Egyre nagyobb a világháború veszélye: a felelőtlen háborúpárti vezetők miatt napról napra nő az esélye annak, hogy az orosz–ukrán háború világméretűvé válik.
A világban háborús pszichózis uralkodik. Napról napra egyre több felelőtlen és meggondolatlan kijelentés hangzik el a nyugati politikusok szájából. Ahelyett, hogy a magyar állásponthoz hasonlóan tűzszünetet és békét követelnének, a kijelentéseikkel egyre közelebb sodródunk egy totális harmadik világháború irányába. Így történt az, hogy az orvosi felszerelések, sisakok és katonai ruházatok kezdeti szállítása után már egyre durvább és pusztítóbb fegyvereket szállítanak az ukránoknak, mely csak kitolja a háborút hatalmas veszteségek árán.
A fokozódó háborús pszichózisban a napokban, február 26-án Emmanuel Macron francia elnök Párizsban a kijevi vezetés támogatására összehívott konferenciát követően meghökkentő módon kijelentette, hogy már nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába.
„Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta, majd hozzátette, hogy semmit sem szabad kizárni.
Mindemellett úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben, tehát a kiszámíthatatlanságot. A francia elnök azonban arról nem szólt, hogy melyik országok fontolgatják azt, hogy csapatokat küldenek a háborúban álló országba, hiszen a kijelentését többes számban fogalmazta meg, tehát léteznie kell egy erre vonatkozó tervnek.
Orbán Viktor véleményezte Macron „stratégiai bizonytalanságát” (VIDEÓVAL)
Macron sokkoló bejelentése után a lett védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben
A francia államfő szavai után nem sokkal reagált az orosz külügyminisztérium is. Marija Zaharova külügyi szóvivő kertelés nélkül kijelentette, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak. Mint fogalmazott, a nyugati katonák már amúgy is segítenek a bonyolult NATO-fegyverek működtetésében.
„Senki előtt nem titok, hogy a NATO-országok katonái már régóta Ukrajnában vannak, és aktívan segítik az ukrán fegyveres erőket, egyebek között a Kijevnek átadott fegyverrendszerek működtetésében. […] Macron semmi újat nem mondott” – fogalmazott a szóvivő.
Arról, hogy a nyugati katonák már Ukrajnában vannak, a neves Financial Times is közölt egy cikket azután, hogy Macron kijelentette a csapatok küldésének a lehetőségét.
A francia elnök szavain felbuzdulva Antti Hakkanen, a finn védelmi miniszter február 29-én kijelentette, hogy Ukrajna a finnek által biztosított fegyverekkel csapást mérhet orosz területre.
Finnország tehát nem szabott korlátozásokat az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekre vonatkozóan.
„Jelenleg a nagy országoknak, amelyek többek között nagy hatótávolságú rakétarendszereket biztosítottak, természetesen joguk van ahhoz is, hogy meghatározzák, hogyan kell ezeket használni” – mondta Hakkanen, hozzátéve, hogy Finnország folyamatosan tárgyalásokat folytat a szövetséges országokkal az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek korlátozásáról. Hakkanen sürgette a szövetséges országokat, hogy biztosítsanak Ukrajnának több nagy hatótávolságú rakétát, köztük a német Taurus rendszereket, tulajdonképpen még inkább eszkalálva a háborút.
„Ukrajnának szükség esetén az orosz oldalon lévő katonai célpontokra is csapást kell mérnie. Ellenkező esetben ezek a katonai objektumok az ukrán oldalon fognak csapást mérni. Ez egy teljesen legális védelmi harc, amelyet Ukrajna folytat. Az ENSZ alapokmánya lehetővé teszi a katonai célpontok támadását a szárazföldi határokon túl” – mondta Jukka Kopra, a finn parlament egyik tagja.
Március 5-én amikor Macron Prágába látogatott, vendéglátója, Petr Pavel cseh elnök árnyaltabban fogalmazott ugyan, de a kijelentéseinek a lényege hasonló van.
Az államfő szerint keresni kell Ukrajna támogatásának lehetséges új formáit, és mindemellett meg kell vitatni a nyugati országok katonai szakembereinek esetleges ukrajnai részvételét is. A cseh elnök azt nyilatkozta, hogy kizárólag tanácsadói segítségről, és nem katonai egységekről lehet szó.
Ez a lépés azonban már teljesült, hiszen jól sejthető az már – mint ahogy Financial Times is írta –, hogy ilyen jellegű egységek már tartózkodnak Ukrajnában, hiszen a modernebb nyugati fegyverek kezelése nem megy zökkenőmentesen az ukrán hadseregnek, emiatt pedig számos kiképző egység is jelen van Ukrajnában.
Macron ugyan február 26-i kijelentése után megpróbálta azt a látszatot kelteni március első napjaiban, hogy komolytalan volt a kijelentése, de a prágai látogatása során a Reuters tudósítása szerint a cseh fővárosban élő franciákkal találkozva kijelentette, hogy itt az ideje, hogy Ukrajna szövetségesei lépjenek fel, és hozzátette, hogy a mi Európánkban közeledik az a pillanat, amikor helyénvaló lesz, hogy ne legyünk gyávák.
Európa egyre inkább sodródik a harmadik világháború irányába. Nemrég kiderült, hogy 2025-ben Horvátország vissza fogja vezetni a sorkatonaságot, amit a közvélemény csillapítása érdekében módosított formában vezetnének vissza, csökkentett időtartammal.
Németországban Boris Pistorius védelmi miniszter javasolta azt, hogy vezessék újra be, a közbeszéd tárgya lett ez a lehetőség, ahogyan Franciaországban, Hollandiában, Szerbiában és Romániában is felvetették a sorkatonaság visszaállításának a lehetőségét, ami az egyre súlyosbodó konfliktus miatt könnyedén megvalósulhat.
A NATO-hoz frissen csatlakozott Svédországban visszaállították, úgy ahogy a balti Litvániában is.
Emlékezetes: 2022-ben, a háború kitörése után Gulyás Márton baloldali aktivistának adott interjúból derült ki, hogy Márki-Zay Péter magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába, majd ezt megerősítette utána az ATV Egyenes beszéd című műsorában is. Az interjúban később még egyszer megerősítette, ő nem zárná ki, hogy Magyarország katonai missziót küldjön Ukrajnába.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője egyértelműen a háború mellett tette le a voksát, és kitartóan kampányol azért, hogy Magyarország küldjön fegyvert Ukrajnának.
Az ukrajnai háborús konfliktus kezdetétől követelik a baloldali politikusok, hogy Magyarország küldjön fegyvereket és akár katonákat is a frontvonalba. Így volt ezzel Cseh Katalin is, aki a háború kitörése után a következőket mondta:
„Február elsején írt Fekete-Győr András egy publicisztikát arról, hogy lehet, hogy ez nem lenne egy rossz gondolat, hogy a háborút amúgy fegyverekkel vívják és hát mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból hát alig van olyan ország, aki ezt mondja és a régióból biztos nincs. Szóval, hogy az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút”.
Majd később hozzátette, hogy nekünk, európaiaknak ott kell állnunk Ukrajna mögött minden egyes lépésben, amit tenni akarnak.
A Momentum EP-képviselője ezzel egyértelművé tette, hogy szerinte Magyarországnak is fegyvereket kellene szállítani Ukrajnába.
A háború egyéves évfordulója kapcsán nyújtott be a Fidesz–KDNP egy békepárti határozatot, amit elfogadott az Országgyűlés. Azonban a háborúpárti dollárbaloldal nem támogatta azt, egyértelműen beismerve, hogy a magyarok akaratát figyelmen kívül hagyva magyar katonákat és fegyvereket küldenének Ukrajnába.
Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselője a szavazás után arra a kérdésre, hogy miért nem támogatják a parlamenti nyilatkozatot a békéről, azt válaszolta: „Tisztán benne van az, hogy szankciókra nincsen szükség és vissza kéne vonni a szankciókat. Ezzel abszolút nem értünk egyet. A másik pedig a fegyverszállításnak a kérdése, ami megint csak olyan, hogy hogyan lehet az oroszok ellen harcolni, hogyha nincsen megfelelő felszerelésük és fegyvereik az ukránoknak.”
Vagyis ők is egyértelműen a háborút támogatják.
Borítókép: Gyermekek a háborúban
Forrás: Kárpátaljalap.net
