S talán érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy a termékenységi mutató szerinti rangsorban az első 120 ország között nincs európai. Bayer Zsolt írása.

Van két örökzöld téma (van persze több is, a focitól „azorbándiktátorig”), amelyeket időről időre felmutat a másik (a hülye és aljas) oldal, bizonyítandó, mennyire szörnyű itt minden, továbbá „annak ellenére sem történik előrelépés, hogy a kormánynak ez az egyik vesszőparipája”.

Ez a két örökzöld: a várható élettartam és a születésszám.

Kezdjük az elsővel. A Népszava így indít:

Fél évvel nőtt a várható átlagos élettartam az EU-tagországokban, de az észak-magyarországi régióban még mindig az egyik legalacsonyabb. Az Eurostat szerint a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 76 év.

Hátborzongató. És ez még csak a cím! Kukkantsunk bele a dermesztő részletekbe, „orbánisztán” szörnyű, emberellenes, pokoli bugyraiba! Íme:

„Az Eurostat szerint a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 76 év. A jelentés hét magyarországi régió és Budapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel. Ezek között a nyugat-dunántúli régióban 76,9, a Pest megyei régióban 76,7, a dél- és a közép-dunántúli régióban egyaránt 75,8, a dél-alföldi régióban 75,5, az észak-alföldi régióban 75, az észak-magyarországi régióban 74,1 év, Budapesten pedig 78,1 év volt a lakosság születéskor várható élettartama.

Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2022-ben 83,3 év volt, azaz 2021-hez képest 0,4 évvel nőtt, de 2019-hez képest 0,7 évvel csökkent. A férfiak esetében ez az adat 77,9 év volt 2022-ben, ami 2021-hez képest 0,7 éves növekedést, de 2019-hez képest 0,6 éves csökkenést jelent.

A nők és a férfiak születéskor várható élettartama az uniós országok között eltéréseket mutat: Lettországban a nők várhatóan 10 évvel élnek tovább, mint a férfiak, őket Észtország és Litvánia követi, ahol ez a különbség 8,7 év. A legkisebb különbség Hollandiában (2,9 év), Írországban (3,3 év) és Svédországban (3,4 év) volt. Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 2022-ben 79,3, a férfiaké 72,6 év volt – derült ki az Eurostat jelentéséből.”

És akkor vessünk egy pillantást a tengerentúlra, minden világok legjobbikára, a fényesen ragyogó gyémántra, vagyis az Egyesült Államokra. Mert az USA a példa, a hazánk területén ideiglenesen állomásozó ellenzék és a sajtója nem tud elképzelni jobb helyet annál. S nekünk is mindent el kellene követnünk – szerintük –, hogy olyanná váljunk végre, mint azok ott, odaát.

Nos, a legfontosabb adat: az Egyesült Államokban a várható élettartam ma 76 év. Hűha! Akkor itt valami nem stimmel… Ugyanannyi, mint nálunk? Hogyan lehetséges ez?

Ráadásul, ha a fenti adatsort nézzük, akkor kimondhatjuk, hogy Magyarországon ma a felsorolt hét régióból négyben magasabb a várható élettartam, mint az Egyesült Államok átlaga, a legrosszabb magyarországi régióban pedig mind­össze 1,9 évvel alacsonyabb.

És akkor nézzük az amerikai adatokat és tendenciákat részletesebben:

„Zuhant a várható élettartam Amerikában. 2019-ben egy átlagos amerikai még 79 évnyi várható élettartammal számolhatott, 2021-re viszont ez a szám 76 évre csökkent. Ilyen meredek zuhanásra két év alatt majdnem száz éve nem volt példa. Aggasztó az is, hogy 2019 óta immár folyamatosan csökkenő tendenciát figyelnek meg. A jelenség több okra vezethető vissza, és ezek közül csak az egyik a koronavírus-járvány

– írja a Euronews.

Már a második egymást követő évben csökkent az amerikaiak várható élettartama – jelentette be az egyesült államokbeli Betegség- és Járványmegelőzési Központ előzetes adatai alapján. A friss adatok azt mutatják, hogy a születéskor várható élettartam olyan alacsony szintre esett vissza, amire 1996 óta nem volt példa. Míg 2020-ban még 77 év volt a várható átlagos élettartam egy amerikai számára, addig 2021-re ez már csak 76,1 év. Ennél nagyobb csökkenést csak 2019-ről 2020-ra mértek, amikor 78,8-ról egyetlen év alatt 77-re csökkent az érték. A 2019 és 2021 között eltelt két évben tehát 2,7 évvel rövidült le a várható, átlagos élettartam – erre az 1920-as évek eleje óta nem volt példa – olvasható a Euronews.hu portálon.

