Több mint száz újabb projekt megvalósulása került veszélybe, és a már nyertes pályázóknak járó támogatások folyósítását is felfüggesztették. Az új kormány megszünteti jelenlegi formájában a Hungarikum programot – hívta fel a figyelmet Nagy István korábbi agrárminiszter.
Megszünteti a Hungarikum programot a jelenlegi formájában az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, a tárcánál működő hungarikum főosztály vezetőjétől, Antal Andreától pedig megváltak – mondta az Origónak Nagy István. A korábbi agrárminiszter értetlenségének adott hangot a döntés miatt, és arra vár választ, hogy milyen szakmai vagy politikai megfontolás áll a program átalakításának hátterében.
Határozatlan időre leállították a támogatások kifizetését
Nagy István közlése szerint a felülvizsgálat nemcsak a program szervezeti működését, hanem a pályázati forrásokat is közvetlenül érinti.
A Herman Ottó Intézet által korábban nyertesnek nyilvánított pályázókat az új minisztérium arról értesítette, hogy a költségvetés átvilágítása miatt a támogatások folyósítása határozatlan ideig szünetel.
Sőt, arra is felhívták a pályázók figyelmét, hogy a vállalt feladataikat kizárólag saját felelősségükre kezdhetik meg. Ez azt jelenti, hogy azok a szervezetek, amelyek a korábbi döntés alapján támogatásra számítottak, egyelőre nem tudhatják, mikor és milyen feltételekkel jutnak hozzá a megítélt forrásokhoz.
Az egykori tárcavezető emlékeztetett:
az idei pályázati felhívásra 573 jelentkezés érkezett, összesen csaknem 1,9 milliárd forintos támogatási igénnyel.
A nagy érdeklődés miatt az Orbán-kormány még a választás előtt 500 millió forintról 1 milliárd 150 millió forintra emelte a HUNG–2026 pályázat keretét, aminek köszönhetően több mint száz további projekt juthatott volna pénzhez.
Mit tettek az Orbán-kormányok a hungarikumokért?
A polgári kormány idején, 2012-ben született meg a hungarikumokról szóló törvény, amely megteremtette a nemzeti értékek összegyűjtésének és hivatalos elismerésének rendszerét. A kezdeményezések helyi szintről indulhatnak, majd a települési, tájegységi, vármegyei vagy ágazati értéktárakon keresztül juthatnak el a Magyar Értéktárba, végül pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe.
A korábbi agrárminiszter a program eddigi eredményei közül kiemelte
- a hungarikumokról szóló törvény 2012-es elfogadását,
- több mint 13 ezer nemzeti érték nyilvántartásba vételét,
- 164 kiemelkedő nemzeti érték elismerését,
- a hungarikumok számának százra emelkedését,
- több mint 3600 hungarikumprojekt támogatását,
- csaknem 9,2 milliárd forint biztosítását a programokra 2013 és 2025 között,
- a HUNG–2026 pályázati keretének 1 milliárd 150 millió forintra emelését.
Nagy István hangsúlyozta, hogy a hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, több szakaszból álló folyamat, amelyet bárki kezdeményezhet. A döntésben az Országgyűlés, a Magyar Állandó Értekezlet, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által delegált szakemberek is részt vesznek.
Nem világos, mit kifogásol az új tárca
Az új minisztérium azzal indokolta a felülvizsgálatot, hogy a jövőben politikai szempontoktól mentes, szakmailag megalapozott döntéseket akar.
Nagy István szerint azonban ebből nem derül ki, hogy a tárca pontosan mit kifogásol: azt, hogy politikusok is részt vesznek a döntéshozatalban, vagy azt feltételezi, hogy egyes értékeket politikai megfontolásból nyilvánítottak hungarikummá.
„A működés abszolút transzparens, a szakmaisága pedig megkérdőjelezhetetlen”
– hangsúlyozta a volt miniszter. Véleménye szerint ezért nem egyszerű szervezeti vagy szakmai vitáról, hanem eltérő értékrendről van szó.
Nagy István úgy látja, a hungarikumok a magyar kultúra, hagyomány és közösségi teljesítmény legkiemelkedőbb értékeit fogják össze, ezért a program támogatása nem pusztán kulturális, hanem nemzetpolitikai ügy is. Felszólította az új kormányt, hogy folytassa a nemzeti értékek feltárását és megőrzését szolgáló munkát, valamint rendezze a nyertes pályázók támogatásának helyzetét.
Címlapkép: hermanottointezet.hu