Leleplezték Petőfi Sándor egész alakos szobrát a róla elnevezett sepsiszentgyörgyi parkban. Az eredeti terveket a lakossági visszajelzések és szakmai viták után módosították, hogy a végeredmény egy hitelesebb, a közösség által is elfogadottabb alak legyen. 

A szoborállítást megelőző vita megelőlegezte, hogy sokakat érdekel majd az avató: sokan véleményt nyilvánítottak a polgármesteri hivatal által közzétett első szobortervezet kapcsán, ez pedig már előrevetítette a hatalmas érdeklődést.

Petőfi Sándor egész alakos szobrának felállítását a Hármas Alapítvány kezdeményezte, az önkormányzat pedig felkarolta az ötletet és fő finanszírozóként pályázatot hirdetett meg a kivitelezésre. Gergely Zoltán győztes szobortervét a nyilvánosság elé tárták, és mivel az ellenzők a közösségi oldalakon hangosabbak voltak, mint a helyeslők, Antal Árpád polgármester új pályázatot akart meghirdetni. Végül az a kompromisszum született meg, hogy

a szobrászművész a lakossági észrevételek figyelmbevételével, de a művészi szabadság megtartásával kicsit igazít a terven.

Ilyen előzmények és az 1918. december 1 – Zefir utca által által közrezárt tér hosszas rendezése, parkosítása után jutottak el oda, hogy vasárnap végre ünnepélyesen leleplezzék a szobrot.

Bár eredetileg júliusi időpontok szerepeltek az avató időpontjául kitűzve, a sok halasztás után arra jutottak a szervezők, hogy

a Szent György Napok alkalmával a városnak, a közösségnek szóló ajándékként adják át a parkot és a szobrot.

„Ahhoz képest, hogy kőből, gipszből, vagy épp betonból készülnek, a szobrok mindig is nagy érzelmeket váltottak ki. A történelem során hol felállították, hol ledöntötték őket” – fogalmazott Antal Árpád polgármester az avatón mondott beszédében, majd kijelentette:

„amíg ők (Petőfi és Arany János – szerk.megj.) itt állnak, addig érték, a szabadság, egyenlőség, testvériség, a nemzet, a haza szeretete.”

Az alkotást Jánó Mihály művészettörténész, a zsűri tagja helyezte művészi-történelmi kontextusba: „A költő alakját úgy ábrázolja a szobrászművész, mint aki maga előtt tartja a XIX. században használt lúdtollat, ünnepélyes és méltósággal teli jelképeként a vers, a költészet felajánlásnak a mindenkori olvasó és a világirodalom számára.”

„A mi Petőfi szobrunk arra emlékeztet, hogy bármilyen zavaros történelmi korban élünk, számunkra a szó, a művészet, a szép és értelmes magyar szó az igazi fegyver.”

Ezt követően Antal Árpád és Gergely Zoltán szobrászművész leleplezték a szobrot, majd Zelenák József evangélikus lelkész áldotta meg a művet.

Végül a szobor alkotója, Gergely Zoltán is felszólalt. Utalt a szobor körüli korábbi vitákra is, de főképpen a zsűri megelőlegezett bizalmáért volt hálás.

Az ünnepségen Petőfi-verset mondott Nagy Kopeczky Kristóf színművész, a Székely Mikó Kollégium Dobra Judit tanárnő által felkészített diákjai Teleki Sándor írásával idézték meg a költőt, majd legismertebb hatsorosának,

a Szabadság, szerelem című versnek számtalan európai nyelven való tolmácsolásával világítottak rá a költő világirodalomban elfoglalt jelentős helyére.

A szobrot körülvevő 1500 négyzetméteres kis parkot – mától Petőfi-park – öntözőrendszerrel és éjszakai világítással, köztéri bútorzattal látták el.

Forrás: szekelyhon.ro

Címlapkép: Felavatták Petőfi Sándor egészalakos szobrát Sepsiszentgyörgyön – Fotó: Tuchilus Alex / szekelyhon.ro