A nők és férfiak várható élettartama közötti különbség is tovább nőtt: 2021-re átlagban már 5,9 évvel élt tovább egy amerikai nő, mint egy amerikai férfi. A nemek között utoljára 1996-ban volt ekkora a különbség. A 2021-ben született férfiak várható élettartama 73,2 év, míg a nőké 79,1 év – ami egyébként 0,8 évnyi csökkenést mutat 2020-hoz képest.”

Elég érdekes, nem igaz?

S akkor nézzük a másik sípot, amit fújnak, még a devolúció – MSZMP–MSZP–MZP–MP – végállomása is ezt harsogta a „zászlóbontásán”, miszerint hiába a családtámogatás, kevesebb gyerek születik, tehát teljesen felesleges az egész, ez (is) el van rontva.

Nos, a világért sem szeretném elrontani kedves ellenzékünk szórakozását, berontani a homokozójukba és szétrúgni a körteformákat, de hadd idézzem ide nagy kedvencemet, Francesca Rivafinolit:

„Az remek, hogy Magyar Péter is fontosnak tartja a születések számának növelését – de sajnos a kiindulópontja már eleve hamis. Egészen konkrétan a klasszikus dékás csúsztatással él, amikor azt állítja, hogy a családpolitika kudarca miatt született tavaly a legkevesebb gyerek, és »a negatív spirálból nem sikerült kitörni«. Nagyon, de nagyon rossz hír lenne, ha kiderülne, hogy a Fénylő Reménysugár nincs a gondolkodásnak azon a szintjén, hogy átlássa: 2010-hez képest 2023-ban háromszázezerrel kevesebb szülőképes korú nő szült ötezerrel kevesebb gyereket. De rá­adásul úgy, hogy 2023 kifejezetten kudarcos év volt: 2022-ben például még több is volt az élveszületés, mint 2011-ben.

Persze az se vidámabb opció, ha pontosan tisztában van Magyar Péter a számokkal és az összefüggésekkel, csak nem bontja ki nekünk az igazság minden részletét.

El kéne dönteni, hogy a DK szavazóbázisára repül-e rá az új pártvezér (mert akkor pont tökéletes az az állítás, hogy számszerűen kevesebb gyerek született egy adott évben, ergo felesleges pénzkidobás az egész családtámogatás), vagy esetleg a kiábrándult értelmiségieket kívánja megszólítani – utóbbi esetben viszont rém kínos elkenni ezt a termékenységi­ráta-dolgot, és olyannal vádolni a kormányt, ami tényszerűen nem igaz.”

Szülőképes korú nőnek a hivatalos statisztika szerint a 15–49 éves kor közötti korosztályt tekintik, de a nyugati világban elenyésző azok száma, akik

15 éves korukban szülnek, sőt egyre későbbre tolódik a gyerekvállalás életkora, egyre inkább az a jellemző, hogy harminchoz közel szülik meg a nők az első gyermeküket.

Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a háromszázezres mínusz az 1994 környékén születettekből, de ha a húszéves koruk körül szülőket is figyelembe vesszük, akkor a 2004 körül születettekből kerül ki.
Azokból az időkből, amikor szocialista–szabad demokrata kormányzás volt Magyarországon, családtámogatás nélkül. Nyugodtan köszönjük meg nekik a háromszázezres mínuszt, és adjunk hálát a Jóistennek, hogy ilyen helyzetben is sikerült a „csak” ötezres mínusz a születésszámban – nyilvánvalóan a példátlan családtámogatási rendszernek köszönhetően.

És akkor a végére még néhány adat.

Tudják önök, mennyi az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban?

