Munkával a szegénység ellen – mit hagyott hátra az Orbán-kormány?

Szerző: civilek.info

BELFÖLD, KIEMELT

audi-üzem-szakmunka

Vitatathatatlan tény, hogy az Orbán-kormány jelentős eredményeket ért el a foglalkoztatás bővítésében és a munkanélküliség visszaszorításában. Ez a szegénység elleni harcban is kiváló megoldást jelentett. A Tisza-kormánynak van mit megőriznie.

A szegénység visszaszorításához az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a foglalkoztatás bővítését használta fel. Az eredmények idővel meg is mutatkoztak. Ez szintén azt igazolja, hogy a Tisza-kormány meglehetősen jó állapotban vehette át az ország irányítását.

A munka volt a legjobb gyógymód a szegénység visszaszorításában

A munka sok családnak jelentett segítséget az előrelépéshez

A foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők mutatója az adott népességcsoporton belül azok arányát jelzi, akik olyan háztartásban élnek, amelynek egyetlen tagja sem foglalkoztatott (vagyis minden háztartástag vagy gazdaságilag inaktív, vagy munkanélküli). Foglalkoztatott, aki a kérdezés hetét megelőző héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (például betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Ezen a téren azért fontos az előrelépés, mert a foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők kilátásai kedvezőtlenek, a kirekesztődés kockázata nagy – írja a Magyar Nemzet.

Az érintett társadalmi csoportokban magasabb a valószínűsége a hátrányok átörökítésének, a fenntarthatóság szempontjából is elkerülendő a szegénység újratermelődése.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben közzétett elemzése emlékeztet arra, hogy a 2008. évi nemzetközi pénzügyi válság, illetve annak reálgazdasági következményeiként 2010-ben a népesség vizsgált korcsoportjainak 15,1 százaléka (0–17 évesek), illetve 13,3 százaléka (18–59 évesek) élt olyan háztartásban, amelynek egyetlen tagja sem volt foglalkoztatott, vagyis megélhetése biztosítására munkából származó jövedelem nem állt rendelkezésre. Majd 2012-től a munkaerőpiaci folyamatok kedvező alakulása következtében permanens javulás volt tapasztalható. A kezdeti időszakban a közfoglalkoztatás játszott jelentős szerepet, később már az elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett változások is hozzájárultak a csökkenéshez. A kedvező tendenciát 2020-ban a koronavírus-járvány ugyan megszakította, de releváns változást sem a gyermekek, sem pedig a felnőttek körében nem idézett elő. Így 2021-ben, a foglalkoztatás járvány utáni fellendülésének köszönhetően ismét kedvezően alakult ez a mutató, melynek eredményeként korábban nem látott szintre csökkent a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő felnőttek (4,8 százaléka) és gyermekek (4,7 százaléka) aránya, a tendencia 2022-ben pedig folytatódott. Ezt követően 2023-ban mindkét korcsoport esetében kismértékű emelkedés rajzolódott ki, majd 2025-ben a ráta értéke a felnőttek körében 5,1 százalékra emelkedett, a gyermekek esetében pedig – részben a nők foglalkoztatottságának növekedésével – párhuzamosan négy százalékra mérséklődött.

Románia itt is alaposan lemaradt

A KSH nemzetközi kitekintést is tett. Az elemzés felhívta a figyelmet arra, miszerint a világjárvány egyik következménye, hogy a munkahelyek elvesztése miatt 2020-ban az uniós tagországok többségében nőtt a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők aránya. Tavaly az Európai Unió átlaga a 18–59 évesek körében 7,9 százalék, a 18 év alattiaknál 7,8 százalék volt; 2020-hoz képest előbbi 1,4, utóbbi 1,3 százalékponttal csökkent. Magyarországon a 18–59 évesek körében 2,8 a 18 év alattiaknál pedig 3,8 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya, mint az unió átlaga. A tagországok közül Finnországban élt a legtöbb felnőtt olyan háztartásban, ahol senki nem dolgozott, arányuk 13,1 százalék; a legkevesebben pedig Csehországban éltek ilyen helyzetben , ahol ez az érték három százalék volt.

A gyermekek esetében a mutató értéke Romániában volt a legmagasabb, 16,4 százalék, míg Szlovéniában a gyermekes háztartások mindössze 1,7 százalékában nem élt foglalkoztatott, ami 14,7 százalékponttal alacsonyabb a román értéknél.

Címlapkép: Dolgozó az Audi Hungaria gyõri gyárában 2025. július 10-én. Ezen a napon az Audi Q3 modell sorozatgyártásának elindítása alkalmából rendeztek ünnepséget – Fotó: MTI/Máthé Zoltán

 

Tisztelettel kérjük a magyar magánszférát, támogassa a CÖF-CÖKA küldetését annak érdekében, hogy még eredményesebben, együtt szolgálhassuk a közjót!


Bankszámlaszámunk: UNICREDIT BANK 10918001-00000064-35950004