Ursula von der Leyennek hirtelen már nem olyan fontos a jogállamiság az Európai Unióban, ha egy olyan kormányról van szó, amelyik készséggel bólogat?
Vannak pillanatok, amikor a brüsszeli bürokrácia fogaskerekei elképesztő sebességgel kezdenek forogni, és azonnali dörgedelmes közlemények formájában fejezik ki aggodalmukat a jogállamiságért. És vannak pillanatok, amikor Brüsszelben hirtelen olyan mély, feszült csend honol, mintha a teljes Európai Bizottság kollektív némasági fogadalmat tett volna.
Pontosan ez a süketítő csend fogadta a Magyar Nemzetet is, amikor hivatalos megkereséssel fordult az Európai Bizottsághoz. A lap arra volt kíváncsi, mit gondolnak az Európai Unió központjában a Tisza-kormány legújabb, finoman szólva is formabontó közjogi manővereiről. Magyar Péterék intézkedéssorozatáról van szó, amelyet a kormányzat stílszerűen Tisztítótűz műveletnek nevez és amivel lábbal tiporna mindent, amit a jogállamiságról gondolt eddig a szakma.
Brüsszeli csend a Tisztítótűz műveletről
A kérdések rettentő egyszerűek voltak:
- Mi az Európai Bizottság álláspontja a magyar kormány azon jogalkotási lépéseivel kapcsolatban, amelyek hivatalban lévő, magas rangú közjogi tisztségviselők – például alkotmánybírák – önkényes eltávolítására irányulnak a törvényes mandátumuk lejárta előtt?
- Osztozik-e az Európai Bizottság azokban a hazai és nemzetközi aggodalmakban, melyek szerint a jelenlegi kormány azon kísérletei, amelyek eseti jellegű alkotmánymódosításokkal kényszerítenék ki Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátumának megszüntetését, sértik a jogállamisági kritériumokat?
- Befolyásolhatják-e negatívan ezek a vitatott jogi gyakorlatok, valamint az ebből fakadó belföldi alkotmányos feszültségek a folyamatban lévő tárgyalásokat, illetve a jelenleg zárolt uniós források Magyarország számára történő felszabadítására vonatkozó jövőbeli értékeléseket?
A levél elküldése óta napok teltek el, de Brüsszelből csak a süket csend érkezett. A brüsszeli diplomácia folyosóit ismerve a háttérben több prózai és politikai ok is meghúzódhat, amelyek magyarázatot adhatnak erre a feszült csendre.
A legvalószínűbb az, hogy Ursula von der Leyenék nem akarnak csapdába esni. Ha ugyanis az Európai Bizottság megszólalna és kritizálná a Tisztítótűz műveletet, azzal nyíltan védené a korábbi politikai éra tisztségviselőit. Ha viszont áldását adná a mandátumok idő előtti megszüntetésére, akkor saját korábbi, a jogállamiság egyetemességéről szóló elveit köpné szembe. A legkényelmesebb és legelegánsabb megoldás tehát a hallgatás.
Súlyos problémák Magyar Péter és a Tisza-kormány jogalkotásával
A jogi és politikai elemzők jelentős része szerint a Tisza-kormány módszere kimeríti a személyre szabott jogalkotás fogalmát. Ez az az eljárás, amelyet az Európai Unió intézményei – köztük maga az Európai Bizottság is – az elmúlt évtizedben számtalanszor, a leghangosabban ítéltek el, ha a kontinens bármely országában felütötte a fejét.
A mandátumok lejárta előtti, törvényi úton történő sorcsere ugyanis alapjaiban rengetheti meg a jogbiztonságot és az intézményrendszer függetlenségét. Ehhez képest az uniós döntéshozók most behúzták a kéziféket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys