A Nemzetközi Valutaalap szívesen adna hitelt Magyarországnak. Mindezért cserébe olyan elvárásokat kellene tejesíteni, amelyek hatalmas terhet jelentetének az embereknek. Olyan megszorítások merültek fel, melyek egyeznek a kampányban kiszivárgott dokumentummal. Azzal, melynek valóságát a Tisza Párt nem győzött cáfolni.
Nemrégiben itt járt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja. Ha már itt jártak, be is mutatták a javaslataikat a Tisza-kormánynak. A Magyar Nemzet megkérdezte Szalai Piroskát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, hogy milyen következményei lennének annak, ha ezek valóra is válnának.
Az IMF már a spájzban van? – Kiderült, miről tárgyalt Erdőbényén a kormány, ez mindenkinek fájni fog
Valutaalap és a megszorítások özöne jönne
– Amiket most megismerhettünk az IMF tollából, nagy újdonságértéke nincsen. Méghozzá azért nincs, mert hasonlókról hallottunk már az Európai Unió országajánlásában és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) javaslataiban – kezdte a képviselő. Emlékeztetett arra, hogy a valutaalap korábban is hasonlókat fogalmazott meg, most viszont egészen konkrétan, szinte diktátumként tárta fel az elképzeléseket. Szalai Piroska szerint az IMF mindent megtenne azért, hogy Magyarországnak újra hitelt nyújtson. Olyat, ami olcsóbb, mint amennyibe a lakossági állampapírok kerülnek az országnak. Ezzel együtt azonban nem szabad elfelejteni, hogy
- így nem forintban nőne az adósságunk,
- másrészt kőkemény követelményeket kellene teljesíteni.
Erre láttunk példát 2009-ben, amikor hatalmas megszorítás zúdult a lakosság, valamint a kis- és közepes vállalkozások nyakába. Ez most sem lenne másként.
– Mindaz, ami most kiderült, nagyon hasonló ahhoz a dokumentumhoz, amely a választások idején szivárgott ki. Azt a tervezetet a Tisza Párt nem ismerte el magáénak, de nem tudható, hogy a cáfolat valóban az igazságot takarta-e – mondta a politikus. Szalai Piroska ezt követően minden egyes pontról elmondta a véleményét.
Adóemelés, növekvő munkanélküliség
Az IMF azt javasolja, hogy legyen többkulcsos az szja, emelje meg a kormány a társasági adót és kevesebb áfa- és adókedvezményt tegyen elérhetővé.
– A többkulcsos adó bevezetése – bárhol is határozzák meg az egyes kulcsok átlépésének lépcsőit – mindenféleképpen nagyon sok mindenkinek adóemelést jelentene. A családi kedvezmények megvonása, így például az anyák és a fiatalok adómentességének teljes megszüntetése vagy jelentős szűkítése szintén hatalmas plusz terheket jelentene az érintetteknek. Ennek következményeként nem csak a reálkereset csökkenhet, hanem munkahelyek szűnhetnek meg – magyarázta az országgyűlési képviselő.
A Nemzetközi Valutaalap a rezsicsökkentést is eltörölné. Szalai Piroska szerint ez az azzal járna, hogy minimum háromszorozódna a mostani rezsi.
– A csehekéhez és a lengyelekéhez hasonló volt 2010-ben a rezsiköltségünk. Emlékezzünk, 2013-tól, amikor kivonult Magyarországról az IMF, vissza tudtuk fizetni az akkori kölcsöneinket, onnantól el tudtuk indítani a valódi rezsicsökkentést. Azóta mi az európai uniós rezsi átlagának kevesebb, mint negyven százalékát fizetjük (a legolcsóbb lakossági gázzal és árammal), a csehek meg már a 105 százaléknál tartanak. Ha a rezsicsökkentés megszűnne, akkor pillanatok alatt a cseh szintre felszaladna a magyar ár is. Ez nem riogatás, hanem valódi opció, kockázat, ami fenyeget bennünket – ismertette.
