Az Iszlám Állam vállalta magára a pénteki, Moszkva melletti merényletet és a hírek arról szólnak, hogy tádzsikok lehetnek a terrortámadás elkövetői. De hogyan jönnek ők a képbe?
Seremet Sándor, az Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint megvan az oka, hogy miért Moszkva volt a célpont, az Iszlám Állam pedig többféle szerepben is feltűnhet.
Ugyanannyira, mintha csecsenek vagy az afgánok lettek volna, ugyanis önmagában az elkövetők állampolgársága, nemzetiségi hovatartozása nem releváns, a radikális elemeket az ideológia, és nem az állampolgárság határozza meg vagy fogja össze. Az eddigi hírek szerint az elkövetők között volt, aki már rendelkezett regisztrációval Oroszországban, ahová nagyon erős a munkavégzés céljából történő bevándorlás Tádzsikisztánból. Sokan dolgoznak úgy Oroszországban, hogy hazaküldik a fizetésüket. De az biztos, hogy az öt közép-ázsiai ország közül
Tádzsikisztán egyes régióiban (leginkább az afgán határvidéken) van leginkább jelen az iszlám radikalizmus.
A gyanúsítottak is radikális iszlám tanokat hallgattak a rendelkezésre álló hírek szerint. Az Iszlám Állam Horászán köztársasága az, amelyiket leginkább vádolják a terrormerényletek elkövetésével, ez pedig Afganisztán északi részén helyezkedik el, és tevékenysége átnyúlik a tádzsik határ melletti régióiba is.
Ugyanakkor többen arra figyelmeztettek, hogy nem éppen az Iszlám Államra jellemző módszerekkel követték el a támadást.
Figyelembe kell venni, hogy az Iszlám Állam egy ideig inaktív volt, és nem tudhatjuk, hogy ha ők állnak a háttérben, akkor most milyen stratégiát követtek. Az is lehet, hogy csak segítettek felbérelni az elkövetőket, és meg tudták mutatni, hogy ők még tényezők.
Az események fényében Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat délután beszédet intézett az oroszokhoz, melyben „barbár bűncselekménynek” nevezte a történteket. „A véres, barbár terrorcselekmény kapcsán fordulok önökhöz, amelynek több tucat békés, ártatlan ember volt az áldozata. Honfitársaink, köztük gyerekek, tizenévesek, nők” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.
Az orosz államfő március 24-ét nemzeti gyásznappá nyilvánította. Putyin segítséget ígért az áldozatoknak, és mély részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak, majd leszögezte, hogy a bűnüldöző szervek 11 embert vettek eddig őrizetbe a terrortámadás miatt. A bűncselekmény után Ukrajna felé indultak, ahol „ablakot” készítettek elő számukra az államhatár átlépésére. Bárkik is voltak, bárki is irányította őket. Ismétlem, mindenkit azonosítani és büntetni fogunk, aki a terroristák mögött áll, aki ezt az atrocitást előkészítette.
Ez egy csapás Oroszországra, a mi népünkre – fogalmazott. Mint mondta, a bűnözők hidegvérrel mentek oda, hogy oroszokat gyilkoljanak és lőjenek le közvetlen közelről, ahogy egykor a nácik tették. A terrortámadás minden elkövetője, szervezője és megrendelője igazságos büntetést fog kapni – hangsúlyozta az államfő. „Terroristáknak, gyilkosoknak, alantas embereknek, akiknek nincs nemzetiségük, és nem lehet irigylésre méltó sorsuk, rájuk a megtorlás és a feledés vár. Nekik nincs jövőjük” – fogalmazott.
Az orosz elnök ezek után kijelentette, hogy az ország minden régiójában, beleértve Moszkvát és a moszkvai régiót is, további terrorista- és merényletellenes intézkedéseket hoztak. „Most az a legfontosabb, hogy megakadályozzuk, hogy a véres mészárlás mögött állók újabb bűncselekményt kövessenek el” – jelentette ki Putyin. Senki és semmi nem ingathatja meg az összetartásunkat és az akaratunkat. Az elszántságunkat és bátorságunkat, az egységes orosz nép erejét – vélekedett az orosz államfő, aki végezetül köszönetét fejezte ki a mentősöknek, tűzoltóknak és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy megmentse az emberek életét.
Miért pont Moszkva volt a célpont? Miért lehetett Oroszország fővárosa „vonzó” a merénylők számára?
A Horászán köztársaság az elmúlt időszakban nagyon sok olyan nyilatkozatot tett, amelyben az oroszokat vádolták a muzulmánok elleni korábbi fellépésért Afganisztánban, Csecsenföldön vagy épp Szíriában.
Tehát a szélsőségeseknek lenne miért haragudniuk az oroszokra.
Másrészt a földrajz is szerepet játszhatott abban, hogy az orosz fővárosban hajtottak végre támadást, amiatt, hogy a már az országban lévő személyeket egyszerűbb bevonni, mint új elkövetőket bejuttatni oda. De hangsúlyozom: bár az elkövetők megvannak, azt, hogy ki adott utasítást a támadásra, még nem tudjuk. Pedig ez a legfontosabb kérdés.
Az oroszoknak az ukránok elleni háborújuk igazolása szempontjából „jól jönne”, ha kiderülne, hogy Ukrajna áll a háttérben?
Ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Ha ezt a támadást szeretnék a mozgósítás vagy az eszkaláció alátámasztására használni, akkor igen rossz az időzítés. A mozgósításhoz, a kiképzéshez és a bevetéshez idő kell, több hét, de inkább több hónap. Ha kiderülne az ukrán érintettség, akkor a társadalom sürgős lépéseket várna el Putyintól, amelyre nincs felkészülve. Felül kellene írni a jelenlegi stratégiát, radikális lépéseket kellene tenni a fronton, a nagyszabású offenzívákról meg már korábban is kiderült, hogy hibákhoz vezetnek. Ez pont hogy kényelmetlen helyzetet teremtene az oroszoknak.
Arra inkább használható lehetne az ügy, hogy az ukránellenes és nyugatellenes retorika erősítésével kikényszerítsenek egy béketárgyalást a Kreml által támasztott feltételek szerint,
mert ha bebizonyosodna az ukrán háttér, az kínos lenne a Nyugat számára.
A terror ugyanis tabunak számít.
Ugyanakkor az ukránok azonnal cáfolták hogy érintettek lennének a terrormerényletben, és a Fehér Ház is világossá tette, hogy semmiféle ilyen cselekményt nem támogat. Ezzel együtt az is felmerült már, hogy a terrortámadás egy orosz provokáció volt.
Mandiner/Index
Kiemelt kép: Virágcsokrot helyez el egy férfi a Crocus City Hall nevű hangversenyteremnek otthont adó épület közelében rögtönzött emlékhelyen Krasznogorszkban 2024. március 23-án. Előző nap a kulturális központban terrortámadást hajtottak végre, amelynek az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tájékoztatása szerint legkevesebb 115 halálos és több mint száz sebesült áldozata van. MTI/EPA/Makszim Sipenkov
