Súlyos tanításbeli megosztottságra figyelmeztetnek evangélikus lelkészek és egyháztagok, akik nyílt levélben fordultak a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökeihez. Azt szeretnék tisztázni, hogy az egyház vezetése továbbra is a Szentírás hagyományos értelmezését tekinti-e kötelezőnek a házasság, a szexualitás és a lelkészi szolgálat kérdéseiben. A levél aláírói egy hónapon belül várnak egyértelmű választ, és azt sem zárják ki, hogy ennek elmaradása a közös egyházi szolgálat jövőjét is megkérdőjelezheti.
A „Ugyanabban az egyházban – de ugyanabban a hitben?” című nyílt levél szerzői szerint a Magyarországi Evangélikus Egyházban évek óta mélyül a szakadék a bibliai tanítás hagyományos értelmezéséhez ragaszkodók és az attól eltérő teológiai nézeteket képviselők között. Úgy látják, a püspökök mindeddig nem adtak megfelelő útmutatást az egyre élesebb viták rendezéséhez.
„Elérkeztünk arra a pontra, amikor már nem elegendő azt kérdeznünk, hogyan őrizhetjük meg egyházunk egységét. Előbb arra kell választ kapnunk, hogy egyáltalán ugyanazt a hitet valljuk-e”
– fogalmaznak.
Egy vitatott könyvbemutató jelentette a fordulópontot
A konfliktus közvetlen előzménye a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközségben 2026 októberében rendezett könyvbemutató volt, amelyen Johanna Wikberg Keresztény és meleg – Az meg hogy lehet? című kötetét ismertették.
Az aláírók szerint az eseményen evangélikus lelkészek és az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyik vezető oktatója közreműködésével olyan bibliaértelmezés jelent meg, amely megkérdőjelezi az egyház hagyományos tanítását az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokról.
Hangsúlyozzák, hogy nem egy könyv megjelenését vagy a különböző álláspontok megvitatását kifogásolják, hanem azt, hogy egymásnak ellentmondó tanítások jelenhetnek meg egyházi tekintéllyel, anélkül, hogy a vezetés tisztázná, melyik egyeztethető össze a Szentírással és az evangélikus hitvallásokkal.
A levél szerint a probléma korántsem új keletű. Már 2021-ben több kezdeményezés és állásfoglalás figyelmeztetett a bibliai szexuáletika körüli nézeteltérésekre. Az evangélikus egyház ugyanabban az évben csatlakozott ahhoz a tizennégy vallási közösség által kiadott nyilatkozathoz is, amely a házasságot egy férfi és egy nő szövetségeként határozta meg.
Az aláírók szerint azóta sem történt meg a tanításbeli ellentmondások megnyugtató rendezése.
Kilenc kérdés, amelyre egyértelmű választ várnak
A nyílt levél kilenc konkrét kérdést intéz a püspökökhöz. Ezek középpontjában a Szentírás tekintélye, a házasság és a szexualitás bibliai értelmezése, valamint a lelkészi szolgálat hitvallási követelményei állnak.
A kezdeményezők többek között arra várnak választ, hogy az egyház bűnnek tekinti-e az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokat, illetve összeegyeztethetőnek tartja-e a Bibliával az ilyen kapcsolatok egyházi megáldását.
Azt is megkérdezik, felszentelhetők-e azonos nemű párkapcsolatban élő személyek lelkésszé, és milyen következményei lehetnek annak, ha egy lelkész vagy teológiai oktató nyilvánosan eltér az egyház kötelező tanításától.
A levél külön kitér a lelkészi esküre, amelyben a szolgálatra avatottak vállalják, hogy Krisztus evangéliumát a teljes Szentírás és az evangélikus hitvallások szerint hirdetik.
Az aláírók szerint a vita valójában már nem pusztán a szexualitásról szól, hanem arról, hogy az egyház tanítását a Biblia vagy a változó társadalmi elvárások határozzák-e meg.
Az egyházszakadás lehetőségét sem hallgatják el
A levél egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy a szervezeti egység önmagában nem elegendő, ha mögötte már nincs közös hitvallás.
„Nem akarunk egyházszakadást előidézni. De nem tekinthetjük az egyházszakadás elkerülését fontosabbnak a Szentíráshoz és az evangéliumhoz való hűségnél”
– írják.
Az aláírók az Ágostai hitvallásra hivatkozva hangsúlyozzák, hogy az egyház egységének alapja az evangélium tanításában és a szentségek kiszolgáltatásában való egyetértés. Szerintük a püspökök felelőssége, hogy világossá tegyék a tanításbeli határokat, mert a hallgatás azt a látszatot keltheti, hogy az egymásnak ellentmondó álláspontok egyformán elfogadhatók.
A püspököktől a levél megjelenésétől számított egy hónapon belül nyilvános, bibliai érvekkel alátámasztott választ várnak. Amennyiben további egyházi döntések szükségesek, azok tervezett menetéről is tájékoztatást kérnek.
Ha a válaszokból az derül ki, hogy alapvető hitbeli kérdésekben nincs egyetértés, vagy az egyházvezetés nem kívánja meghúzni a tanításbeli határokat, az aláírók megvizsgálják, miként folytathatják lelkészi és gyülekezeti szolgálatukat esküjükhöz hűen.
A levél szerzői Luther Márton wormsi kiállására emlékeztetve zárják felhívásukat. Mint fogalmaznak: „Mert az egyház egysége drága kincs, de nem drágább annál az evangéliumnál, amelyre az egyház épült.”
A nyílt levélből egyelőre az aláírók álláspontja ismerhető meg; a püspökök válaszát a közölt dokumentum nem tartalmazza.
A teljes nyílt levél IDE kattintva olvasható el
Címlapkép: Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke ünnepi istentiszteletet tart pünkösdvasárnap a gyõri Nádorvárosi evangélikus templomban 2026. május 24-én – Fotó: MTI/Krizsán Csaba