Szombaton, magyar idő szerint 10:30-kor tartja előadását a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Orbán Viktor kormányfő, aki a korábbi helyzetértékelésihez hasonlóan feltehetően idén is fontos stratégiai kérdésekről, célokról beszél majd.
A miniszterelnök a koronavírus-járvány miatt tavaly szólalt fel ismét a tusnádfürdői összejövetelen, ahol kiemeltem foglalkozott az orosz-ukrán háborúval. Mint mondta, a Nyugat stratégiája az volt, hogy Ukrajna angolszász kiképzőkkel és fegyverekkel háborút nyerhet, a szankciók le fogják gyengíteni Oroszországot, a szankciók gazdasági következményeit képesek leszünk kezelni, a világ pedig majd felsorakozik a Nyugat mögött.
Most viszont egy olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott”
– fogalmazott Orbán. „A világ nemhogy nincs velünk, hanem demonstratíve nincs velünk” – hangoztatta később azzal kapcsolatban, hogy mi hogyan kezeljük a háborút, amelybe az ukránok minél több országot be akarnak vonni.
A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy az első és legfontosabb kihívás a népesedés és a demográfia kérdése. „A helyzetünk javult, de fordulat nincs, pedig mindennek ez az alfája és omegája. Ha nem lesz fordulat, ellakják tőlünk Kárpát-medencét” – mondta Orbán Viktor.
Orbán a külső veszélyekről
A miniszterelnök 2019-ben összefoglalta az elmúlt harminc év politikai csatáit, és a migráció elleni uniós szintű küzdelmet jelölte ki feladatként. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, melyekkel meg tudja magát védeni, és amelyeknek segítségével független tud maradni.
Hozzátette ugyanakkor: Magyarország biztató pályán maradását nem belülről, hanem inkább kívülről fenyegeti veszély, így az EU migrációs politikája, illetve gazdasági intézkedései. Orbán akkor azt mondta, hogy az európai gazdaságra minden elemzés és minden elemzésre alapot adó számadat szerint nehéz idők jönnek. Beszédét azzal zárta, hogy
a liberális világkép elleni keresztény küzdelem a jövő fő feladata.
Orbán megjósolta a háborút
Az újabb választási siker után megtartott 2018-as beszédében a kormányfő arról értekezett, hogy nem csak új rendszert, hanem új korszakot akarnak kiépíteni, mert erre kaptak felhatalmazást a választáson. Orbán ugyanakkor gyakorlatilag megjósolta az orosz-ukrán háborút. Mint fogalmazott,
az oroszok biztonsági zónák kialakítására törekednek maguk körül.”
Ennek egyik áldozata pedig a Nyugat felé tartó Ukrajna. Orbán szerint a Nyugat primitív oroszpolitikát folytat, szankciókra és biztonsági fenyegetettségre építve. Az európai helyzetről szólva pedig azt mondta: „most már az a helyzet, hogy Nyugaton liberalizmus van, de demokrácia nincs.
Harminc éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, ma pedig azt gondoljunk, mi vagyunk Európa jövője.
– fogalmazott a kormányfő.
2017-ben tartott beszédében a következő évtizedek európai vezérkérdésének nevezte, hogy kik fognak élni Európában, európaiaké marad-e a kontinens, illetve Magyarország a magyarok országa lesz-e. Kijelentette, az uniónak meg kell szabadulnia Soros György befolyásától, majd meg kell reformálnia magát. Ennek a része, hogy az illegálisan itt tartózkodókat el kell távolítani a kontinensről. „Amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, a határainkat és Európát meg fogjuk védeni” – szögezte le Orbán.
Orbán a fenyegetett nemzetállamokról
2016-ban a kormányfő arra figyelmeztetett, hogy minden olyan politikai akciót meg kell állítani, amely hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól. Orbán Viktor úgy vélte, elit- és demokráciaválság van Európában és a nyugati világban.
Európa jelenlegi politikai vezetése megbukott”
– jelentette ki előadásában. Úgy fogalmazott, a kontinens elvesztette a globális szerepét és regionális szereplővé vált, nem képes megvédeni saját polgárait, saját külső határait. Jó esetben arra képes, hogy a környezetében zajló eseményeket befolyásolja. „Ezért létre kell hozni egy európai hadsereget, amely valódi közös haderő lenne” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán 2015-ben is leginkább a migráció veszélyéről beszélt. Mint mondta, számunkra a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek, nemzetek megmaradása vagy eltűnése, és felismerhetetlenségig történő megváltozása.
„Most már nem csupán az a kérdés, mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát”
– jelentette ki.
Hozzátette, „ha 2014-ben a baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor”. A miniszterelnök az akkori nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozva azt mondta: a válaszadók 95 százalék azt mondta, a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség.
Illiberalizmus
A miniszterelnök 2014-ben mondta el híres beszédét az illiberális államról. Mint fogalmazott „a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell.
Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális.
Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.”
Egy évvel korábban, 2013-ban tett ígéretet a kormányfő az IMF-hitel teljes visszafizetésére. Méltatta az új alaptörvényt, ami nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket.
Orbán Viktor arról is szólt, hogy megkérdőjeleződött Európa súlya és szerepe, ahogy megkérdőjeleződött az Egyesült Államok elsődleges szerepe is. „Ha valaki megnézi a feltörekvő ázsiai államok költségvetését, akkor az látható, nem egyszerűen világgazdasági, hanem nagyon gyors világ-katonapolitikai és világhatalmi átalakulás tanúi vagyunk” – fejtette ki.
A miniszterelnök felsorolta a kormány addigi eredményeit, a devizahitelek kivezetését, a demográfiai program beindítását, nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodásokat.
Válságban a Nyugat
2012-ben arról beszélt, hogy Európában nemzeti reneszánsz van, és az is láthatóvá vált, hogy az európai nemzetek valójában nem akarnak összeolvadni egymással. A kormányfő ekkor tért ki arra is, hogy szerinte Nyugat-Európa „egy ördögi körben vergődik”, amelyből nem találja a kiutat.
Az európai válság lényegében Brüsszel válsága, nincs kit utánozni, nincs sikerrecept Nyugaton, amit át lehetne fordítani Magyarországra”
– mondta Orbán, aki szerint nekünk kell kigondolni a megoldásokat.
A 2010-es győzelem után egy évvel, 2011-ben azt mondta, hogy a magyarok a választáson a korszakváltást „már zsigereikben megérezve” döntöttek úgy, hogy egy soha nem látott egységet, összefogást kell létrehozni, és ezt nevezik „kétharmados forradalomnak”. A miniszterelnök kifejtette, hogy a nyugati megoldásokat meg kell érteni, de a helyzet az, hogy Közép-Európának egyfajta úttörő szerepet is bátran vállalnia kell.
2010-ben arról beszélt, hogy a nyugati típusú kapitalizmus miért került válságba. „Ezt a politikusok nem szeretik kimondani, az üzletemberek még kevésbé, de valójában nem átmeneti pénzügyi zavarokról van szó, hanem annak a rendszernek egy nagyon komoly válságáról, amelynek a jegyében az elmúlt száz-százötven évét élte Európa” – fejtette ki.
Szerinte az történt, hogy a spekulatív pénzmozgások előnyt kaptak a munka- és az értékteremtéssel szemben, és a termelőkapitalizmus helyett egy spekulatív kapitalizmus jött létre az elmúlt néhány évtized eredményeképpen, aminek következményeivel most szembesülünk.
Mint mondta,
nyilvánvaló, hogy Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét”,
amely lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaság potenciáljával.
Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook oldala
