Fontosnak tartjuk, hogy az üzemeltetővel a reptérhez kapcsolódó fejlesztéseket elvégezzük, ebbe a hármas terminál és egyéb kiszolgálók mind-mind beletartoznak – így jelentette be Nagy Márton, hogy átvették a repteret, és a VINCI Airports vállalattal közösen óriási beruházásokat szeretnének megvalósítani.
Később azt is elmondta a nemzetgazdasági miniszter, hogy a légitársaságot érintő extraprofitadót a kormány január elsejétől kivezeti.
„Nagyon örülök, hogy most itt állhatok a magyar kormány és az állam nevében, hiszen ez azt jelenti, hogy ezt a repteret megvettük” – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a keddi nemzetközi sajtótájékoztatón. Nagy Márton aláhúzta:
a tranzakció lezárult, újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér, „olyan üzemeltetővel, akinél jobbat nem is lehetett volna választani.”
Június hatodikán jelentette be a kormány, hogy az állam megvette a Ferihegyi repteret. A kormány ezzel történelmi tranzakciót bonyolított le, a visszavásárlás a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb üzlete. A vételár 3,1 milliárd euró – több mint 1200 milliárd forint –, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel került meghosszabbításra.
Nagy Márton fejlesztéseket ígért
A tárgyalások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és VINCI Airports részéről két körben zajlottak. Az üzletkötés ugyanis egy nemzetközi eladói körrel történt, amelyet az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkottak. Másfelől a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is megállapodást sikerült kötni. Az adásvételi tranzakció közép-európai viszonylatban is rekordméretet képvisel. A visszavásárlás rendkívül bonyolult feladat volt. A megállapodásnak megfelelően a Magyar Állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.
Nagy Márton kedden annak adott hangot, hogy 2,8 milliárd eurót fizetett az állam és a vételár arányosan került megosztásra VINCI-vel. Részvényért mindenki ugyanannyit fizetett. Nagy Márton kiemelte, a tranzakció segítéséhez számos szakértőt vontak be, és piaci alapon nyugvó tranzakciót hajtottak végre. A francia céggel a közös üzleti terv készült, és 16,5 százalékos EBIDA mutatóval került megvásárlásra a reptér.
Az állam nem üzemelteti majd a repteret, stratégiai befektetőként lesz jelen, az üzemeltetést a VINCI Airports végzi.
„Rájuk bíztuk a repteret, a magyar állam ehhez nem ért” – összegezte Nagy Márton. Fontos kiemelni, a VINCI Airports több mint 70 repteret üzemeltet, és 2030-ra húsz millió főre szeretnék emelni az utaslétszámot. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy nemcsak az utas, hanem az áruforgalom szempontjából is kiemelkedő a ferihegyi reptér.
Fontosnak tartjuk, hogy az üzemeltetővel a reptér fejlesztését elvégezzük. Ebben a hármas terminál és egyéb kiszolgálók mind-mind beletartoznak
– majd Nagy Márton leszögezte, a „kormány feladata most az, hogy az idevezető infrastruktúrát fejlessze”. Szeirnte ebbe beletartozik a gyorsforgalmi, vasút és egyéb infrastruktúrák is. „Több terminál kell, és a reptérre ki kell vinni, illetve onnan el kell hozni az embereket.” A kormány többször foglalkozott már az infrastrukturális kérdésekkel és Nagy Márton szerint erről később adnak bővebb tájékoztatást. Azonban Nagy Márton szerint „el kell kezdeni a tervezést, hiszen amennyiben megépül a hármas terminál és nem lesz fejlesztés, úgy nem értünk el semmit.” Később bejelentette:
a légitársaságokat érintő extraprofitadót kivezetik 2025. január elsejétől.
Május végén közzétették a Budapest Airport Zrt. beszámolóját. Csak a tárgyi eszköz a vállalatban 508 millió euró, a mérlegfőösszeg valamivel kevesebb mint 2 milliárd euró. A társaság a tavalyi évet 2022-höz képest 20 százalékkal nagyobb, 337,8 millió euró nettó árbevétellel zárta, 74 millió euró adózott eredménnyel (29 milliárd forint).
Nagy Márton azt is kiemelte, hogy az üzemeltetéshez nem tartoznak a jelenlegi késések. Viszont azt részletesen kifejtette, hogy a Terminál 3 a várakozások szerint 2032-re nyithatja meg a kapuit, „ahhoz, hogy ezt elbírja a közlekedés, addigra kész kell lenni az ehhez szükséges infrastruktúráknak.” A kormány a következő két hónapban, nagyjából őszre készülhet az infrastrukturális tervekkel.
A finanszírozási kérdések is akkora tisztázódhatnak, de Nagy Márton szerint nem feltétlenül biztos, hogy ezzel a költségvetést kell teljesen terhelni. Egymilliárd eurós nagyságrendekről lehet szerinte most beszélni. Ugyanakkor a magyar államnak nem az elsődleges szempontja, hogy a reptér profitábilis legyen.
Nagy tapasztalatokkal érkezik a VINCI
Nicolas Notebaert VINCI Airports vezérigazgatója a beszédében azt emelte ki, hogy nyílt gazdasági ország Magyarország és ehhez fontos a ferihegyi reptér. „Köszönjük a bizalmat a kormánytól, hogy csatlakozhattunk és reszt vehetünk ebben a befektetésben.” Szerinte gyorsan és professzionálisan sikerült a tranzakció és a csapatok „fantasztikus munkát végeztek”.
Nicolas Notebaert kiemelte, a VINCI Airports az egyik legnagyobb infrastruktúrákkal foglalkozó vállalat a világban, 5 milliár eurós forgalommal rendelkeznek és évente 1 milliárd eurós beruházási szinten. 20 éves repülőtérüzemeltető tapasztalattal rendelkeznek és világszerte végzik a tevékenységüket.
Nem szeretnénk sok embert idehozni, hanem az itteni csapattal akarunk együtt dolgozni.
Majd később aláhúzta, a fejlesztésekhez kapcsolódó terveket a kormánnyal együtt szeretnénk kialakítani. És szeretnénk erősíteni a Magyarországban rejlő gazdasági lehetőségeket kihasználni. Nagy Márton később arra is kitért,
a késések részben annak is köszönhetőek, hogy beszűkült a földrajzi térségünk az orosz-ukrán háború következtében.
Magyarországon szerinte nagyon alacsony a légtérhasználat, ezért sok járat inkább ezt a légteret használja, továbbá számos más tényező együtt hatása eredményezi a napokban tapasztalható késéseket. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. augusztus elsejével a Nemzetgazdasági Minisztérium alá kerül, Nagy Márton ezért azt is kiemelte, hogy számos változást szeretne eszközölni. Több között a tárcavezető szerint a légteret nem ilyen olcsón kéne árulni.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
