A kutatók évek óta igyekeznek kideríteni, hogy Jézus Krisztus mikor is halhatott meg, de még az évszám is bizonytalan. Annyi azonban bizonyos, hogy a zsidó húsvét és a tavaszt kezdő hónap, a Niszán segíthet közelebb jutni a válaszokhoz. A Néprajzi Múzeum munkatársát, Koltay Erikát a vasarnap.hu munkatársa kérdezte.
A Holdnak milyen szerepe van a húsvét meghatározásában?
A zsidó naptár holdhónapokkal számolt. Minden hónapjuk újholddal kezdődött. Azaz, amikor a sarlóját látták a holdnak akkor ez egy új hónapot jelentett. A tavaszi évkezdő hónapjuk a Niszán volt, amely a március 21-éhez legközelebb eső újholddal kezdődött. Tudjuk, hogy Jézust ebben az időszakban feszítik meg.
A zsidó húsvét köthető ehhez az időponthoz?
Igen, a Niszán hónapnak a középső időszaka, a zsidó hagyományokban a pészah, azaz a zsidó húsvét. Ez egyszerre az Egyiptomból történő megmenekülés, a tavasz és a kovásztalan kenyér, azaz a pászka ünnepe is. A pészahi ünnepi időszakban sokan zarándokolnak Jeruzsálembe, mert csak ott lehet a bárányáldozatot bemutatni. Jézus is azért ment oda virágvasárnap. Innen kezdődtek a Nagyhétnek az eseményei melyek jól ismertek.
Tudjuk, hogy teliholdkor feszítették Jézust keresztre.
Így került a keresztény húsvét számításába a telihold. Az őskeresztény egyházban sokat vitatkoztak azon, hogy mikor is ünnepeljék húsvétot? Voltak olyan őskeresztények, akik azt mondták, hogy a Niszán 14. napján kell ünnepelni akkor, amikor megfeszítik Jézust. Ők főleg a kis-ázsiai keresztények közé tartoztak. Őket quartodecimánusoknak nevezték.
Végül is ennek a vitának 325-ben a niceai zsinat vetett véget. Akkor azt a határozatot fogadták el, hogy a keresztény és a zsidó húsvét nem eshet egybe!
A húsvétot vasárnap kell ünnepelni, mert nem Jézus megfeszítését kell ünnepelni, hanem feltámadását. A zsinat tehát úgy döntött, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap legyen húsvét. Így alakult ki, hogy a keresztény húsvétunk március 22. és április 25. közé esik.
Tudjuk-e, hogy mikor halhatott meg Jézus?
A téma kutatói erre két dátumot is lehetségesnek tartanak. Az egyik szerint Jézus Kr. u. 33-ban, mások szerint Kr. u. 30-ban halt meg. Egyesek egy földrengéshez kapcsolva igyekeznek beazonosítani Krisztus halálának időpontját. Eszerint Kr. u. 33. április 3-án történt Krisztus halála és rá harmadnapra a feltámadása. Egy másik nézet szerint Kr.u. 30-ban április 7-én halt meg Krisztus. Nyilván ezt sosem fogjuk pontosan tudni, annyi azonban bizonyos, hogy pénteken feszítették meg, Pontius Pilatus alatt. Utóbbiról ismert, hogy Kr. u. 26–36 között volt helytartó Júdeában.
A péntek miért biztos?
Mert azt tudjuk, hogy Jézus halála a húsvéti előkészületi napján történt. Nagycsütörtök a húsvét előtti kitüntetett három nap kezdőnapja, ami feltehetően az utolsó vacsora napja volt, vagyis egy széder esti vacsora lehetett. Ekkor Jézus tanítványaival együtt volt. Másnap, pénteken, napnyugta előtt megfeszítik, nagyszombaton a sírban fekszik, és harmadnapra feltámad.
A napokat, akkor azonban nem úgy számolták, mint mi.
Azaz nem éjféltől éjfélig tartott egy nap, hanem napnyugtától kezdődött a nap. Így jön ki, hogy szombatról vasárnapra virradóan támad fel, akkor már üres a sír.
Fotó: Szennyes Krisztián
