Bezár az 1956-os szabadságharcosoknak emléket állító, a PestiSrácok.hu klubsörözőjeként is ismert Revolution’56 Szabadságharcos Söröző.
Az R56 jelenlegi üzemeltetője nem tudott megküzdeni a háborús válsággal járó nehézségekkel, ugyanakkor nagyon bízik benne, hogy elkötelezett mecénások segítségével, non-profit nemzeti klubként újranyithat a több mint százéves múlttal büszkélkedő hely.
A Revolution’56 Szabadságharcos Söröző a 20. század elején után nyitotta meg kapuját a Bem rakparton, a Margit híd budai hídfőjénél, főként a közeli gőzhajókikötő matrózai és a portékájuk eladása után a hajóra várakozó kofaasszonyok számára.
A klasszikus kocsma – ahol a lichthofban füstölve még dunai halat is sütöttek – túlélte az egész 20. századot, majd a rendszerváltoztatás után Stefka István és neje, Naszályi Kornélia bérelte ki, s hamarosan az 1994-ben elűzött és lenullázott konzervatív újságírók, tévések és rádiósok, illetve a közeli MDF-székház potentátjainak találkozóhelye lett. Az akkor már Sziget névre hallgató sörözőt az aradi vértanúk arcképei ékesítették. Az 1997 novemberében, a Napi Magyarországgal új erőre kapó jobboldali sajtó munkatársai is előszeretettel vendégeskedtek itt, s ez így maradt a kétezres években is.
Az R56-ot fenntartó céget 2016-ban vette át a PestiSrácok.hu tavalyig regnáló kiadója. Mai nevét az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója tiszteletére kapta, s a felvételeken, illetve a november 4-i, Halhatatlanok napja nevű megemlékezés után, vagy éppen a Békemenetek találkozójakor gyakori vendégek voltak a szabadságharcosok is, köztük Wittner Mária, Varga János Corvin közi szabadságharcosok, Trencsényi László, Pongrátz András, Cey-Bert Róbert és más forradalmárok. A klubot a legutóbbi karácsonykor Kozma Imre atya is megáldotta, a PestiSrácok teljes szerkesztőségével együtt.
A korábban a Kelta Sörözőben rögzített Polbeat-felvételeket 2016-ban vitték át az R56 Sörözőbe, amely Szilágyi András művészettörténész-grafikus művésznek köszönhetően teljesen új belsőt kapott, street-art hangulatú freskóival felidézve az 1956-os szabadságharc eseményeit, támogatóit és nagy alakjait.
A korábbi kiadó végelszámolási folyamatával párhuzamosan a tulajdonosok igyekeztek az R56 Sörözőt továbbra is nemzeti-konzervatív klubként fenntartani, s a jól ismert OIKOSZ Alapítvány révén tovább működtetni, tervüket azonban a háborús válság és a tradicionális nemzeti, civil élet szinte összes finanszírozási forrásának elapadása keresztülhúzta.
„Pályázatainkat sorra elutasították, vagy a korábbi években elérhetőket ki sem írták. Források nélkül az alapítvány szerintünk értékes, közhasznú történelmi emlékezetformáló és közösségépítő tevékenysége is bizonytalanná vált. Pedig az OIKOSZ Alapítvány számos, ezreket és tízezreket megmozgató eseményt és alkotást hozott létre az elmúlt évtizedben, az első Békemenet aktív szervezésétől kezdve az Egy szabad országért és Modellváltás ’89 történelmi fesztiválokon át a Pesti Srácok Emlékparkon és sok más látványos programon (pl. őszödi évfordulók pörformanszai) túl könyvkiadásban (Soros, Ulfkotte, Salvini, Médiaháború stb.) és dokumentum-játékfilmek gyártásában (A halál népbiztosa, Szétszakadt Magyarország stb.), illetve adománygyűjtésben (székelyföldi és kárpátaljai rászorultak, COVID-árvák és múltfeltáró munkák, újságíró gyakornokok támogatása civil önerőből) is jeleskedett” – írták a tulajdonosok, akik abban bíznak, hogy ismét sikerül mecénásokat szerezni.
