Szükséges, de nem elégséges lépés az ukrán parlament által elfogadott, a magyarok jogait csorbító kisebbségi törvények enyhítése, hangsúlyozta a magyar államfő.
Karácsony idején is erőt és kitartást kívánt, valamint támogatásáról és együttérzéséről biztosította a kárpátaljai magyar közösséget Novák Katalin köztársasági elnök a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai magyar hetilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
„Arról szeretném biztosítani a magyar közösséget a Kárpáti Igaz Szó hasábjain keresztül is, hogy gondolatban, szóban, imádságainkban is velük vagyunk minden nap. Karácsonykor különösen” – üzente a magyar államfő, aki az interjúban emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására eddig két alkalommal, legutóbb idén augusztusban tett látogatást Kijevben.
Az összetartozás tudata, az egymásért vitt felelősség vitt Kijevbe, mivel Kárpátaljára politikai értelemben Kijeven keresztül vezetett az út – mondta Novák Katalin.
A köztársasági elnök elmondta, a megbékélés szándékát, a béke kívánságát és a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítását tolmácsolta ukrán partnerének, megemlítve, hogy a magyar kisebbségnek az eleve nehéz és küzdelmes hétköznapok mellett a háború terhét, jogaik gyakorlásának korlátozását, valamint a belső migráció következményeit is el kell szenvedniük.
Egyértelműsítette: a nemzeti közösséghez tartozás erőt ad, a Kárpátalján élők hitükbe és magyarságukba kapaszkodnak.
Az anyanyelv szabad használata nemcsak egy őshonos nemzeti kisebbség túlélésének feltétele, hanem a legelemibb európai emberi jogi normák egyike – fogalmazott Novák Katalin, megjegyezve, amikor ez megkérdőjeleződik, azt az anyaország vezetői nem hagyhatják szó nélkül.
Az államfő a tárgyalások eredményéről azt mondta, óvatosan kell mérleget vonni, bár azt jó jelnek lehet értékelni, hogy azóta többször is beszélt az ukrán elnökkel. Novák Katalin fontosnak nevezte, hogy a kijevi megbeszélések után Zelenszkij elnök másodszor is elment Beregszászba, ahol érdemben meghallgatta a helyi magyar szervezetek vezetőit.
Érdemi előrelépésről erősítettek meg a kárpátaljai magyar közösség vezetői is, de hogy ez mire lesz elég, az a jövő zenéje – hangoztatta.
A köztársasági elnök az interjúban szükséges, de nem elégséges lépésnek nevezte az ukrán parlament által elfogadott, a magyarok jogait csorbító kisebbségi törvények enyhítését.
Mint mondta, a 2015 előtti állapot visszaállítása a cél, ez pedig nem magyar makacsság, mert Európában a nemzeti kisebbségek jogai és az anyanyelvhasználathoz való jog tekintetében sem lehet az elért védelmi szintből visszalépni, engedni.
Amit mi, magyarok, számon kérünk Ukrajnán, azok valójában európai követelmények; ha már a brüsszeli döntés értelmében megindulnak a csatlakozási tárgyalások, ez a minimum – jegyezte meg.
Novák Katalin a béke fontosságát hangsúlyozva az interjúban elmondta, nehéz kérdés, hogyan lehet eljutni ennek feltételeihez, most az a legfontosabb, hogy minél hamarabb legyen vége a háború aktív, pusztító fázisának.
Le kell ülni, beszélni kell arról, ki mit akar és hogyan lehet ezt békés eszközökkel, tárgyalásokkal elérni. A harctéren nem lehet békét kötni, csak a tárgyalóasztalnál, de ahhoz beszélni kell egymással – fejtette ki.
A magyar államfő legutóbbi két kárpátaljai látogatását felidézve azt mondta, magyar elnökként nem egyszerű ma Kárpátaljára eljutni, mert tetteivel és szavaival sem szeretné bajba sodorni a kárpátaljai magyarságot.
„Kárpátaljára személyesen vittem el az anyaországi magyarok szeretetét, támogatását, de magam is erőt merítettem abból az élni akarásból, összekapaszkodásból. Tudniuk kell, nincsenek egyedül” – jelentette ki Novák Katalin. Elmondta, a mai napig zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtása, a 20. században sokat szenvedett kárpátaljai magyarokat az anyaország, illetve a világ magyar közösségei is támogatják és segítik.
Az államfő szerint a helyi magyaroknak az a jó, ha mindkét ország fejlődik és az az érdekük, hogy saját és tágabb környezetükkel is békében éljenek.
Egy nemzeti kisebbség a gazdagság forrása lehet, ha hagyják, hogy így legyen, azaz nem veszély, hanem lehetőség. Rámutatott, az előrelépéshez összefogás kell Magyarország és Ukrajna, magyarok és ukránok között, Magyarországon pedig nem múlik a korrekt kapcsolat, ha kellő tiszteletet látunk a magyar közösségek iránt.
„Ukrajna ugyanazon szövetségi rendszerekhez szeretne tartozni, mint Magyarország, amihez nagyon hosszú és göröngyös utat kell még bejárnia, de ez nem fog menni a kárpátaljai magyarság nélkül” – emelte ki Novák Katalin.
Az interjúban a köztársasági elnök arról beszélt, Zelenszkij elnökkel történő találkozásaival azt szeretné üzenni, ha Magyarország államfője képes szót érteni Ukrajna államfőjével, akkor a magyarok és az ukránok is képesek a párbeszédre.
Borítókép: Novák Katalin interjút adott a Kárpáti Igaz Szó című lapnak
Forrás: Facebook/Novák Katalin
