A Die Zeit elemzése szerint az új magyar vezetés gyors ütemben látott hozzá az előző rendszer lebontásához és az intézmények átalakításához. Magyar Péter politikai módszereivel kapcsolatban ugyanakkor több bírálat is megfogalmazódott, elsősorban a hatalom központosítása és a kormányt ellenőrző intézmények működése miatt.
Magyar Péter gyors ütemben alakítja át a magyar politikai és intézményi rendszert, módszerei azonban kritikusai szerint több ponton Orbán Viktor korábbi hatalomgyakorlását idézik – írta elemzésében a Die Zeit.
Alexander Kauschanski, a német lap külpolitikai szerkesztője szerint a miniszterelnök megbékélést hirdet, ugyanakkor politikai fellépését a provokáció és a gyors döntéshozatal jellemzi. Bírálói azt vetik a szemére, hogy túlságosan gyorsan hajtja végre a reformokat, és a kétharmados parlamenti többség birtokában kevés teret hagy az intézményi korlátoknak. A Die Zeit szerint ezért az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az új vezetés képes-e úgy átalakítani a politikai rendszert, hogy közben megerősítse a demokratikus intézményeket és elkerülje a hatalom túlzott központosítását – szemlézte az Origo.
Magyar Péter előtt komoly gazdasági feladatok állnak
Az elemzés kitér a magyar gazdaság helyzetére is. A lap szerint a kormánynak sürgősen rendeznie kell a költségvetést ahhoz, hogy teljesíteni tudja választási ígéreteit, ösztönözze a gazdasági növekedést és javítsa az életszínvonalat.
Ebben meghatározó szerepe lehet az Európai Unió által befagyasztott, 16 milliárd euró értékű forrásnak. A Die Zeit szerint ezek felszabadításához a magyar kormánynak a nyár végéig konkrét változtatási javaslatokat kell előterjesztenie.
A lap úgy látja, Magyar Péter részben a lengyelországi tapasztalatokból kiindulva igyekszik gyorsan átalakítani azokat az intézményeket, amelyekben továbbra is jelentős befolyással rendelkezhet az előző kormányzati elit.
Hegedűs Dániel, a berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese a lapnak arról beszélt, hogy a Fidesz felbomlóban van, Orbán Viktor pedig egyelőre nem találta meg a helyét ellenzéki politikusként. Megítélése szerint jelenleg nem valószínű, hogy a párt ismét hatalomra kerül.
A Die Zeit elemzése szerint az új kormány egyik célja az előző időszakban eltűnt közpénzek felkutatása. A lap ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy több jogvédő szervezet bírálta az alkotmányos változtatások előkészítésének módját és a civil szervezetek bevonásának hiányát.
Az elemzés szerint emiatt egyelőre kérdéses, hogyan működnek majd a fékek és ellensúlyok az új rendszerben. A lap úgy látja, a kormány önkorlátozása, az uniós jogi keretek és a nyilvánosság jelenthetnek korlátot a hatalomgyakorlásban.
A következő kinevezések meghatározóak lehetnek
Hegedűs Dániel szerint a következő hónapok döntő jelentőségűek lehetnek a magyar demokratikus intézményrendszer szempontjából. Különösen fontosnak tartja, hogy kik kerülnek az államfői tisztségbe, az Alkotmánybíróságra, valamint az ügyészség élére.
Értékelése szerint amennyiben olyan tekintélyes, önálló szereplők kapják meg ezeket a tisztségeket, akik képesek ellentmondani a kormányfőnek, az erősítheti az intézményi kontrollt. Ha azonban párthoz szorosan kötődő személyeket neveznek ki, az a hatalom további központosítására utalhat.
Hegedűs a Tisza működését is erősen központosítottnak nevezte. Szerinte a fontos döntések Magyar Péter kezében, illetve legfeljebb egy szűk körben összpontosulnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a politikus gyorsan változtat álláspontján, ha azt érzékeli, hogy egy döntés veszélyeztetheti népszerűségét.
Borítókép: mandiner.hu