Baka Andrást kedden választotta meg az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökének, az új államfő azonban csak augusztus 19-én kezdi meg ténylegesen a munkáját. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnöke arról beszélt, mi történik a megválasztás és a hivatalba lépés közötti időszakban, és mikortól gyakorolhatja teljes körűen Baka András az államfői jogköröket.
Kedden megválasztották az Országgyűlés rendkívüli ülésén hazánk új köztársasági elnökét. A Tisza Párt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét jelölte. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel annak egészét illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett ugyanakkor az eredmény gyakorlatilag már a szavazás előtt eldőlt, hiszen Magyar Péter jelöltjének megválasztásához rendelkezésre állt a szükséges kétharmados többség.
Baka András megválasztása után még egy hétig más gyakorolja az államfői jogköröket
A titkos szavazáson 146 képviselő adta le a voksát, mindegyikük érvényesen. A képviselők közül 140 képviselő igennel, 6-an nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Így lett a megválasztott köztársasági elnök Baka András, aki a nemzeti és történelmi zászlók bevonulása és a Himnusz után letette hivatali esküjét.
Az eskütétellel azonban még nem ér véget az új államfő hivatalba lépésének folyamata. Baka András augusztus 19-én kezdi meg ténylegesen köztársasági elnöki munkáját,
addig pedig több közjogi és gyakorlati lépésnek is le kell zajlania.
Arról, hogy pontosan mi történik a megválasztás és a hivatalba lépés közötti időszakban, valamint mikortól gyakorolhatja teljes körűen az államfői jogköröket, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a CÖF-CÖKA elnökét kérdezte az Origo.
Az alkotmányjogász elmondta, a megválasztással Baka András megválasztott köztársasági elnök lesz, de még nem hivatalban lévő államfő. Az Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdése szerint a választás eredményének kihirdetése után a tisztség betöltése még nem valósul meg automatikusan.
Az átemeti időszakban
- az államfői feladat- és hatásköröket továbbra is az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja teljes jogkörrel,
- a megválasztott elnöknek a hivatalba lépés napjáig meg kell szüntetnie minden összeférhetetlenségi okot,
- leteszi az esküt (általában még aznap),
- és megilletik bizonyos előkészítő jogosultságok.
A megválasztás ténye tehát önmagában nem aktiválja a hatásköröket.
Mikor lép hivatalba pontosan az új köztársasági elnök, és mi történik addig?
Mivel a korábbi elnök megbízatása idő előtt szűnt meg, a megválasztott elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Ebben az esetben a hivatalba lépés napja augusztus 19. Addig az ideiglenes államfő látja el a teljes elnöki jogkört, ez a helyzet a mai naptól augusztus 18-ig folyamatos – mondta az Origónak ifj. Lomici Zoltán.
Az új köztársasági elnöknek az esküt a hivatalba lépést megelőzően kell letennie az Országgyűlés előtt. A gyakorlatban ez a választás eredményének kihirdetése után megtörténik. Az államfői jogkörök (törvények aláírása és kihirdetése, kinevezések, kegyelmezés, a Magyar Honvédség főparancsnoki szerepe) csak a hivatalba lépés napjától, azaz legkorábban augusztus 19-től gyakorolhatók. Az alkotmányjogász hozzátette, az eskü feltétele a tisztség betöltésének, de a hatáskörök aktiválódása a hivatalba lépéshez kötött.
Ezek a gyakorlati teendői vannak Baka Andrásnak ebben az átmeneti időszakban
A 2011. évi CX. törvény alapján a legfontosabb kötelezettségek és lehetőségek:
• Összeférhetetlenség megszüntetése a hivatalba lépés napjáig (minden más állami, társadalmi, gazdasági, politikai tisztség/megbízatás, kereső foglalkozás – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével).
• Vagyonnyilatkozat a megbízatás keletkezését követő 30 napon belül (családtagokkal együtt). Elmulasztása esetén a tisztség gyakorlása és a javadalmazás szünetel.
• A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett elnököt megilleti: legfeljebb ötfős titkárság, térítésmentes egészségügyi ellátás, személyes gépkocsihasználat, valamint hozzáférés a hivatalba lépéshez szükséges információkhoz.
• Gyakorlatilag: a Sándor-palota átvételének előkészítése, személyzet és protokoll egyeztetése, a szükséges tájékozódás.
Augusztus 11-től augusztus 18-ig tehát Baka András megválasztott, esküt tett, de még nem hivatalban lévő elnök. A tényleges államfői hatalom gyakorlása csak augusztus 19-én kezdődik.
Fontos leszögezni, hogy az Alkotmánybíróság előtt folyó eljárás utólagos normakontroll tekintetében nem zárult le az Alaptörvény 17. módosítása kapcsán, ezért is jellemzi közjogi értelemben egyfajta instabilitás a mostani helyzetet.
Címlapkép: Baka András megválasztott köztársasági elnök (középen) az államfõválasztáson az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülésén 2026. augusztus 11-én. A Legfelsõbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfõnek – titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselõk – Fotó: MTI/Balogh Zoltán