Az ukrán vállalatok érdekei fontosabbaknak bizonyultak, mint az unió saját termelői.
Az utolsó pillanatban hosszabbíthatja meg az EU az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi előnyöket 2025 júniusáig. Noha az új megállapodás már tartalmaz piacvédelmi intézkedéseket, Brüsszel a kelet-európai gazdákon továbbra sem segít.
A héten szavaz az Európai Parlament a választások előtti utolsó plenáris ülésén az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi előnyök újabb egy éves meghosszabbításáról.
Ha a képviselők megszavazzák, 2025 júniusáig továbbra is vám- és mennyiségi korlátozás-mentesen érkezhetnek az Európai Unióba az ukrán élelmiszerek.
Az újabb szabályok ugyanakkor elsősorban Franciaország és Lengyelország nyomására már tartalmaznak bizonyos korlátozásokat és az uniós országok az utolsó pillanatban tovább szigorították Brüsszel előterjesztését, noha a korábbi szövegről már egyszer megállapodtak.
A végső előterjesztés több termékpályán is tartalmaz piacvédelmi korlátozást.
Ha az Ukrajnából érkező csirkehús, tojás, méz, cukor és egyes gabonafélék importja eléri 2023, 2022 és 2021 második fél átlagos mennyiségét, újabb tételek már nem hozhatók be vámmentesen az EU-ba.
A Franciaország nyomására az utolsó pillanatban újabb szigorításokkal kiegészített tervezet elfogadása szinte biztosra vehető, mivel a júniusi EP-választásokig utoljára ül össze a parlament.
Ha a képviselők többsége mégsem támogatná a javaslatot, akkor júniustól visszaállna a 2016 óta érvényben lévő kereskedelmi megállapodás, amely a háború miatt lett átmenetileg felfüggesztve. Erre ugyanakkor csekély esély mutatkozik.
A kelet-európai gazdák már két éve azt várják Brüsszeltől, hogy a silány minőségű, olcsó és árleszorító, így az európai gazdák versenyképességét nagyban csökkentő szolidaritási intézkedés megtartása mellett vezessen be valós piacvédelmi intézkedéseket.
A kelet-európai tagállamok kérését ugyanakkor ezúttal is figyelmen kívül hagyta az EU, a szigorított szabályozás a két legnagyobb gondot okozó termény, vagyis a búza és az árpa behozatalát továbbra sem korlátozza.
A tervezett védintézkedések elfogadását nagyban segítette, hogy már a demonstráló francia gazdákat, elsősorban a baromfi- és tojástermelőket, valamint a cukoripart nehéz helyzetbe hozta az ukrán import.
Noha Franciaország a kelet-európai országok mellé állt, Németország hallani sem akart arról, hogy további élelmiszerekre is kiterjessze az EU a védelmi záradékot.
Berlin Kijev egyik legnagyobb európai támogatója, noha a német gazdák is jelentős hátrányba kerültek az ukrán agrárvállalatokkal szemben.
Ennek oka, hogy az ukrán búza tonnánként átlagosan 150 euróba kerül, míg az unióban termesztett alapanyag – a szigorúbb előírások és az eltérő birtokszerkezet miatt – önköltségi ára is legalább 220 euró, vagyis tonnánként legalább 250 eurós átadási áron jelentene valós bevételt az uniós gazdáknak.
Azzal, hogy korlátozás nélkül jöhet az EU-ba a gyakorlatilag korlátlan mennyiségű, tonnánként közel 70 százalékkal olcsóbb ukrán búza, a kelet-európai termény eladhatatlanná vált. A kereskedők ráadásul betároltak a gyakran GMO-s és növényvédővel szennyezett gabonából, visszavetve a keresletet.
Az elmúlt hónapokban visszatért a háború előtti szintre a gabonafélék világpiaci ára, részben az Ukrajnából érkező dömping és a spekulációs hatások következtében.
Ez azt jelenti, az európai termelőktől elvette Brüsszel a lehetőséget, hogy profitáljanak a közel egy évig példátlanul magas világpiaci árakból.
Az előrejelzések szerint ráadásul világszerte tovább csökkenhet a legfontosabb gabonanövények ára. A kínálat a becslések szerint nő, mivel az előrejelzések szerint világszerte nagyobb termés várható búzából, ráadásul Oroszország több jelentős felvásárló országban is megvetette a lábát. Annak, hogy az ukrán élelmiszerek a korábbi célpiacok helyett egyre nagyobb mennyiségben már az EU-ba érkeznek, Moszkva nyert a legnagyobbat, mivel sok közel-keleti és afrikai országba már az orosz gabona érkezik.
Azzal, hogy Moszkva jelentős készleteket csoportosított át exportra, tovább nőtt a globális kínálat, ami tartósan alacsony árakat eredményez és Oroszország bevételeit növeli.
Az árak csökkenése ráadásul nem áll meg: egyre több piaci beszámoló szól arról, hogy Kína megerősíti élelmiszer-önellátását, beleértve a legfőbb gabonaféléket. Ma még ugyanakkor nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent. Kína a világ legnagyobb gabonafelvásárló országa, vagyis, ha Peking a jövőben megtermeli a korábban megvásárolt mennyiség nagy részét, az beláthatatlan következményekkel járna, mivel a mezőgazdasági alapanyagok globális kereslet-kínálat egyensúlya felborulna, komoly túlkínálatot okozva.
Brüsszel az orosz-ukrán háború kirobbanása után azért vezette be a kereskedelemre vonatkozó könnyítést, hogy a hagyományos, fekete-tengeri szállítási útvonal kiesésével is el tudjon jutni az ukrán élelmiszer a nem önellátó országokba, ahol éhínségtől tartottak.
Napjainkban ugyanakkor már újra a korábbi mennyiséget tudja elszállítani Ukrajna a tengeri útvonalon, noha Kijev így sem akar lemondani az uniós piac előnyeiről, beleértve a földrajzi közelséget és a háború előtti évekhez képest dollármilliárdos amerikai támogatással fejlesztett szárazföldi és folyami útvonalakat. Kijev tehát ragaszkodik az úgynevezett szolidaritási sávok nyitva tartásához, Brüsszel pedig eleget tesz Kijev elvárásainak, az uniós termelők kárára.
Magyarország újabb nemzeti szigorítással reagált: a legnagyobb európai érdekképviseletek mellett Nagy István agrárminiszter is elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ukrán búza és az árpa továbbra is korlátlanul jöhet az EU-ba.
Magyarország, Szlovákia és Lengyelország már hónapokkal ezelőtt kitiltotta az ukrán szállítmányokat. Hazánk újabb szigorítást vezetett be: minden Magyarországra érkező élelmiszer-szállítmányt be kell jelenteni, mielőtt belépne az országba. Ezzel elkerülhető, hogy az ukrán áru kerülővel, például Szlovákia felől gond nélkül bejuthasson a hazai piacra. A miniszter az ellenőrzések szigorítására is felszólította a hatóságokat.
Borítókép: A francia gazdák többször is kifejezték elégedetlenségüket
Forrás: X/ N. Dupont-Aignan
