„Tegnap Franciaországban parlamenti szavazás nélkül módosították a nyugdíjtörvényt, amihez természetesen nekünk semmi közünk sincs, mert nem vagyunk franciák. Ma Németországban feles többséggel megváltoztatták a választási törvényt, amihez természetesen nekünk semmi közünk sincs, mert nem vagyunk németek.

Na, de barátaim, ha ezek után bárki a magyar jogállamiságot kritizálja, nevessük ki együtt!”

– írta Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A franciák megkerülték a parlamentet

Szijjártó Péter bejegyzésében arra utalt, hogy Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint azonban erre kevés az esély, Emmanuel Macron nem fog meghátrálni, a jogi kiskaput kihasználva parlamenti szavazás nélkül erőlteti át reformterveit.

Az ellenzék kárára csökkentenék a Bundestag méretét

Németországban pedig a kormánypártok támogatásával választójogi reformról döntött tegnap a német szövetségi parlament (Bundestag). Ennek lényege, hogy csökkentenék a Bundestag létszámát, aminek a legnagyobb vesztese az ellenzék: elsősorban a baloldali Die Linke és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU).

Mint ugyanis az MTI is emlékeztett rá, a CSU csak Bajorországban működik, és a legutóbbi, 2021-es Bundestag-választáson ugyan a tartomány valamennyi egyéni körzetében győzött, de szövetségi szinten, a Németországban leadott listás szavazatok csupán 5,2 százalékát szerezte meg, vagyis alig lépte át a bejutási küszöböt. A baloldal listán nem érte el a küszöböt, 4,9 százalékot szerzett, de elvitt három egyéni körzetet, és ezzel jogosultságot szerzett a frakcióalakításra, a többletmandátumok és kiegyenlítő mandátumok révén pedig végül 39 fős képviselőcsoportot alkothatott.

Forrás: MTI / Magyar Nemzet

Fotó: Szijjártó Péter Facebook oldala