Nézzünk szembe egy kellemetlen ténnyel, amelyet sokan nem hajlandóak megvitatni, de még beszámolni sem róla. Különös. Pedig nagyon úgy tűnik, hogy Joe Biden súlyosbodó kognitív hanyatlása egyre gyakrabban varázsolja nyilvános szerepléseit kínos bukások sorozatává – írja Nigel Jones, a Spectator szerzője.
Bár az amerikaiak leadják szavazataikat a félidős választásokon, amelyeken a demokraták elveszíthetik csekély többségüket a Képviselőházban, talán a Szenátusban is, Joe Biden még két évig a hivatalában marad(hat).
Márpedig a szabad világ vezetőjének mentális állapota aggodalomra ad okot a bolygó valamennyi lakosa számára. De nagyon keveset beszélünk erről.
Az amerikai média túlnyomó többsége hallgatólagosan abban egyezett meg, hogy még a téma említése is sérti a jó ízlést.
Nem mintha a hanyatlásra ne akadna elég bizonyíték: már a 2020-as megválasztása előtt is stábja a delaware-i otthonában rejtegette, és távol tartotta a kampánykörúttól, a Covidot használva kényelmes ürügyként jelöltjük remete státuszára.
Ennek ellenére a kampány során Bidennek – aki a hónap végén tölti be a 80. életévét, így az USA valaha volt legidősebb elnökévé avanzsál – sikerült összekevernie családtagjait, a húgát összetévesztenie a feleségével. Azt is mondta, hogy inkább a Szenátusba, mint az elnökségért indul, Donald Trumpot pedig, aktuális ellenfelét „George”-ként emlegette.
Az utóbbi időben Joe Biden nyilvános ballépései devalválták hitelességét.
Megválasztása óta riasztóan megszaporodtak a kínos pillanatok. A számtalan hiba, mellébeszélés és kimagyarázhatatlan zagyvaság között, amelyeket a kamera rögzített, többször is előfordult, hogy alelnökét „Harris elnöknek” szólította, és láthatatlan emberekkel rázott kezet. Felvétel készült arról is, hogy nem találja a színpadról levezető utat, eltéved a Fehér Ház gyepén, felolvassa a súgókártya utasításait, vagy elalszik az izraeli miniszterelnökkel folytatott megbeszélés közepén.
És ez az ember dönt háborúról, békéről, emberéletekről.
Biden elnök kétes be- és kijelentéseit követően aztán a Fehér Ház rendre kénytelen visszakozni, majd kijavítani tévedéseit, méghozzá perceken belül.
Ilyen volt, amikor elszabadult hajóágyúként közölte, hogy az USA politikájának célja nem más, mint a moszkvai rendszerváltás elősegítése, de hasonlóképp zavart keltett azzal kapcsolatban, hogy Amerika ellenállna-e egy Tajvan elleni kínai támadásnak vagy sem.
Persze Biden sosem volt ügyes szónok, gyakran dadogott is beszéd közben. Eleinte sokan mulatságosnak találták kirohanásit, s elkönyvelték „Joe szokásos verbális baklövéseiként”. Ám az utóbbi időben nyilvános ballépései devalválták hitelességét,
ő azonban mindezek ellenére – vagy épp ezért? – nem hajlandó alávetni magát egy, a kognitív képességeit vizsgáló tesztnek.
Ezt az állapotromlást támasztja alá, hogy augusztusban egy olyan kongresszusi képviselőnőt szólított le, akiről „elfelejtette”, hogy autóbalesetben hunyt el, de azon állítása is, hogy idősebb fia, Beau nem rákban halt meg az Államokban, hanem az iraki háborúban.
Az ok, amiért a demokraták foggal-körömmel tagadják vezetőjük mentális hanyatlását és mély hallgatásba burkolóztak, nyilvánvaló: nincs hiteles jelölt, aki átvehetné a helyét, amennyiben Biden állapota oly mértékben romlana, hogy távoznia kellene hivatalából.
A helyzet az ugyanis, hogy Kamala Harris alelnök még nála is népszerűtlenebb; nemrég ijesztő tudatlanságról tett tanúbizonyságot az alapvető politikai földrajz terén, amikor Észak-Koreát az USA közeli szövetségesének nevezte.
Bizonyos értelemben lényegtelen, hogy a demokratáknak sikerül-e megkapaszkodniuk a Kongresszusban, vagy a republikánusok veszik át az irányítást, impotens patthelyzetbe szorítva ezzel az elnökséget.
Az emberük már most is egy tehetetlen báb, ráadásul olyan erők manipulálják, amelyekről ködbe vesző értelmének alig van tudomása.
Bármi is lesz az időközi választások eredménye, Joe Biden elnöksége gyakorlatilag véget ért.
Kiemelt kép: Joe Biden megválasztott demokrata párti amerikai elnök beszél a Delaware állambeli Wilmington The Queen színházában 2020. november 10-én. MTI/AP/Carolyn Kaster