Élhető ország lenne a cél
A következő elképzelés is az asztalra került: a megmaradt hiteltámogatási programokat – köztük például az Otthon start programot – fel kell számolni az IMF szerint, mivel ezek torzítják a hitelkiosztást és rontják a monetáris politika hatékonyságát.
Szalai Piroska szerint egyáltalán nem torzítja a hitelpiacot, ha valamilyen körnek támogatásokat biztosít az állam. Az államnak nem az a feladata, hogy profitot termeljen, hanem az, hogy élhető országot, a társadalomnak élhető körülményeket teremtsen, és védje a gazdaságot is.
Az IMF szerint meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt is
A Fidesz képviselője elmondta, hogy amikor átvette a nyugdíjkasszát a Tisza-kormány, akkor a nyugdíjkassza – alapvetően az egészségkassza is – fenntartható volt. Azért, mert magas volt a foglalkoztatás, és folyamatosan növekedtek a reálkeresetek. Tehát sokan dolgoztak, sokan fizettek be a tb-kasszába. Most már látható, hogy a foglalkoztatás létszáma csökken, a munkanélküliség emelkedik. Jelen pillanatban még a keresetek növekednek, de ennek dinamikája közel sem akkora, mint az első félévben. Akkor a nettó átlagkereset inflációval korrigált növekedése is tíz százalék fölött volt. A mostani növekedés is még öt százalék fölötti reálérték-növekedés, ami az unióban magas érték. Ez még azért van így, mert az év elején jelentős keresetnövekedéseket sikerült produkálni szinte minden ágazatban. És nem biztos, hogy jövőre jelentős gazdasági növekedés várható. Ha kevesebben dolgozunk, és nem olyan dinamikusan nőnek a keresetek, akkor tényleg okozhat gondot a nyugdíj- és a tb-kassza fenntarthatósága.
– Szomorú, de a mostani kormány nem gazdasági feladatként tekint a munkaerőpiacra, hanem ilyen szociális területként. Öt hónapon keresztül nem volt foglalkoztatási államtitkára a területnek. Az pedig egészen riasztó mondat, hogy a terület gazdájának nincs olyan feladata, ami érintené a versenyszférát – emelte ki.
Ez már bicskanyitogató
Az IMF utalást tett arra is, hogy el kell adni az Orbán-kormányok által a külföldiektől visszavásárolt állami vállalatokat is. Szalai Piroska szerint ez nagyon durva javaslat, már már bicskanyitogató. A Tisza-kormány most alakította meg a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, ami a szabályozásában egyébként valóban a ’40-es évek végi ÁVH-hoz hasonló.
– Az Orbán-kormányok nem hivatalt hoztak létre a vagyonvisszaszerzésre. Az volt a cél, hogy a korábban – a ’90-es években, a Horn-kormány, a Bokros-éra idején, aztán a Gyurcsány–Bajnai-időszakban – elherdált, nagyon kétes szerződésekkel külföldieknek átadott állami vagyonelemek visszakerüljenek. Mind a három nagy vagyonkategóriában: abban is, amelyik termelővagyon , gondoljunk itt például a reptérre és a közszolgáltató cégeinkre. Ezek a magyar költségvetésnek jelenleg is hatalmas bevételt hoznak – magyarázta.
Az állami vagyon nem csak a termelővagyonból származik, hanem például a kulturális kincseink is olyan mértékben növekedtek – ide sorolható a Seuso-kincs és a Munkácsy-trilógia –, ami ugyan nem fog a költségvetésnek éves szinten úgy bevételt termelni, de mindenféleképpen a magyar állami vagyon növekedését jelenti.
– Az sem igaz, hogy az Orbán-kormány kongó kasszát adott volna át, valójában tele a kincstár. Ekkora devizatartalékunk soha nem volt. Ennek része az aranytartalék, amely tonnában 37-szerese a 2010-esnek – tette hozzá.
Címlapkép: Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF ügyvezetõ igazgatója az IMF és a Világbank együttes ülésszakán tartott sajtótájékoztatón a valutaalap washingtoni székházában 2025. október 16-án. Az évente kétszer tanácskozó pénzügyi formáció ezúttal október 13. és 18. között ülésezik – Fotó: MTI/EPA/Will Oliver