Miközben ma a gyermekeket ünnepeljük, nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik életük áldozták a hazáért. Május utolsó vasárnapja ugyanis a magyar hősök emléknapja is, amelyen megemlékezünk az elmúlt ezredév magyar hőseiről.
Május utolsó vasárnapján nem csak a gyermeknapot ünnepeljük: ma van a magyar hősök emléknapja is, amikor mindazokra emlékezünk, akiknek tettei nagyban hozzájárultak a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradásához. Az Országgyűlés által 2001. június 19-én elfogadott, a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló LXIII. számú törvény értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek az elmúlt ezredév magyar hőseire.
Az ünnep eredete az első világháború idejére vezethető vissza: 1915-ben báró Ábele Ferenc vezérkari őrnagy a hadműveleti területről írt levelet gróf Tisza István miniszterelnöknek, amely szerint kívánatos lenne, ha az országgyűlés törvényt hozna arról, hogy „az állam minden községben egy szép kőemléket állít, amelyekre […] elesett hőseit név szerint bevési”. Az őrnagy javaslata 1916 végén, Zita királyné közvetítése révén IV. Károly színe elé jutott, s az uralkodó támogatásával 1917 tavaszán a képviselőház elfogadta „a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről” szóló, 1917. évi VIII. törvénycikket.
„Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadra kelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében. […] Minden község (váro) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak a nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel” – fogalmaz a törvénycikk.
Miért pont május utolsó vasárnapja?
Az ünnep időpontjának kiválasztásánál leginkább gyakorlatias szempontok alapján döntöttek: a mezőgazdasági munkák ekkor még nem vonták el a gazdákat az ünnepléstől, a sírok díszítéséhez viszont már volt elegendő virág. A budapesti millenniumi emlékmű előtti téren, amelyet három évvel később neveztek el Hősök terének, 1929. május 26-án, a hősök emlékünnepén avatta fel Bethlen István miniszterelnök Horthy Miklós kormányzó jelenlétében a nemzeti hősök országos emlékkövét.
Az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg, és 1951-ben az emlékkövet is eltávolították a térről. A helyén 1956. április 4-én avatták fel a ma is látható emlékkövet. A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, és a 2001-ben elfogadott törvény a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, akik Szent István király óta életüket áldozták a hazáért.
Az ünnepen katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzási megemlékezést tartanak a rákoskeresztúri Új köztemetőben a magyar katonahősök emlékművénél, valamint a Hősök terén, a Magyar hősök emlékkövénél. Szadán idén különösen jelentős lesz az ünnepi megemlékezés, új emléktáblát avatnak azoknak a hősi halottaknak a tiszteletére, akiknek neve eddig hiányzott a település emlékezetéből.
Címlapkép: Wikipédia