A Portfolió 2023. december 2-i cikkében – írta Matura Tamás, Corvinus Egyetem – ezt olvashatjuk: „Az Egyesült Államok hanyatlása délibáb, miközben a diktatúrák váratlanul összeomlanak – az Egyesült Államok gazdagabb, mint valaha, az egy főre eső nominális GDP idén elérheti a magyar szint négyszeresét, azaz a 80 000 dollárt.”
Hiába no, nem is olyan rossz üzlet a háború, főleg, ha proxy, és Ukrajnában vívják Kalifornia helyett…

Persze ugyanebben a cikkben ezt is olvashatjuk:

„Mindez persze nem azt jelenti, hogy a fent felsorolt látványos mozgalmak ne takarnának valódi társadalmi problémákat, de ezek inkább tünetei és nem okozói a komplexebb gondoknak. A mélyben meghúzódó feszültségek közül kiemelkedik az egyenlőtlenségek évtizedek óta tartó növekedése, és ezzel szoros összefüggésben a középosztály lassú, de folyamatos hanyatlása. Míg az előbbi a politikai szélsőségek és populizmus felé hajtja a szavazók egy jelentős részét, addig az utóbbi a demokrácia egyik fő tartópillérét ássa alá.

Nyilván sok okra vezethető vissza e kedvezőtlen folyamat, de talán érdemes kiemelni ezek közül az amerikai gazdaságpolitika közel ötven éve kezdődött neoliberális fordulatát. Míg 1948 és 1973 között a termelékenység és az órabérek növekedése szorosan követte egymást, e változás következtében az 1970-es évek közepétől a két adat látványosan elvált egymástól, és a munkavállalók reálbére 1973 és 2013 között lényegében stagnált. Jelentős részben ennek is köszönhető, hogy 1971 és 2021 között a középosztály a népesség 61 százalékáról 50 százalékra esett, miközben másfélszeresére nőtt a magas jövedelműek részesedése, és szintén emelkedett a szegények aránya.”

Trump, rozsdaövezetek – dereng valami? De ami a lényeg tehát, az USA egy főre jutó GDP-je 80 000 dollár. Magyarországé – e cikk szerint tehát – 20 000 dollár, egy hivatalos statisztika szerint egészen pontosan 21 075 dollár.

Kuba egy főre eső GDP-je pedig 7300 dollár. A várható élettartam az USA-ban 76 év, Magyarországon 76 év, Kubában pedig 78,45 év. A kevesebb, mint tizedannyi egy főre jutó GDP-ből a kubaiak két és fél évvel tovább élnek, mint az amerikaiak, és harmadannyi GDP-ből szintén két és fél évvel tovább élnek, mint mi.
Az USA termékenységi rátája 1,64. Magyarország termékenységi rátája 2021-ben 1,59, 2022-ben 1,52, 2023-ban 1,51. (2010-ben 1,25 volt, 2000-ben 1,32, 1920-ban pedig, már Trianon után 3,8…) Kuba termékenységi rátája 1,5. A leggazdagabb európai országé, Luxemburgé pedig 1,35. Az EU átlaga (2016) 1,6, 2022-ben valahol 1,45 és 1,49 között volt.

És ezt még talán érdemes elolvasni az egészhez:

„A KSH hivatalos definíciója szerint a teljes termékenységi arányszám azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti szülési gyakorisága mellett. 2010–2022 között Magyarország érte el a legnagyobb mértékű javulást a mutató tekintetében. A két időszak között több mint 26 százalékkal javult a viszonyszám értéke. Második helyezett Csehország 21 százalékkal. Ezzel szemben a gyermekvállalási magatartás Finnországban romlott a leginkább, több mint 22 százalékkal.”

Azt hiszem, van min töprengeni, persze csak abban az esetben, ha valaki nem az ideiglenesen hazánkban tartózkodó ellenzék, annak sajtója, na meg Magyar Péter szintjén szeretné ismerni, látni, tudni a világot.

S talán érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy a termékenységi mutató szerinti rangsorban az első 120 ország között nincs európai.

Fog valakinek hiányozni a keresztény, euró­pai, fehér ember és a kultúrája? White lives matter? Vagy csak az LMBTQ? Pogány hedonisták lettünk – de így is fogunk kipusztulni? És el ne felejtsük: aki képes és merészel ilyesmiken gondolkodni, akinek ez fontos, aki tovább lát, mint a holnapi Politico-vezércikk, az „diktátor”.
Na, hát ezért fontos, hogy legyenek olyanok, akik a beteg, nyomorult, önpusztító és önsorsrontó korszellem szerint „diktátorok”.

Magyar Nemzet

Kiemelt kép: Mátrai Dávid