„Vannak szokatlan, piaci alapon nehezen indokolható lépések válsághelyzetben, de tartósan végtelenül károsnak tartom, ha a piaci folyamatokba az állam felelőtlen módon akar beleavatkozni” – jelentette ki Márki-Zay Péter a Blikknek adott nyilatkozatában.

A baloldal miniszterelnök-jelöltjének szavaiból tehát kiderül, hogy szerinte nem jó megoldás a benzinár befagyasztása, ami a kormány részéről egy átmeneti intézkedés, az infláció elszabadulásának megakadályozását szolgálja, és amivel az állampolgárok nyolcvanöt százaléka is egyetért a Nézőpont Intézet friss kutatása alapján.

Márki-Zay már a rezsicsökkentés kapcsán is meg akarta mondani az embereknek, hogyan éljenek, mi a helyes útja a rezsicsökkentésnek. Jelesül, hogy fogyasszanak kevesebbet. Most is ugyanezt teszi a benzinár kapcsán, meg akarja mondani nekik, hogyan éljenek: közlekedjenek kisebb autóval, többen utazzanak együtt egy kocsiban. Ez a javaslata különösen időszerű, és remek ötlet most, a koronavírus-járvány negyedik hullámának tombolása idején.

Márki-Zay a közösségi oldalán heti rendszerességgel közzétett videójában is megerősítette a rezsicsökkentést elutasító álláspontját. Szerinte nem lehet a világpiaci árakat megállítani a határon, a gazdaságnak kell alkalmazkodnia világpiaci trendekhez, az adminisztratív megoldások pedig – mint most az üzemanyagár befagyasztása – ostoba dolgok. Továbbá ezek a módszerek a kommunista állam idején sem működtek, és most sem lennének fenntarthatóak.

Jó eséllyel összefüggésben állhat a magyar embereket korábban kizsigerelő energetikai multinacionális cégek Magyarországra történő visszatérésének szándékával Márki-Zay kitartó álláspontja – mutatott rá a Kontra hírportál elemző cikke. Az írás felveti, hogy a balliberális kormányok időszaka volt a multinacionális energetikai cégek számára a szabadrablás korszaka. Márki-Zay korábban is ezeknek a multiknak dolgozott, és ma is az ő érdekeiket képviseli, többek között a rezsicsökkentés támadásával. Könnyen lehet, hogy ők állnak a hódmezővásárhelyi polgármester mögött – írta a Kontra. Az ellenzék közös baloldali miniszterelnök-jelöltje ugyanis egy évtizedig az akkor francia többségi tulajdonban lévő EDF–Démász vezetőjeként dolgozott. (2022plusz: nocsak! Megint vetítik a „Francia kapcsolat”-ot?)

A baloldali kormányok 2008-ra teljesen liberalizálták mind a villamosenergia-, mind a gázszektort, az így ellenőrizhetetlen helyzetbe került multik pedig kényük-kedvük szerint verték fel az árakat. Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni az áramért és a földgázért 2010-ben az Európai Unióban – emlékeztet a lap. A Fidesz-kormány ennek vetett véget a rezsicsökkentéssel, és a stratégiai cégek, így például a Démász visszavásárlásával. Ennek a ténynek az ismeretében nem lehet véletlen, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a Brüsszel által szintén ellenzett rezsicsökkentés eltörlésével kampányol.

Forrás: Magyar Hírlap

(Címkép: MTI/Mohai Balázs)