Számunkra az életét hazája szabadságáért feláldozó hős, román barátaink ellenben népírtóként emlegetik. Sokáig itthon is szinte ismeretlen volt, mert el akarta feledtetni a kommunista hatalom és még most is sok a teendő annak érdekében, hogy elnyerje méltó helyét a magyar történelemben.
200 éve született az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kimagasló alakja, Vasvári Pál. Emlékére a Nemzeti Múzeum és a Vasvári Pál Polgári Egyesület konferenciát rendezett, melyen nem csupán a szabadsághős életéről, tevékenységéről festettek átfogó képet, de a Vasvári-kultusz egyik fontos megalapozója, Péntek László a Körösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke a kőrösfői kopjafa-háborúról is érdekes részletekkel szolgált.
– 1995 július 10.-én a falu népe kopjafát avatott Vasvári Pál, valamint a vele együtt elesett 400 honvédje emlékének. /…/ A románok nem örültek az eseménynek. Petre Turlea képviselő a román parlamentben az asztalt döngetve ordította: „Az RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel…az 1848-ból ismert Vasvári Pál a véres zászlóaljak megalapítója 40 ezer román haláláért felelős.” Azzal fenyegetőzött, hogy könyvet vezet a magyar, de románellenes emlékhelyek nyilvántartására, nemsokára majd elérkezik a felelősségre vonás is.
A fenyegetőzésre jött a magyar válasz… Turlea vegye be a könyvébe a Mócvidéken található emléktáblákat (Avram Jancu, Axexte Sever, Horea, Closca, Crisan), emlékműveket is. Ezeken az emléktáblákon megörökített „hősöknek” köszönhető az Erdély-hegyaljai magyar falvak és városok lakosságának kiírtása, így lehet csak eljutni 40 ezer halottig…
– Én sem maradtam szótlanul…/…/ A Szabadság kolozsvári napilap oldalán a következőket mertem kijelenteni: „Nem kell ahhoz történésznek lenni, hogy megállapítsuk, Avram Jancu és csapata nem volt 1848-as forradalmár és szabadságharcos, épp ellenkezőleg, mint a császári és cári csapatok csatlósa, segített szétzúzni azt a szabadságharcot, amely Párizsból kiindulva Bécsen át végigsöpört Európán.” Vérig sértődtek /…/ csakhamar én lettem a negatív sztár a románság körében.
A román nacionalisták ezek után minden és mindenki ellen feljelentést tettek és jogi úton próbálták elérni, hogy a felállított kopjafát lebontassák. Az ítéletek többsége jogszerűnek minősítette az emlékállítást, egy része azonban előírta a kopjafa eltávolítását. A nacionalisták szándéka azonban ettől függetlenül a visszájára fordult, a perekről ugyanis rendszeresen beszámolt a sajtó, így Vasvári neve széles körben ismertté vált. A perek közül a legtovább a Péntek László elleni eljárás tartott.
– Több mint 68 alkalommal voltam beidézve. A román ügyvédek a törvényszék folyosóján tréfásan úgy köszöntek: „Sa traiti domnule Vasvári!” Isten éltesse, Vasvári úr! A végén – 1998 február 9-én csak megszabadultam, Gheorghe Funar Kolozsvár hírhedt polgármesterének őrjöngő felháborodására.
Péntek László és támogatói, civil szervezetek és magánszemélyek továbbra is Vasvári Pál kultuszának megteremtéséért dolgoznak. Fáradhatatlanul járják az iskolákat és rendhagyó történelemóra keretében mondják el a magyar szabadságharc egyik fontos, de jó időre elfeledtetett alakjának történetét.
Sok esztendő után a Vasvári Pál Polgári Egyesület közreműködésével azt is sikerült elérni, hogy ma már Vasvári mellszobra mellett tarthatnak évről évre megemlékező koszorúzást a Nemzeti Múzeum kertjében.
Kőrösfő lakói pedig minden esztendőben megemlékeznek a szabadságharc katonájának születéséről és hősi halálának évfordulójáról. Nincs ez másként most sem, születésének 200. évfordulóját július 4-én ünnepli a település.
Borítókép: Vasvári Pál – Barabás Miklós 1848-iki rajza – OSZK