyújtott javaslat azonban a hangzatos célkitűzéseken túl a parlamenti működés erőviszonyait és a döntéshozatal rendjét is érintheti: új hatáskört adna a házelnöknek, szélesebb mozgásteret biztosítana a házbizottságnak, miközben a képviselői felszólalások időkereteinek szűkítését is kilátásba helyezi.
A baloldalon is kiakadtak: „Elég durva, ami készül”
Székely Sándor, A Szolidaritás Pártja elnöke, korábbi baloldali országgyűlési képviselő is elképedt a tiszás tervezeten, a könnyebb átláthatóság érdekében Facebook-posztjában pontokba szedte a tervezett parlamenti demokráciát korlátozó lépéseket.
Nézzük, mit jelent a gyakorlatban a Tisza Párt Házszabály-módosítása:
1. Az ellenzéki képviselők napirend előtti felszólalási lehetősége heti egy alkalomra csökkenne.
2. Magyar Péter és a kormány tagjai továbbra is minden ülésnapon felszólalhatnának.
3. Magyar Péternek ezután nem kellene rendkívüli vagy halaszthatatlan ügyre hivatkoznia. Bármilyen országos jelentőségű kérdésben beszélhetne.
4. A képviselők személyes érintettségre hivatkozva az eddigi két perc helyett csak egy percet kapnának.
5. Ha három képviselő ugyanabból a frakcióból megsérti a személyes érintettség szabályait, az egész frakció egy hónapra elveszítheti ezt a felszólalási lehetőséget.
6. Az előterjesztők nyitóbeszéde 30 percről 20 percre, zárszava 30 percről 15 percre csökkenne.
7. A képviselői hozzászólások időkeretét is csökkentenék.
8. A magyar európai parlamenti képviselők nem beszélhetnének az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülésein sem.
9. Fortshoffer Ágnes továbbra is súlyos pénzbüntetéseket szabhat ki, semmiféle tárgyalás nélkül.
10. A házelnök döntése alapján akár egy vagy két hónapra is eltilthatnának képviselőket a személyes érintettségre hivatkozó felszólalásoktól.
És akkor most álljunk meg egy pillanatra!
A demokrácia nem attól működik, hogy a parlamentben mindenki röviden, fegyelmezetten és lehetőleg kellemetlen kérdések nélkül beszél.
A parlament nem egy sajtótájékoztató, ahol a vezető eldönti, ki mikor és mennyit beszélhet.
Vajon a demokratikus működéshez miért kell az ellenzék megszólalási lehetőségeit korlátozni, miközben a kormányoldal kivételezett helyzetét fenntartják.
A parlamenti demokrácia lényege, hogy a hatalmon lévőket is lehessen kérdezni, bírálni és számon kérni – írta Székely Sándor bejegyzésében.
Címlapkép: Szűcs Gábor, a Fidesz frakcióvezető-helyettese felszólal felszólal az alaptörvény tizenhetedik módosításának vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. július 7-én – Fotó: MTI/Purger Tamás