Úgy tűnik, hivatalosan is a megelőzésre kerül a hangsúly az egészségügyben, ugyanis a kormány által bevezetett törvény több egészségügyi változtatást is eszközöl. Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos és sok esetben előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket általában nagyon későn diagnosztizáláják, ami az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet.

A kihirdetett törvény egészségbiztosítási jogszabályokat is módosít, amelynek értelmében az igénybe vehető szűrővizsgálatok a vastag- és végbélszűréssel is kiegészülnek, illetve

az alábbi szűrővizsgálatok kötelezők lesznek.

  • 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára;
  • 45 és 65 év között kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia);
  • 50 és 70 év közötti életkorban, kétévenként vastag- és végbélszűrés.

Ennek célja, hogy a súlyos betegségeket időben felismerhessék, hiszen a korai diagnózis jelentősen növeli a gyógyulás esélyeit, illetve csökkenti a kezelés költségeit is.

Az új szabály 2025. január 1-jén lép hatályba, amely előírja, hogy a fenti szűrővizsgálatok elvégzése kötelező.

Ha valaki úgy döntene, hogy ezeken nem szándékozik részt venni, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el, amely azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász a portálnak azt mondta, aggasztóan kevesen járnak rendszeres szűrésre, miközben a szűrővizsgálat rendszeressé tétele hasznos a társadalom számára a szakértő szerint.

Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos és sok esetben előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket általában nagyon későn diagnosztizáláják, ami az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet.

– részletezte Rékassy, majd hozzáfűzte, rendkívül hasznos, ha az említett szűrővizsgálatokat forszírozzák és ösztönzik.

Magyarország egyébként egyike azon OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) országoknak, amelyek a legrosszabbul állnak a rendszeres szűréseket tekintve – írja az EconomX a Magyar Közlöny alapján.

Fotó: Michal Jarmoluk / Pixabay