Természeti tőkénk, a Kárpát-medence élőhelyeinek, fajainak megóvása kulcskérdés, ezt szolgálja a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia is – írta Facebook-oldalán az agrárminiszter.

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy a környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, „teremtésvédelemmé” kell válnia.

„Meg kell találni benne a teremtett világunk egységét és egyensúlyát, a nevelés szerepét az iskolában és a családban.”

Ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát: a biológiai sokféleségben rejlő természeti értékek, a fajok változatossága és a természetes élőhelyek által nyújtott olyan, láthatatlan szolgáltatások, mint az éghajlat-szabályozás, a beporzás, a tiszta víz és levegő fenntartható biztosítása érdekében kiemelt cél például a védett természeti területek megóvása.

A tárcavezető kiemelte, teremtett világunk megóvása közös társadalmi kötelesség, ezért minden lehetséges eszközzel fel kell lépni a természeti erőforrások pusztulásával és károsításával, a természetes élőhelyek átalakításával és a környezetszennyezéssel szemben, elemezni kell a társadalom működését, gazdaságát, viselkedését, valóságértelmezését.

A változások nagysága miatt már nem lehetséges, hogy a probléma minden részére egy-egy konkrét, külön választ találjunk. Alapvetően fontos, hogy olyan átfogó megoldásokat keressünk a biodiverzitás csökkenésének kezelésére, amelyek figyelembe veszik a természeti rendszerek egymással és a társadalmi rendszerekkel való interakcióit.

Nagy István közölte: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek megóvása, a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállításának folytatása, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás.

A kiemelt feladatok közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése.

Hangsúlyozta, a biodiverzitás az élelmiszer-termelés alapja, nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra.

Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.

Magyarország változatos természeti értékeinek hosszú távú megőrzése tehát az állampolgárok jóllétét is szolgálja, mivel a biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az életminőség javításához, egészségünk megőrzéséhez, a nemzeti természeti örökség védelméhez, miközben nélkülözhetetlen a természeti erőforrásokon alapuló gazdasági tevékenységekhez is.

A tárcavezető kiemelte, a természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen csak így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag, értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez.

MTI

Kiemelt kép: MH