Hogy a muzulmánok mostanság kalifátust követelnek Németországban, ez némiképp erre utal.

A t-online hírügynökség rövid hírben jelentette, hogy Essenben háromezren demonstráltak; az iszlamisták egy kalifátus létrehozását követelték.

A hírügynökség szűkszavúan csak annyit jelzett, hogy ezen a többezres, a gázai háború miatt tartott nagyszabású tüntetésen iszlamista transzparensek alatt nyíltan követelték a kalifátus létrehozását.

Az esseni rendőrség szóvivője a t-online-nak elmondta, hogy a tüntetésen nem követtek el bűncselekményt, és nem tudta megerősíteni azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint a tüntetés mögött bármely iszlamista szervezet állt volna. A tegnapi demonstrációval kapcsolatban csak annyit mondott, hogy egy magánszemély szervezte, és „nagy rendőri felvonulás kíséri”.

A tüntetés, amely „nagyon zajos és nagyon érzelmes volt” – a rendőrség péntek esti szóvivője szerint –, „békésen zajlott le”.

Ugyanakkor nem világos, hogy a „Gottesstaat” vagyis muszlimise territórium követelése mögött mi áll?

Egyesek szerint ez csupán a gázai övezetre vonatkozik, de sokan állítják, hogy kezdeti lépése lehet a Németországban megerősödő iszlamista mozgalomnak, amely ezen követelését előbb vagy utóbb Európa egyes területeire is ki kívánja terjeszteni. Ami azt illeti, a demográfia nekik kedvez…

Az elégedetlenség a lakosság körében egyre nagyobb, ugyanis nemcsak bejelentett, hanem néhány napja be nem jelentett palesztinbarát tüntetésekről is értesült: egy hete a Brandenburgi kapunál, amely dulakodáshoz is vezetett. A rendőrség szerint mintegy 100 ember gyűlt össze a Pariser Platzon este fél 11 körül, palesztin zászlókat lobogtatva és arab jelszavakat skandálva. Itt már a rendőrség hat büntető- és 68 szabálysértési feljelentést tett.

A hatóságok nem minden tüntetést engedélyeznek, például a „Berlini gyerekek a gázai gyerekekért” hívószavú, Alexanderplatzra tervezett összejövetelt betiltották. A döntést azzal indokolták, hogy „közvetlen veszély” állt fenn, hogy a gyűlés gyűlöletre és antiszemitizmusra való uszításhoz, erőszak dicsőítéséhez, erőszakra való felbujtáshoz vagy erőszakos magatartáshoz vezet.

Ennek ellenére este 6 óra körül mégis összegyűlt száz tüntető az Alexanderplatzon. Őket kiutasították a térről. Ez azonban „ismételt gyülekezéshez és rendőrellenes skandálások kiabálásához vezetett”.

Végül pedig, amikor 23 óra után egy férfit letartóztattak a Wilhelmstraße sarkán, egy rendőr meg is sérült, akit kórházba kellett szállítani – legalábbis ezt olvashattuk a rendőrségi közleményben.

Mindeközben a polgári lakosság, köztük én is, csak döbbenten áll az események előtt, különösen akkor – bár nem vagyok zsidó származású – amikor Izrael-ellenes feliratok jelennek meg a városban. Ez érthetően kelt félelmet azokban, akiket céloz.

De nem csupán a közvetlenül érintettekről van szó: a lakosság többi részét is elbizonytalanítja és zaklatottá teszi, nem csak a tüntetéseknek helyt adó városokban, hanem a média révén országszerte.

Köztudott, hogy az arab világ forrong, nem először és vélhetően nem is utoljára; ezért sem szabadott volna hagyni, hogy mindez importálódjon Európába.

Hogy stílszerűen legyünk: Wir schaffen es nicht! (Nem tudjuk megcsinálni!), vagy még inkább: Wir schaffen es doch nicht! (Mégsem tudjuk megcsinálni!).

Mert mindez – véleményem szerint – már nem helyi, nemzeti összecsapás, hanem sokkal inkább vallásháború. És a véleményemmel nem vagyok egyedül.

Való igaz, a háború és az öldöklés elítélendő.

De ebben az évek óta tartó háborúban az iszlám erőszakosan terjed. Aki szóvá teszi, kritizálja, azt megölik… Emberek ezreit mészárolták és mészárolják le ma is.

Egy Németországot is magába foglaló kalifátus létrehozását szorgalmazza az Iszlám Generáció

Köztudott, hogy az iszlám világszerte 250 millió áldozatot szedett. Eddig.

Ha vezető lennék – ami hál´Isten nem vagyok –, mindenképpen az lenne a célom, hogy az izraeli-palesztin konfliktust lokalizáljam, abban a régióban tartsam a tűzfészket, ahol kirobbant. Ez pedig a gázai övezet. Ott intézzék ezt el ők, egymás között. És ne arról kelljen most és későbbiekben se panaszkodnunk, hogy mi történt Berlinben, Párizsban vagy Prágában az arabok miatt.

Németország saját hibájából a huszonkettes csapdájába esett. Ha Izraelt hibáztatja a történtekért, akkor arcába robban a kényelmetlen múlt, az antiszemitizmusa és annak következménye, a holokauszt. Ha viszont az arabokat ítéli el, akkor a jelen robban az arcába: a német városok utcáin randalírozó, importált antiszemita muzulmánok tömegei.

Köszönet a magyar kormány politikájának, amiért Magyarország még nincs ebben a csapdában.

Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy háború van – mert azt a nemzetközi hadiipar mindenképpen valahol mindig kirobbantja, a saját PROFITJA érdekében –, ám elemi érdekünk kimaradni, amennyire lehet távol tartani a konfliktust.

Ha figyelembe vesszük az elmúlt hetek monumentális demonstrációit – akár a berlini és esseni vagy Európa más nagyvárosában történteket –, akkor pontosan tudjuk, mire volna szükség: az Európai Uniónak mihamarabb határozott lépést kellene tennie az európai polgárok biztonsága érdekében.

Persze a magyar kormány mindezt évek óta hangoztatja, kéri, követeli, sajnálatos módon azonban szavai eddig süket fülekre találtak Brüsszelben.

Talán most meghallják… mert ha nem, akkor tényleg készülhetünk a kalifátusra.

(TTG)

Kiemelt kép: Quelle/Christoph Reichwein/dpa