Az első világháború végén, az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlását követő zavaros hónapokban alakult meg a Székely Hadosztály. Az alakulat története hosszú időn át alig jelenhetett meg a nyilvánosságban, emlékezete azonban családi történetekben, személyes visszaemlékezésekben és helyi közösségekben tovább élt. Ezt az emlékezetet állítja középpontba A Székely Hadosztály történetei című dokumentumfilm.

Az alkotók nem pusztán hadtörténeti eseményeket kívánnak rekonstruálni, hanem annak kornak és a világnak szellemét, amely új irányt szabott a 20. századnak és Erdély történetének.

A film egyik fontos kiindulópontját Gazda József író Erdélyben gyűjtött történetei és visszaemlékezései jelentik. A személyes sorsokon keresztül a történelem olyan arca rajzolódik ki, amely a tankönyvek évszámai és hadmozdulatai mögött gyakran láthatatlan marad, az egyes emberek döntései, veszteségei, félelmei és reményei – idézte az alkotók közleményét a Filmtett.ro.

A dokumentumfilmes elbeszélést found footage animáció egészíti ki. Az archív anyagok és a történelmi források mellett

egyedi animáció segít megeleveníteni azokat az eseményeket és emlékeket, amelyekről nem maradt fenn mozgóképes felvétel, így a múlt nem egyszerűen elbeszélt történetként, hanem vizuális élményként is közelebb kerül a nézőhöz.

A Székely Hadosztály történetei így egyszerre történelmi dokumentumfilm és az emlékezetről szóló alkotás. A film arra tesz kísérletet, hogy egy sokáig háttérbe szorult történetet a még hozzáférhető személyes emlékeken, dokumentumokon és a film eszközein keresztül újra átélhetővé tegye.

A dokumentumfilm díszbemutatójára november 5-én 19 órakor kerül sor Kovásznán. Az eseményen jelen lesz Kövér László, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, Gazda József író és a film alkotói. Az esemény szervezője a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület és Népfőiskola.

„A bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe”

1918. december 1. gyásznap a magyar nemzet történetében, ezen a napon csatolták el ugyanis Erdélyt Magyarországtól. A Székely Hadosztálynak köszönhetően Erdély nem ellenállás nélkül került román kézre: amikor frontok omlottak össze, nem volt egy központi, erős államhatalom, a székelyek akkor is képesek voltak önmagukat megszervezni, és késleltetni a román előrenyomulást. A forradalmiság, a bolsevik eszmék nem tudták a székelyeket megfertőzni: „Székelyföldön nem voltak olyan metropoliszok, mint amilyen például 1918-ban Budapest, így nem sok esélye volt a bolsevik hittérítőknek” – nyilatkozta korábban Babucs Zoltán hadtörténész.

Krónikaonline.ro, Civilek.info

Címlapkép: filmtett.ro