Ifj. Lomnici Zoltán: A nyilvánosság előtt kényszerintézkedésekkel gyanúsítottat bűnösnek beállítani az uniós joggal nem összeegyeztethető cselekedet + VIDEÓ

Szerző: Z. Kovács Júlia

BELFÖLD, KIEMELT

Ifj-Lomnici-Zoltán

A CÖF-CÖKA elnöke szerint számos kérdés merül fel Bús Balázs, a korábbi óbudai polgármester minapi szabadon bocsátása kapcsán, amelyek joggal foglalkoztatják a közvéleményt.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász legfrissebb közösségi médiás posztjában rámutatott: a politikai jobb- és baloldalt egyaránt az foglalkoztatja, hogy mi változott a letartóztatás elrendeléséhez képest, mi az, ami miatt az enyhébb kényszerintézkedés indokolttá vált a bíróság szerint.

„Nyilván ezt a bíróságnak kell elsősorban tudnia, de azért a szükségesség és arányosság feltételrendszere, vagy amit a Hagyó kontra Magyarország-ügyben mondott a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, nevezetesen, hogy a letartóztatás csak legvégső eszköz lehet, mindenképpen felmerül ebben a körben. Aztán van a 343/2016-os számú uniós irányelv, amelynek az ötös cikke kimondja, hogy a nyilvánosság előtt kényszerintézkedésekkel a gyanúsítottat direkt bűnösnek beállítani törvénytelen, az uniós joggal nem összeegyeztethető”

– mutatott rá az alkotmányjogász, aki szerint ez utóbbi irányelv az NKA-ügyben többször sérült, ami

„alkalmat ad arra, hogy az ártatlanság vélelmét a legkevésbé sem tisztelő kormányzatnak vagy kormányzati vezetőknek muníciót szolgáltasson ahhoz, hogy egyébként a kollektív bűnösség jegyében a teljes ellenzéki oldalt befeketítsék”.

Posztjában ifj. Lomnici leszögezte: valóban súlyos, húsba vágó kérdések merülnek föl a letartóztatás megszüntetése és úgy általánosságban, az NKA-ügy kapcsán is.

A poszthoz hozzáfűzött bejegyzésében a CÖF-CÖKA elnöke arra is rámutatott,

hogy hol hibázhatott a hatóság. Öt pontot sorolt fel, ahol ez megtörténhetett:

• Arányosság és szükségesség. Ez a legerősebb érv. Október 22-én a bíróság még december 25-ig hosszabbított, egy hónappal később viszont maga az ügyészség kérte a szabadlábra helyezést. Dull Szabolcs elemző szerint nem világos, mi változott, és az sem ismert, tett-e Bús újabb vallomást. Ha semmi nem változott, akkor felmerül, hogy az enyhébb intézkedés korábban is elég lett volna.

• Sablonos indoklás. A bíróság októberben a gyanú fennállására és a bizonyítás megnehezítésének veszélyére hivatkozott. Négy hónapnyi nyomozás után ezt a veszélyt konkrétan alá kellett volna támasztani. Az EJEB 5. cikk (3) bekezdése szerint az idő múlásával egyre erősebb indokok kellenek. Fejből mondom, nem néztem utána: a Hagyó kontra Magyarország ügyben (2013) a strasbourgi bíróság többek közt ezt kifogásolta egy volt politikus előzetes letartóztatásánál.

• Egyenlő bánásmód. Augusztusban a gyanúsítottak többségét már bűnügyi felügyeletbe engedték, Bús viszont letartóztatásban maradt. Érdemes megkérdezni, mi indokolta a különbséget.

• Bánásmód és méltóság. Bús a júniusi bírósági döntés után bilincsben, vezetőszáron nyilatkozott az RTL Híradónak. Az EU 2016/343-as irányelvének 5. cikke tiltja, hogy a gyanúsítottat kényszereszközökkel bűnösként mutassák be a nyilvánosság előtt. A fogva tartás körülményei is kifogásolhatók: szigorú elszigeteltségben tartották, és élettársa csak az ügyvédtől tudta meg, hogy Szegedre szállították.

• Eljárásjogi szempontok. Bús kifogásolta, hogy a bíróság hamarabb tájékoztatta a sajtót a döntésről, mint őt magát. Ügyvédje azt kifogásolta, hogy a bíróság pénteken még nem döntött a csütörtökön benyújtott indítványról.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke – Fotó: Civilek.info

Köszönettel vesszük és hálásak vagyunk a megemelkedett támogatási összegekért. A kialakult helyzetnek megfelelően a hatékony felhasználásra teszünk ígéretet.

Továbbra is várjuk támogatásukat!

Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány
Unicredit Bank 10918001-00000064-35950004