A Tisza képviselője szerint a frakción belül jelentős érdekérvényesítés és komoly viták zajlanak, miközben a párt politikusai a sajtó előtt is nehezen szólalnak meg. Czakó Czirbus Pál egy interjúban arról beszélt, hogy képviselőtársai tartanak a hibázástól, ezért inkább elkerülik az újságírókat. A sajtó korábban már beszámolt a frakción belül kialakult törésvonalakról és a Ruff Bálint körül kirajzolódó érdekellentétekről.
A Tisza Párt parlamenti frakcióján belül korántsem olyan egységes a helyzet, mint amilyennek kívülről látszik. Erre utalt Czakó Czirbus Pál, a párt országgyűlési képviselője a Kontrollnak adott interjújában, amikor a „kólásdoboz-frakció” elnevezésről kérdezték. A politikus szerint a kívülről egységesnek tűnő kép mögött komoly belső viták és érdekérvényesítési küzdelmek húzódnak meg.
„Lehet, hogy ez kívülről úgy látszik, hogy ez egy kólásdoboz társaság, de bent a frakcióban, amiről mi tudunk, ott nagyon komoly érdekérvényesítés és viták zajlanak bizonyos témákkal kapcsolatban” – fogalmazott Czakó Czirbus Pál.
A képviselő nem részletezte, hogy pontosan milyen ügyekben ütköznek az álláspontok, kik között zajlanak a viták, illetve ezeknek milyen következményei lehetnek a frakció működésére. Kijelentése ugyanakkor azért figyelemre méltó, mert a sajtó már korábban is írt a Tisza politikai közösségén belül kialakuló érdekcsoportokról és a frakciót feszítő ellentétekről.
Ruff Bálint köre is szerepet játszhat a frakción belüli konfliktusokban
A Magyar Nemzet szeptember 21-én megjelent cikkében arról számolt be, hogy a Tisza-kormányon belül három meghatározó erőközpont körvonalazódhatott. Az egyik Magyar Péter és Radnai Márk köre, a másik Ruff Bálint és a hozzá közel álló politikusok csoportja, míg a harmadikhoz a multinacionális vállalatoktól érkezett vezetők tartozhatnak. Az eltérő érdekek és politikai elképzelések között egyre élesebb ellentétek alakultak ki.
A belső konfliktusok néhány nappal később a parlamenti frakció működésével összefüggésben is előkerültek Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölése körüli vita kapcsán, ugyanis a Magyar Nemzet Tisza-képviselőkkel folytatott beszélgetések alapján arról írt, hogy a Ruff Bálinthoz köthető politikai kör is aktív szerepet játszhatott a jelölés elutasításában.
A cikk szerint a frakción belül a jelölt személye kapcsán kialakult nézetkülönbségek túlmutathattak az adott személyi döntésen, és a Tisza politikai közösségén belül megjelenő törésvonalakra is rávilágíthattak. Az írás azt is felvetette, hogy
a Magyar Péterhez, illetve a Ruff Bálint köréhez köthető csoportok mellett Bujdosó Andrea frakcióvezető is saját politikai mozgásteret alakíthatott ki.
Czakó Czirbus mostani kijelentése pedig most ismét megerősítette a korábbi cikkekben leírt konkrét értesüléseket.
A képviselők félnek megszólalni a sajtó előtt
Az interjú másik fontos témája az volt, hogy miért olyan nehéz megszólaltatni a Tisza képviselőit a parlamentben. A műsorvezető felidézte: a párt kormányra kerülése óta több alkalommal is előfordult, hogy az újságírók hiába próbáltak kérdéseket feltenni a tiszás politikusoknak.
Czakó Czirbus Pál szerint ennek egyik oka, hogy a képviselőkben még mindig megmaradt a kampányidőszakban kialakult reflex. Úgy fogalmazott, az elmúlt két-két és fél évben minden mozdulatukat nagyítóval figyelték, és folyamatosan attól tartottak, hogy egy rosszul megfogalmazott mondatot később ellenük fordítanak.
„Szerintem van ettől egy egészséges félelem, egy egészséges izgulás, hogy nehogy az legyen, hogy valami rosszat mondok, jaj, mi lesz. És akkor inkább meg sem állok, inkább sietek tovább” – magyarázta a képviselő. A politikus elismerte, hogy a sajtó előli elzárkózás a Tisza számára kommunikációs hátrányt jelenthet. Egyetértett a műsorvezetővel abban, hogy ha a kormánypárti képviselők nem állnak meg válaszolni, akkor a nyilvánosságban elsősorban az ellenzéki politikusok álláspontja jelenik meg.
Czakó szerint a képviselőknek akkor is vállalniuk kellene a nyilatkozatokat, ha nem minden esetben tudnak tökéletes választ adni. Illetve azt sem tartotta kizártnak, hogy a párt a jövőben kijelölt képviselőket küldjön a parlamenti sajtóterembe, akik rendszeresen válaszolnának az újságírók kérdéseire.
Mint ismert, a Tisza-kormány elzárkózása a sajtótól már olyan méreteket öltött az elmúlt időszakban, hogy a kormányzati kommunikáció működését a is kritizálni kezdte a jobboldalisággal korántsem vádolható Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). A szervezet november 9-én közzétett állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kormány megalakulása után fél évvel sem sikerült valamennyi minisztériumban megszervezni a sajtó gyors és hatékony információellátását. A MÚOSZ szerint az újságírók rendszeresen tapasztalják, hogy a tárcák részéről hárítás, elzárkózás és semmitmondó válaszok nehezítik a munkájukat.
A Tisza-frakció nem egységes – Fotó: Magyar Nemzet/ Ladóczki Balázs