Ifj. Lomnici Zoltán szerint nem elegendő pusztán arra hivatkozni, hogy folyamatban lévő átvilágításokról van szó, ha egy minisztérium megtagadja a közérdekű adatok kiadását. A CÖF-CÖKA elnöke szerint a szerződésekre, a megbízott cégekre és a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok esetében különösen erős a nyilvánosság érdeke.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint önmagában az, hogy egy átvilágítás folyamatban van, nem feltétlenül indokolja a közérdekű adatok kiadásának megtagadását. A szakértő úgy látja, a szerződésekre, a megbízott cégekre és a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok esetében különösen erős a nyilvánosság érdeke.
Miközben a Tisza-kormány az átlátható állami működés és a közpénzek ellenőrizhetőségének fontosságát hangsúlyozza, a gyakorlatban már jóval kevésbé tűnik magától értetődőnek a nyilvánosság. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium megtagadta a Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésének több pontját, amelyben arra voltak kíváncsiak, milyen átvilágításokat rendeltek meg, kik végzik azokat, milyen szerződések születtek, és mekkora összeget fordítanak minderre.
A tárca arra hivatkozott, hogy az átvilágításokhoz kapcsolódó adatok és dokumentumok folyamatban lévő intézkedéseket, illetve jövőbeli hatósági és szervezeti döntéseket alapoznak meg. A minisztérium szerint ezért azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a döntéshozatali folyamatot és a tárca törvényes működését.
Emellett bizonyos szerződéses dokumentumok esetében üzleti titokra is hivatkoztak.
A Magyar Nemzet megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász értékelte, hogy jogilag mennyire állhat meg ez az érvelés. A szakértő szerint az átvilágításokat végző cégekre, valamint az ezekkel kapcsolatban megkötött szerződésekre és dokumentumokra vonatkozó adatok főszabály szerint közérdekű adatnak minősülhetnek. Az Infotv. alapján ugyanis a közfeladatot ellátó szervek gazdálkodására és a megkötött szerződésekre vonatkozó információk megismerhetősége alapvető követelmény.
Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte:
a közérdekű adatok megismerhetősége alól természetesen léteznek törvényi kivételek, ám ezek alkalmazása nem lehet automatikus.
A döntés-előkészítő adatokra vonatkozó szabály például nem jelenti azt, hogy egy közfeladatot ellátó szerv minden, egy jövőbeli döntéssel valamilyen kapcsolatban álló dokumentumot egyszerűen elrejthet a nyilvánosság elől. A megtagadás jogszerűségéhez konkrétan igazolni kell, hogy az adat kiadása milyen módon veszélyeztetné a döntéshozatalt vagy a szerv törvényes működését.
Az alkotmányjogász szerint a bírói és hatósági gyakorlat is abba az irányba mutat, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály, a korlátozás pedig kivételes lehetőség.
Nem elég annyit mondani, hogy folyamatban van az ügy
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium érvelésének egyik kulcseleme, hogy az átvilágítások még folyamatban vannak, és azok későbbi döntéseket alapozhatnak meg. Ifj. Lomnici szerint azonban önmagában a folyamatban lévő jelleg nem feltétlenül elegendő a megtagadáshoz.
Különösen igaz lehet ez az olyan adatokra, amelyek már megkötött szerződésekhez, a szerződő felekhez, a megbízás tárgyához vagy a kiválasztási eljárás lényeges körülményeihez kapcsolódnak. A közérdek ugyanis ebben az esetben nem pusztán elméleti.
A nyilvánosság éppen azt szeretné ellenőrizni, hogy egy állami szerv milyen cégeket bíz meg, milyen feltételekkel, milyen feladatokra, és mindez mennyibe kerül az adófizetőknek.
A jogszabályok alapján ráadásul a megtagadás jogszerűségét és annak indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania. Vagyis nem a közérdekű adatot igénylőnek kell bizonyítania, hogy miért jár neki az információ, hanem a minisztériumnak kell konkrétan alátámasztania, miért nem adható ki.
Büntetőjogi következménye is lehet?
A lap arra is rákérdezett az alkotmányjogásznál, hogy egy jogellenes adatmegtagadás felvetheti-e a hivatali visszaélés lehetőségét.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint ez nem automatikus, de bizonyos körülmények fennállása esetén a büntetőjogi felelősség vizsgálata is felmerülhet.
Ehhez azonban többre van szükség pusztán annak megállapításánál, hogy egy adatigénylést jogszerűtlenül tagadtak meg.
A CÖF-CÖKA elnöke szerint a büntető törvénykönyv alapján a hivatali visszaéléshez többek között az szükséges, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen, és mindezt meghatározott célzattal, így például jogtalan hátrány okozása vagy jogtalan előny szerzése érdekében tegye. Ezért egy esetleges büntetőjogi felelősség megállapításához a jogellenes adatmegtagadás mellett az erre irányuló szándékot és a törvényben meghatározott további feltételeket is bizonyítani kell.
A három másik tárca válasza még érdekesebbé teszi a történetet
A közérdekű adatigénylés ügyében különösen figyelemre méltó, hogy a Magyar Nemzet ugyanezekre a kérdésekre három másik minisztériumtól is választ kért.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium azt közölte, hogy a kormányzati struktúra átvilágításának előkészítésével, lebonyolításával és az átvilágítást végző szervezetek kiválasztásával összefüggő dokumentumok és adatok nem keletkeztek a tárcánál.
A Pénzügyminisztérium szintén úgy válaszolt, hogy a kért adatokkal nem rendelkezik, és a lapot a Miniszterelnökséghez irányította. A Miniszterelnökség pedig arról tájékoztatott, hogy a kormányzati struktúra átvilágítása tárgyában szerződést nem kötött.
Mindez azért figyelemre méltó, mert miközben három tárca válasza szerint náluk nincs, illetve nem keletkezett a kért dokumentáció, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium már folyamatban lévő átvilágításokról beszél, és éppen ezekre hivatkozva nem adja ki a kapcsolódó adatokat.
Az átláthatóság próbája éppen az ilyen ügyekben kezdődik
Ifj. Lomnici Zoltán szerint az Alaptörvény és az információszabadságra vonatkozó szabályok egyaránt azt az alapelvet tükrözik, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Ez különösen fontos akkor, amikor állami szervek külső cégeket bíznak meg jelentős közfeladatokhoz kapcsolódó átvilágításokkal.
Ilyenkor a nyilvánosság számára nem pusztán az lehet érdekes, milyen következtetésekre jutottak az átvilágítók, hanem az is, hogy ki kapta a megbízást, milyen eljárásban választották ki, milyen szerződést kötöttek vele, és milyen közpénzből finanszírozzák a munkát.
A minisztériumoknak természetesen joguk van a törvény által védett adatok visszatartására, ám az alkotmányjogász által ismertetett joggyakorlat alapján egy általános hivatkozás a folyamatban lévő döntésekre vagy a döntés-előkészítő jellegre önmagában nem feltétlenül elegendő.
A Tisza-kormány számára így éppen az átláthatóságot hangoztató időszakban válhat kellemetlen kérdéssé, hogy a nyilvánosság mikor és milyen részletességgel ismerheti meg a kormányzati átvilágítások hátterét. A közérdekű adatigénylés megtagadása ugyanis nem jelenti azt, hogy az ügy lezárult: az infotörvény alapján a kérelmező bírósághoz fordulhat, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását is kezdeményezheti.