Influenszerek, alkotók és zenekarok által terjesztett politikai üzenet egyrészt. Mesterséges intelligenciával készített kommentelemzések és folyamatosan mért választói visszajelzések másrészt. A szavazók profilozása, célzott üzenetek terítése egyidőben többféle formában és műfajban harmadrészt. És csúcsra pörgetett algoritmus, amely csak önti magából a shortokat, a mémeket, a reakcióvideókat. Ezek egy modern digitális kampány főbb elemei és az áprilisi választás eredménye alapján úgy fest, ezekben került döntő fölénybe a Tisza a Fidesszel szemben. A Magyar Nemzet cikksorozatot indít, melynek első részében bemutatják, hogyan simulnak egymásra a politikai agitáció különféle rétegei napjaink online térben folytatott kampányaiban.
Mára senkiben sem lehet kétség afelől, hogy a Tisza Párt választási győzelmének egyik kulcsa a digitális térben szerzett behozhatatlan előny volt. Az online kampánnyal a korábbi megoldásokhoz képest hatalmas tömeget tudtak mozgósítani, és döbbenetes hatékonysággal jutottak el a fiatalabb korosztályokhoz és befolyásolták őket. Orbán Viktor a Dopemannek adott interjúban nemrégiben számszerűsítette is a különbséget: míg a 40 évnél idősebbeknél kisebb különbséggel a Fidesz nyert, addig a 40 alattiak 75 százaléka a Tiszát támogatta. Az okok nyilván sokrétűek, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a fiatalokat az online világban lehet hatásosan megszólaltatni, ami a jelek szerint a Tiszának jól sikerült.
Miként működik és milyen elemei vannak napjaink modern kampányának?
A nagy négyes
Az elmúlt napokban szinte országos konszenzus alakult ki arról, hogy a 2026-os magyarországi választás a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon dőlt el. Ez csak részben igaz, a legfejlettebb digitális politikai kampány ugyanis ma már nem egyszerűen Facebook-posztokból és -hirdetésekből áll. Sokkal inkább egy adatvezérelt rendszerről van szó, amely egyszerre négy feladatot is elvégez.
- Szegmentálja a választókat,
- személyre szabott üzeneteket készít,
- több platformon ugyanazt a narratívát ismétli,
- és csúcsra járatja a hatást.
A modern kampány leginkább egy olyan céges reklámhadjáratra hasonlít, amelynek az a célja, hogy a vállalkozás gyorsan növekedjen, a cél eléréséhez pedig digitális eszközöket vetnek be adatelemzéssel és automatizmusokkal.
A profilozás
A modern politikai kampány levezénylői ugyanis először adatot gyűjtenek a választókról. Ennek megannyi módja lehet az utcai standnál kitölthető kérdőívektől a Facebookon elhelyezett – és rejtett módon működő – kvízekig, játékokig.
De mire kell az a sok adat? Elsősorban arra, hogy feltérképezzék az érintett szavazót. Fontos, hogy a kampányok általában nem egyéni pszichológiai profilokat rajzolnak meg választók millióiról, ehelyett összegyűjtik a legfontosabb jellemzőket. Például az életkort, a lakóhelyet, a végzettséget, a fogyasztási szokásokat, de azt is, hogy az illető politikailag aktív-e, tudatosan választ-e médiatartalmakat. Ugyanilyen fontos a kampány szempontjából, hogy az adott személy a korábbi szavazásokon részt vett-e, használ-e különféle közösségi vagy más platformokat, egészen odáig, hogy érdeklik-e a helyi ügyek.
Ezekből az adatokból aztán különféle szempontok szerint kategóriák állíthatók össze. Például meg lehet határozni a bizonytalan fiatal városi szavazók csoportját, vagy azokét a nyugdíjasokét, akiknek számít az infláció nagysága. Identitás alapján is kategorizálni lehet a szavazókat, de szempont lehet a mozgósíthatóság is. Például csoportba rendezhetők, akik nem fanatikusai egy politikai erőnek vagy nézetnek, de hajlandóak szavazni, vagy azok, akik nemigen szoktak voksolni, de valamilyen szempont mentén mégis aktivizálhatók.
A profil elkészülte után határozható meg, hogy az adott kampánygépezet miként is viszonyuljon az immár valamilyen csoportba besorolható érintetthez. A cél ugyanis többféle lehet. Van, akit arra kell rávenni, hogy szavazzon, a politikai ellenfél elkötelezett támogatóját viszont éppen, hogy le kell beszélni a voksolásról: őket annyira el kell bizonytalanítani, hogy otthon maradjanak. Máskor lehet az a cél, hogy az adott párt határozza meg, miről szóljanak a közéleti viták, vagy éppen az, hogy a diskurzus milyen mederben, milyen főbb csomópontok körül folyjon.
Beindul tehát a targetálás: mást és másképp üzen a modern kampány a nyugdíj előtt álló vidéki szavazónak, vagy a fővárosi huszonévesnek. Másként szól az elkötelezett szavazókhoz és másként a bizonytalanokhoz. Más hangnemet kell megütni, más problémát kell felvetni, más ellenségképet kell felrajzolni, ugyanis eltérőek azok az okok, mozzanatok, amelyek mentén a társadalom különböző csoportjai bevonhatók a politikába.
