Még mindig nem indult újra a kereskedelmi hajózás a Hormuzi-szoroson. Bár az Egyesült Államok és Irán pénteken aláírhatja a politikai megállapodást, a szállítmányozás normalizálódása csak fokozatosan, hetek vagy hónapok múlva várható.

Donald Trump amerikai elnök a napokban a Truth Social platformján jelentette be az Iránnal kötött új megállapodást, amelynek egyik várt velejárója, hogy elindulhatnak az tankerek a Hormuzi-szoroson keresztül. A valóság és a műholdas adatok azonban teljesen mást mutatnak. Bár a politikai zöld jelzés elvileg megszületett, a világ legfontosabb tengeri olajútvonala továbbra is megbénultan áll. A BBC Verify által elemzett MarineTraffic hajókövetési adatok szerint a megállapodás bejelentése óta alig egy tucat jármű merészelt áthaladni a szoroson. Ezzel szemben legalább 580 kereskedelmi hajó vesztegel mozdulatlanul a Perzsa-öbölben, a kikötők és exportterminálok közelében – írja a Magyar Nemzet.

A várakozó flottát több mint 250 tanker- és 330 egyéb teherszállító hajó alkotja. A helyzet ráadásul a valóságban még ennél is súlyosabb lehet, mivel sok kapitány biztonsági okokból lekapcsolta a helymeghatározó transzpondereket, így ők láthatatlanok a radarok számára.

Szakértők szerint a háttérben három kritikus ok áll, ami miatt a tengeri kereskedelem nem indul újra.

Biztonsági kockázat a Hormuzi-szorosnál

Teherán még február 28-án, az amerikai és izraeli katonai csapások után zárta le a szorost. Azóta az iráni erők rendszeresen tüzet nyitottak az engedély nélkül áthaladó hajókra. Válaszul az Egyesült Államok áprilisban tengeri blokádot vont Irán köré, és a Központi Parancsnokság (CENTCOM) több esetben Hellfire rakétákkal lőtte ki a renitens hajók gépházait.

Bár Trump bejelentette a blokád feloldását, a hadihajók még mindig a helyükön vannak, és az elnök jelezte: a tényleges aláírásig ott is maradnak.

A hajótulajdonosok és a biztosítótársaságok emiatt rendkívül óvatosak. Senki sem akarja az első lépést megtenni, és kockáztatni egy több millió dolláros szállítmányt. A kapitányok jól emlékeznek április elejére, amikor Irán egyszer már biztonságosnak nyilvánította a szorost, majd egy nappal később meggondolta magát, és 33 hajónak kellett tűz alatt visszafordulnia.

Aknamezők a víz alatt: hónapokig tarthat a szoros megtisztítása

Irán korábban nyíltan megfenyegette a világot, hogy ha támadás éri, szabadon sodródó tengeri aknákkal pakolja tele a térséget. Marco Rubio amerikai külügyminiszter megerősítette: Irán valóban elaknásította a Hormuzi-szoros jelentős részét. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) szerint az aknamentesítés az első és legfontosabb lépés a forgalom visszaállításához. Ez viszont egy rendkívül lassú és veszélyes folyamat, ami akár hat hónapig is eltarthat.

A haditengerészeti aknakeresőknek nagyon lassan kell haladniuk, hogy feltérképezzék a medret. Nagy-Britannia és Franciaország már útnak indította a speciális egységeit – köztük a brit RFA Lyme Bay támogatóhajót –, hogy segítsenek megtisztítani a folyosót.

Jön az iráni vám?

A Hormuzi-szoros nemzetközi természeti vízi út, így a történelem során a hajók ingyen, szabadon közlekedhettek rajta. Irán azonban a konfliktus során létrehozta a „Perzsa-öböl Szoros Hatóságot”, amellyel megpróbálja saját ellenőrzése alá vonni a területet. Bár Trump azt állította, hogy a szoros vámmentes lesz, az iráni állami hírügynökségek szerint Teherán Ománnal közösen úgynevezett szolgáltatási díjakat akar kivetni az áthaladó hajókra. Ha bevezetnek egy ilyen fizetési és engedélyeztetési rendszert, az logisztikai rémálommá teszi a hajózást, és drasztikusan lelassítja a napi áthalom korábbi ütemét.

A Hormuzi-szoroson halad át a világ teljes tengeri olajkereskedelmének közel húsz százaléka, ez napi 20-21 millió hordót jelent, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) jelentős része is. A szoros tartósan zárva maradt, ami globális üzemanyagár-robbanáshoz vezetett. A szoros a legkeskenyebb pontján mindössze 33 kilométer széles. Ebből a hajózási útvonal (a kétirányú forgalmi sávokkal és a biztonsági sávval együtt) mindössze 3-3 kilométer szélességű, így a hajók rendkívül könnyű célpontot jelentenek. Sem az Egyesült Államok, sem Irán nem részese egyébként az ENSZ tengerjogi egyezményének. Az USA a szokásjogra hivatkozva követeli a szabad átjárást, míg Irán szerint a saját felségvizeiről van szó, így jogában áll lezárni azt.

Címlapkép: Teherhajók és olajszállító tartályhajók a Hormuzi-szorostól keletre fekvõ Ománi-öbölben 2026. június 16-án. Két nappal korábban Irán és a síita országot támadó Egyesült Államok elõzetes megállapodást kötött a két és fél hónapja tartó harcok lezárásáról. Azóta legalább három iráni tanker és két iráni teherhajó haladt át akadálytalanul az Ománi-öblön, az Egyesült Államok által felügyelt tengeri blokádzónán. A keretmegállapodást június 19-én írják alá Genfben – Fotó: MTI/AP