2015-ben szinte a teljes nyugati világ a legszívtelenebb, legkönyörtelenebb, legigazságtalanabb, legrenitensebb nemzetnek nyilvánította ki Magyarországot. Most, hogy a tömeges migráció katasztrofális súlya őket már rendkívüli mértékben érinti és nyomja, látván az afgán válságot, gyakorlatilag egy az egyben a 2015-ös magyar válságkezelési programot hirdetik meg most, 2021-ben, miszerint meg kell akadályozni a tömeges migrációt, a bajba jutottakat helyben kell segíteni. Az elmúlt hat év politikai meghurcolásáért pedig természetesen senki nem kér bocsánatot. A politikában olyat nem szoktak csinálni – írja a vasarnap.hu.
Hollandia „rendkívül motivált” az afgán menekültek tömeges beáramlásának megakadályozásában – jelentette ki Mark Rutte, a holland ügyvivő kormány miniszterelnöke a helyi médiának szerdán. Rutte Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott kedd este megbeszéléseket.
Az NlTimes holland hírportál szerint a holland kormányfő a francia elnökkel arról egyeztetett, hogyan lehetne elejét venni, egy újabb Európába irányuló menekülthullámnak, miután Afganisztánban a tálibok átvették a hatalmat.
„Azt végképp el szeretnénk kerülni, hogy megismétlődjön a 2015-ös szíriai menekültválság, épp ezért nagyon fontos, hogy Afganisztánba ismét visszatérjen valamilyen formában a rend és a normalitás”– jelentette ki Rutte.
Rutte azt is megemlítette, hogy az Afganisztánnal határos országokba menekülőknek sem lesz könnyű Hollandiába jutni, mivel menedékkérelmeiket egyéni alapon fogják kivizsgálni, a holland kormány nem tervez tömeges befogadást.
Rutte és Macron az Afganisztánból érkező emberek hazatelepítéséről is tárgyalt. A holland kormányfő szerint, ehhez az szükséges, hogy ezek az emberek ismét biztonságban tudjanak majd élni hazájukban.
Kínos feszengés, félrenézés, hallgatás
Kínos feszengés övezte a francia-holland találkozón Afganisztán kérdését: míg Mark Rutte ügyvezető kormányfő gyakorlatilag nemkívánatosnak nevezte az újabb menekülthullámot, a vendéglátó Emmanuel Macron köztársasági elnök igyekezett kerülni a témát, hiszen a komoly befolyással rendelkező francia zöldpárt minden afgánt befogadna.
Mi sem jellemzőbb Mark Rutte ügyvezető holland kormányfő politikai súlyára és egyben Hollandia megítélésre, mint hogy Rutte keddi, franciaországi megbeszéléseit a Le Monde egyetlen szóban sem említi meg. A világlap online verziója július 27-én írta le utoljára Mark Rutte nevét, egyáltalán nem ír az eseményről.
A francia sajtó tehát meglehetős visszafogottsággal kezelte a holland ügyvivő kormányfő látogatását, nem beszélve arról a véleménykülönbségről, amely a várható afgán bevándorlási hullám kezelését illeti – írja a hirado.hu.
Miközben ugyanis Rutte leszögezte, hogy hallani sem akar egy újabb 2015-öt válságot idéző menekültválságról, Macron, akinek meg kell jelenítenie országa releváns politikai tényezőinek véleményét is külpolitikai kérdésekben, teljesen más álláspontot képvisel. Az egyik legerősebb francia párt, a szélsőségesen liberális-baloldali, zöld EELV államfőjelöltje, Jannick Jadot ugyanis nemrég jelezte: szerinte Franciaországnak az összes, akár több tízezer afgán menekültet be kell fogadnia. A köztársasági elnök a francia belpolitikai struktúrából adódóan nem zárkózhat el teljesen ettől a megközelítéstől.
Ennek okán, mint ez sajtóvisszhangból is kitűnik, a két politikus, de különösen Macron úgy kerülgette megbeszéléseikkel kapcsolatban az afgán témát, mint macska a forró kását.
A konzervatív Le Figaro elektronikus kiadásának a holland-francia megbeszéléseket összefoglaló cikkének szövege például egyetlen szóval sem említi Afganisztánt, csupán a cikkhez kapcsolt videóból derül ki, hogy a Macron és Rutte – mindkettejük által elsőként említve – foglalkozott Afganisztán kérdésével.
A nyilvánvaló feszültséget, a két ország merőben eltérő Afganisztán-politikáját természetesen egyik politikus sem említette.
Nyitókép: Mark Rutte ügyvivő holland kormányfő és Emmanuel Macron köztársasági elnök a párizsi La Rotonde bárban. Hátra van a fekete leves (Fotó: EPA/LUDOVIC MARIN / POOL MAXPPP OUT)