Minden hullámhosszon
Ha elkészült a profil és az, hogy milyen üzenetet szeretnének eljuttatni az illetőkhöz, indulhat a kampány. Mégpedig minden hullámhosszon. Ebben lehet tapasztaltunk. A közösségi médiában videók sokasága jelent meg a 2026-os magyar választás idején is: a TikTokot, a YouTube-ot, az Instagramot és a Facebookot rövid videók és bejegyzések sokasága árasztotta el, amelyeket nem egyszer a mesterséges intelligenciával hoztak létre.
A lehetőségek tárháza itt végtelen. Hatékony műfaja a politikai kampánynak a rövid videók mellett a mém, vagyis a humoros kép és bejegyzés is. Lehetőség van az online térben az azonnali reakcióra, amivel akár csírájában lehet elfojtani az ellenoldal kommunikációs kezdeményezését, ki lehet húzni bármilyen érv, leleplezés méregfogát. Szintén súlya lehet a podcasteknek: befolyásolhatja a választókat, ha hitelesnek tartott közéleti figurák beszélgetnek, értelmezik a helyzetet.
Az egyik legnagyobb hatást azonban az influenszerek közreműködése válthatja ki. Ráadásul nem is kellenek feltétlenül a legnagyobbak, a legismertebbek. Az is kifizetődő, ha olyan influenszereket vonnak be a politikai tartalmak terítésébe, akiknek nincs nagyon sok követőjük: elég lehet akár már pár ezer feliratozó is.
Az ilyen influenszerek tábora ugyanis elkötelezett, hitelesnek tartja az illetőt. Ebből következően minél több influenszer népszerűsít egy politikai erőt, annak az üzenete a társadalom annál nagyobb részéhez jut el, ráadásul olyan közvetítők segítségével, akiket a nézők, a hallgatók, vagyis a potenciális szavazók, megbízhatónak ítélnek. Az influenszert ugyanis nem tartják politikusnak, szövege így nem politikai reklámként, hanem egy hiteles ember hiteles véleményeként jelenik meg.
Itt az A/B teszt kifejezéssel is érdemes megismerkedni. Ez azt jelenti, hogy az üzenetet több változatban egyszerre küldik szét. Ez a hagyományos médiában szinte lehetetlen, a közösségiben viszont nagyon is lehetséges. Többféle szlogen, többféle videó, eltérő címek, más-más képek egyszerre közölhetők ugyanabban a témában, és azonnal lemérhető, hogy a változatok közül melyik működik, vagy melyik a hatékonyabb.
Persze az sem árt, ha az adott pártnak megvan a maga médiaháttere, ennek előnyeit nem kell különösebben ecsetelni.
Kell a mesterséges intelligencia?
Érdemes az MI szerepét jobban is kibontani. A mesterséges intelligencia ugyanis alkalmas címek átírására és arra, hogy videókból újabb és újabb verziókat készítsen. Ezeknél azonban sokkal fontosabb a kommentelemzés. És hogy a komment mennyire fontos, éppen a napokban derült ki Rubovszky Rita ügyében. Sajtóhírek szerint eredetileg a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója lehetett volna az oktatási miniszter, a kommentszekcióban azonban hatalmas felháborodás bontakozott ki, s végül Lannert Judit liberális oktatáspolitikus kapta a bársonyszéket.
A mesterséges intelligencia azonban sok másra is alkalmas. Így a közvélemény és az emberek hangulatának folyamatos mérésére, elemzésére. Például arra, hogy a választók pozitívan vagy negatívan reagálnak-e egy politikusra a közösségi médiában, a kommentekben.
A mesterséges intelligenciával a szavazási hajlandóság is megbecsülhető: előre jelezhető, hogy kik mennek el szavazni. Ehhez ismerni kell a korábbi választási adatokat, az életkort, a lakóhelyet, az online aktivitást, ezek alapján pedig becslés készíthető arról, mely választói csoportok mozgósíthatók a leginkább.
Összefoglalva tehát a legeredményesebb kampányok nem kampányidőszakban indulnak, hanem éveken át építik az egyes elemeit. Szükség van influenszerekre, akiknek eleve hosszabb idő kell, hogy követőtábort alakítsanak ki. Tehát, ha csak a kampány közben derül ki, hogy hiány van belőlük, akkor az már behozhatatlan hátrányt jelent. A közösségi oldalak és YouTube-csatornák kialakítása már gyorsabb, de követőket ezekhez is gyűjteni kell. A podcast-hálózatok szintén nem hanyagolhatók el, ahogy a mémgyártáshoz is szükség van hozzáértőkre. Az influenszerekre és a podcastek szereplőire azért van szükség, hogy a néző, a hallgató ne érzékelje egyértelműen, hogy valójában politikai reklámot lát és hall. Azt a benyomást kell kialakítani inkább, hogy egy régóta követett hiteles figurától, vagyis normális embertől érkezik a politikai téma, amely bár kampányszöveg, mégis hihet benne.
Ugyanezért érdemes a kampányba alkotókat, például zenészeket bevonni. És lehet, hogy nem is kell őket külön beszervezni, a legtöbben maguk állnak be és önként közvetítenek politikai üzeneteket.
Címlapkép: Molnár Áron és Puzsér Róbert. Két, a kampányban felettébb aktív influenszer. Forrás: ATV ! YouTube – Montázs: Magyar Nemzet