Feltételeket szabna a multikra kivetett különadók kivezetésének a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA), hangzott el a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke és Heizler Norbert, a szervezet operatív igazgatója tartott.

A CÖF-CÖKA 2016-ban kistermelői közösségek megalakulását szorgalmazta azzal a céllal, hogy szerte az országban kiépülhessenek a rövid ellátási láncok. Ezzel a helyi gazdálkodókat, termelőket és feldolgozókat sikerült összekötni a helyi kiskereskedelmi üzletekkel. A gazdálkodóknak befőző automata adományt is nyújtottunk szerte az országban a termelési kapacitásaik növelése, illetve diverzifikálása érdekében, hangzott el a tájékoztatón, ahol arról is szó esett, hogy a CÖF-CÖKA rendszeresen konzultált a hazai kiskereskedelmi üzletláncokkal és külföldi tulajdonú kiskereskedelmi áruházláncok hazai vezetőivel a magyar lakosság érdekében, illetve szorgalmazta a magyar termékek minél nagyobb arányú külföldre exportálását is.

A CÖF-CÖKA tisztségviselői emlékeztettek: a kormány által kivezetésre kerülő multi-különadóval kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy nem szabadna egy tollvonással eltörölni ezt az adónemet, hanem meghallgatva a civilek hangját, például egy olyan megoldással kellene évről évre csökkenteni, hogy az így a multik számára megspórolt összeg egy részét bérfejlesztésre fordítsák, illetve biztosítsanak lehetőséget a magyar termékek exportálásának.

„Ezen javaslatainkat több szakszervezettel egyeztettük és meglátásaink szerint óriási igény lenne rá mind munkavállalói mind beszállító, illetve vásárlói oldalról is” – hangzott el.

2026-ban új fejezet nyílt Magyarország történetében. 2002 és 2010 között egyes számítások szerint közel 190 vállalat állami tulajdonrészét értékesítették. Az elmúlt időszakban rengeteg, a 2010 előtti időkben privatizált állami vállalatot, illetve vállalatrészt vásárolt vissza a magyar állam. Ezek közé tartozik többek között a Mol, a Budapesti Nemzetközi Repülőtér, közművállalatok, azaz víz, áram- és gázszolgáltatók, így például a Főgáz, Démász. Miért fontos, hogy ezek a cégek magyar kézben legyenek?

Az önállóság növelése, a kiszolgáltatottság csökkentése a cél az állami vagyongyarapításnak ezen cégek esetében. Így tudta a kormányzat elindítani és fenntartani a lakossági rezsicsökkentést is, emelte ki Heizler.

Az állami támogatással megvalósult beruházásaik a magyar nemzeti vagyont növelték, nem egy külföldi tulajdonú társaság külföldi érdekkörét gazdagították de mondhatnánk azt is, hogy itthon hasznosultak a beruházástámogatások. 2010 és 2024 között mintegy 10 000 milliárd forinttal nőtt a nemzeti vagyon.

• Az időszak első nagy tranzakciója a MOL 21,2 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása az orosz Szurgutnyeftegaztól 2011-ben.
• Az állami tulajdonú MVM 2013-ban vásárolta meg a német E.ON-tól a magyarországi földgáztárolókat és a földgáz-nagykereskedelmi üzletágat.
• Nagy telekommunikációs céggel 2023-ban bővülhetett az állami vagyonportfólió. A Vodafone hazai leányvállalata került eladósorba, a részvények 49 százaléka került állami tulajdonba. A többségi tulajdonrészt a 4iG szerezte meg. Ez az üzlet volt a rendszerváltoztatás utáni időszak addigi legnagyobb vállalati felvásárlása Magyarországon. Még ugyanebben az évben egy eszközcsere révén az állam részesedése a Vodafone-ban 24,5 százalékra csökkent, miközben a szektor stratégiai infrastruktúrakezelését végző vállalatában, az Antenna Hungáriában 19,5 százalékos tulajdonrészt szerzett.
• A közlekedési szektorban a legjelentősebb állami vagyongyarapodást a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása jelentette. 2024 nyarán a Budapest Airport Zrt. 80 százaléka került ismét magyar állami tulajdonba. A budapesti repteret működtető cég többségi tulajdonrészét 2005-ben privatizálta a Gyurcsány-kormány külföldi érdekeltségű befektetőknek.

Sokszor volt már arról szó, hogy egy külföldi vállalat addig van az országban, míg innen profitja származik. Amint csökken a profitja, szedi a sátorfáját és odébbáll. Egy magyar vállalat esetében ez egészen másképp van. Ő itthon van, rossz körülmények közt is próbál túlélni, optimalizálni és az első adandó alkalommal ismét sikeressé válni. Munkavállalói iránt is nagyobb felelősséget vállal, hiszen köztük él, mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke napjaink tendenciáiról szólva.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke (b) és Heizler Norbert, a CÖF-CÖKA főigazgatója sajtótájékoztatót tart 2026. augusztus 13-án – Fotó: Civilek.info